Több, a családokat érintő jogszabály változik január 1-jével, így egyebek mellett nő a gyermekgondozási díj (gyed), valamint a diplomás gyed maximális összege, a gyermek várásakor az édesanya diákhitelének törlesztését felfüggesztik, a második gyermek vállalása esetén a tartozás felét, a harmadik vagy további gyermek vállalásánál pedig a teljes tartozást elengedik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) összefoglalója szerint mától nő a gyed, valamint a diplomás gyed összege, és utóbbit az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik. A gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193 200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96 600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126 350 forintra emelkedik.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára korábban elmondta: növekszik a kétgyermekesek családi adókedvezménye. Az érintett 330 ezer kétgyermekes család már havi 35 ezer forintot tud megspórolni azáltal, hogy terheik további havi 5 ezer forinttal mérséklődnek.

Egyről két évre, a duplájára emelik a diplomás gyed időtartamát, így akár 1,5 millió forintnyi többlettámogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem, főiskola alatt, vagy annak elvégzése után egy éven belül vállalnak gyermeket.

A jelzáloghiteles családok tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. Ez igaz a később felvett hitelekre is. Az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet.

Január elsejével indul a Köldökzsinór program, amely azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint a Babakötvényre.

Több pénzt kapnak kézhez azok, akik állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti emberek gondozását, ápolását végzik. Az ápolási díj alapösszege öt százalékkal emelkedik, valamint a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási forma lesz elérhető.

A 12 év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények maximális büntetési tétele 10-ről 20 évre emelkedik.

Változnak a polgári pereskedés szabályai

Az új közigazgatási perrendtartás jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtásánál megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt. A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás életbelépésével nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti.

Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás, amelyet a ma, vagy azt követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő.

Január elsejétől változik az előadóművészeti, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével emellett egyszerűsödik több, a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárás is. 

Könyvtári területen a nyilvános könyvtári jegyzék vezetésével kapcsolatos ügyek ezentúl hatósági eljárásnak minősülnek, valamint egyszerűsödik a felkerülés a jegyzékre, és a törlés rendje is. Kormányrendelet rögzíti a muzeális intézmények működési engedélyének kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzési díjáról és a kijelölési eljárásról szóló szabályokat is.

Kormányrendelet szabályozza a kulturális szakemberek szakmai továbbképzéseinek nyilvántartásba vételét is. A folyamat egyszerűbbé vált: a korábbi rendelet szerinti akkreditálás helyett az eljárás középpontjába a nyilvántartásba vétel került. A továbbképzések megszervezésére vonatkozó szabályokat új miniszteri rendelet rögzíti.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezetében működő Könyvtári Intézet feladatai kiegészülnek a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, valamint a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítésével. A módosítás megerősíti a nemzeti könyvtár stratégiaalkotásban betöltött szerepét, valamint vezető szerepét a képzések terén.

Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény eddigi szabályozása szerint azokat a szervezeteket lehet nemzeti előadóművészeti szervezetnek minősíteni, amelynek foglalkoztatott művészeinek legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Kiemelt minősítés esetében 60 százalékban határozza meg a törvény ugyanezt a korlátot. 

A hatályos jogszabály értelmében január 1-től valamennyi ilyen szervezetnek teljesítenie kell a törvényi rendelkezéseket. A feltétel teljesítése alól a bábművészeti szervezetek mentesülnek.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása a lakosságszám függvényében határozza meg a települési önkormányzatok számára a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások számát. A módosítás pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, az ötezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitva tartási időt. A módosítás a minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését is.

Tovább nő a minimálbér

Ahogy évek óta megszokott, 2018. január elsejétől ismét magasabb az előző évinél a minimálbér. A 2017-es bruttó 127 500 forint mától 138 000 forint, ami családi kedvezmények nélkül 91 770 forintot jelent nettóban. A szakképzettséget igénylő pozíciókban a garantált bérminimum 161 ezer forintról 180 500 forintra nő.

Újra csökkent, 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött az internet-szolgáltatás áfája.

A mától hatályos csökkentés a kormány számításai szerint mintegy 22 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Néhány élelmiszer áfája is csökkent. A fogyasztási célú halak, a házi sertés vágási melléktermékeinek és a belsőségek (így például a zsírszalonna és a máj) áfakulcsa mától a 2017-ig érvényes 27 helyett már csak 5 százalék. Az éttermi szolgáltatások tavalyig 18 százalékos adókulcsa ugyancsak 5 százalék mától, viszont bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, amiből 11 milliárdos bevételt vár a kormány. Bővül a vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt köre is.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szintén csökkent: a foglalkoztatónak az eddigi 20 helyett mától 19,5 százalék ekhót kell fizetnie. A profi sportolók – közülük a legtöbben futballisták – foglalkoztatóinak még könnyebb lesz az élete: ezeknek a kifizetőnek nem kell ekhót fizetniük a hivatásos sportoló sporttal összefüggő ekhós bevételei után.

A pénzmosás elleni szabályok miatt azoknak, akik 300 000 forintnál értékesebb árut vagy szolgáltatást fizetnek ki, vagy efölött az összeg fölött nemzetközi postautalványt adnak fel, be kell mutatniuk személyes okmányaikat. 300 000 és 2 500 000 forint közötti értékek esetén úgynevezett egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végeznek, 2 500 000 forint fölötti befizetés esetén viszont normál átvilágítás szükséges, vagyis az okmányokat a Posta le is másolja, és az ügyfélnek a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia.

A jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalvány-szolgáltatásnál a szabályozás szigorúbb: ezeknél gyakorlatilag már 1 forinttól szükség van mától az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt.