Pénteken délelőtt a megismétel eljárásban jogerősen is felmentette a Kecskeméti Törvényszék a 2007. augusztus 2-i bugacpusztaházi két halálos áldozattal járó repülőszerencsétlenség vádlottjait. 

2014-ben, hét év után született meg az első ítélet a ballószögi kisrepülő lezuhanásának ügyében. Akkor a Kecskeméti Járásbíróság, dr. Szelecky Zoltán vezette büntetőtanácsa a foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége bűntettében megvádolt Voloscsuk Andrást, az egykori ballószögi Corvus kisrepülő-gyártó üzem alapítóját, valamint társait, a cég főmérnökét és gyártásirányítóját felmentette a vádak alól.

A bíróság szerint a szakértői vélemények nem támasztották alá, hogy gyártástechnológiai hiba miatt zuhant volna le az az ultrakönnyű, motoros kisrepülő, amely 2007 augusztus 2-án este fél kilenckor szállt fel a Jakabszállási reptérről, majd fél óra múlva már a kiskunfélegyházi rendőrkapitányságra érkezett a bejelentés, hogy a gép pilótája hosszú idő óta nem jelentkezik a rádión, de az irányítók sem tudják elérni a gépet. Röviddel a bejelentés után a bugaci körzeti megbízott jelentette, hogy egy bugacpusztaházi lakos  néhány perce egy kisrepülőt  látott zuhanni, ami eltűnt az erdő mögött. A bejelentésre a rendőrök riasztották a megyei  katasztrófavédelem egységeit, és a mentőket. Több mint száz fő kezdte meg a kutatás a sötétben a Bugacpusztaháza környéki erdőkben. A keresést egy honvédségi kutató-mentő helikopter is segítette. A lezuhant gép maradványait néhány perccel éjfél előtt találták meg a sűrű akácosban. A repülő nem tarolta le  a fákat, hanem szinte kilencven fokban, orral csapódott a földbe. A gép utasa, egy harminckét éves holland állampolgár, a roncsoktól tíz méterre feküdt holtan. A gép pilótája, a negyvenhat éves tázlári vállalkozó, Őri Ferenc holtteste a vezetőfülkében maradt. 

A vita a baleset pillanatától kezdve arról szólt, hogy a pilóta, vagy a gyártók hibája okozta-e a balesetet? 

A pilóta hibájára az érvrendszer az volt, hogy a gép a két személy miatt túlterhelt volt ahhoz, hogy különböző műrepülő manővereket hajtsanak végre rajta, ráadásul a gép csak nappali repülésre volt alkalmas, akkor viszont már sötétedett. Sőt, a gyártók az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozták: esetleges műszaki hiba esetére a gépen van egy pirotechnikai alapú hatalmas ejtőernyő, amelyet ha a pilóta működésbe hozott volna, azzal biztonságosan lelavírozhattak volna a földre. 

A másik verzió szerint - mivel a motorhibát az első körben kizárták a szakértők -  a Corvus építése során eltértek a során eltértek a hatóságok által meghatározott gyártástechnológiától, amely miatt a gép a lényegében széthullott.

A perig lényegében szakértők viaskodtak egymással, majd végül egy tömítőanyagon folyt a vita, miszerint az alkalmas-e ragasztásra is, és ha igen, akkor az ugyanolyan erős-e, mint a ragasztó.

Az ügyészség végül úgy látta, hogy még ha a Boeing-gyár által felhasznált anyagokról is van szó, ez már gyártástechnológiai vétség, amely véleményük szerint közrejátszott a katasztrófában. A pilóta esetleges hibája viszont szinte rekonstruálhatatlan, egyrészt a haláluk, másrészt a kevés és gyenge minőségű szemtanú miatt.

A felsorolt érvek miatt másodfokon hatályon kívül helyezték az ügyet és új eljárásra kötelezték a Kecskeméti Járásbíróságot, amely 2017. február 28. napján kihirdetett ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat.

Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében. A másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék további bizonyítást folytatott, melynek során a járásbíróság ítéletének indokolását több ponton is kiegészítette. Megállapította, hogy a repülőgép tervezése és gyártása során alkalmazott ragasztóanyag alkalmas volt a szerkezeti egységek rögzítésére, az üzemanyagtartályban kialakított lötyögésgátló és szűrőrendszer és az ezzel kapcsolatosan előírt karbantartás szintén megfelelő volt. Ami a ragasztás minőségét illeti, ebben a vonatkozásban azt rögzítette, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg a vádlottak szabályszegése, tekintettel a repülőgépet a baleset során ért erőbehatás nagyságára.