A Kerekasztal lovagja a büntetőtörvénykönyv ellen

2016 okt 19
Megosztás
Vkor György

Egy vékony, jól öltözött férfi áll az őszben a Kecskeméti Járásbíróság előtt, kezében egy lap, rajta szöveg. A járókelők kerülgetik, van aki furcsán méregeti, aztán mennek tovább. A férfi nem kiabál, nem hangoskodik, csak áll, az A4-es lapon lévő szöveget, mint egy pajzsot mutatja rendületlenül a külvilág felé.

A papíron az áll, hogy Alkotmányjogi panaszokkal él az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság jogalkalmazása ellen, amely egyben kísérlet az érintett szervezetek vezetőinek a megbuktatására.

Megszólítjuk, a férfi készséges. Kis táskájából iratokat vesz elő és azokat magyarázatként odaadja a kíváncsiskodóknak, majd tovább tartja két kezével a tiltakozó feliratát.

Az iratokból kiderül, hogy a férfi a Nagy Lancelot Szociális Szövetkezetet képviseli, amely alkotmányjogi panasszal él és indítványozza, hogy a taláros testület semmisítse meg a hatályos büntetőtörvénykönyv néhány passzusát. 

A leírtak szerint a férfi magánszemélyként bérelt egy irodahelyiséget Kecskeméten, ahol többekkel ingóságokat, illetve értékes szellemi termékeket, dokumentumokat tároltak. Az iroda ajtaján egyik nap a főbérlő zárat cserélt, mire a bérlő rendőrt hívott, de a főbérlő azt állította, hogy nem kapott bérleti díjat, ezért cselekedett így, a rendőrségi jegyzőkönyvek szerint azt is mondta: “férfinek semmi keresnivalója nincs ott, egyébként sem járt még ott, a helyiségben sincsen semmije.” Későbbi vallomásaiban azonban a főbérlő elismeri, hogy vett át bérleti díjat és ismeri a férfit.”

A rendőrség azonban a büntetőügyet lezárta, mondván nem történt bűncselekmény, az ügyészség pedig elutasította azt is, hogy a főbérlő hamis tanúzás bűntettét valósította volna meg, mondván: a fenti esetben nincsen a hamis tanúzásnak passzív alanya, azaz sértettje.

A tiltakozó férfi szerint Alkotmány és Alaptörvény ellenes, hogy az ügyészség nem vádolja meg az egykori főbérlőjét hamis tanúzással, mert az ügyben nincs közvádra alkalmas bűncselekmény, miközben a jogállamiság követelménye a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az ügyészségnek mindennemű bűncselekményt üldöznie kell, illetve kéne. 

De akkor mit keres a férfi a bíróság előtt, miért nem a rendőrség, vagy az ügyészség előtt tiltakozik? Erra egy másik beadványa ad magyarázatot, amelyet az OBH vezetőjének küldött, miszerint nem tudott személyesen beszélni a Kecskeméti Törvényszék elnökével, csak a bíróság illetékes munkatársaihoz jutott el személyesen, akik a hivatalos ügyfélfogadási rendnek megfelelően a bíróság fogadónapjára irányították.

Lancelot, a kerekasztal lovagja

Lancelot lovag többször is tollvégre került költemények, színdarabok és akár filmforgatókönyvek szereplőjeként. Határozottsága és hozzáértése voltak kulcsfontosságú tulajdonságai, melyeknek köszönhetően Arthur király kedvencévé vált. 

A tiszteletreméltó Guinevere érdekházasság útján lett a nagy vezető felesége, ez is bizonyítja, hogy a szerelmet nem lehet megparancsolni. A királynő tisztelte és csodálta, ám nem szerette Arthurt. Guinevere életébe akkor lépett be a szerelem, amikor Lancelot megérkezett Camelot várába. 

Lancelot és Guinevere hiába tiltakoztak a szívüket égető gyötrő szerelem ellen. Hiába próbáltak a szigorú társadalom szabályai szerint élni, mivel az elítélte a „helyes útról” való bármilyen mértékű eltérést. Ők ketten próbáltak távol maradni egymástól, de végül rájöttek, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet megtenni, melyek felülmúlják az emberi akaraterőt. 

A vitéz lovag és a királynő szeretők lettek. Nagyon rövid ideig élhettek szenvedélyes szerelemben az ő kis világukban. Artúr király érezte, hogy valami nem úgy működik, ahogy kellene. A Guineverét fölöttébb szerető király észrevette, hogy a királynő éltében valami változás történt. Elhatározta, hogy gyanúja tisztázása érdekében Guinevere szobáját titokban saját őreivel fogja őriztetni. 

A két szerelmes beteljesületlen szerelméről több legenda is szól. Az egyik szerint a király katonái behatoltak Guinevere szobájába és meglepték a királynőt, aki éppen Lancelottal szerelmeskedett. Lancelotnak sikerült elmenekülnie, a királynő viszont fogoly maradt a saját kastélyában. A királynőt, árulása következtében Artúr király máglyahalálra ítélte. 

A legenda azt is állítja, hogy Lancelot visszatért Camelotba éppen Guinevere kivégzése napján és kimentette őt a lángok közül. A tény, hogy nem lehet tudni az idill kimenetelét, még izgalmasabbá teszi a történetet. Vajon Lancelot és Guinevere égető vágya, hogy szerethessék egymást, beteljesült-e? Vagy ez a világ nem tűrte meg szerelmüket, és csak a túlvilágon találhattak újból egymásra?

 

Hozzászólások

Mi ez troll vagy komolyan foglalkozni kell egy ilyen dologgal. Fricska az újságíró részéről kis színes amelyben mindennapjaink fusztrációit vezetik le. Szerintem nem poén.