Alkotmányos fából devizakarika

2014 már 17
Megosztás
Alkotmánybíróság kihirdetí a határozatát

Elvileg bele lehet nyúlni a devizahitel-szerződésekbe, de nem egyoldalúan, hanem mindkét fél érdekeit figyelembe véve, hisz minden megállapodás más, mondta ki az Alkotmánybíróság.

 

Törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

A megállapodást teljesíteni kell

Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász.

Hozzátette: a testület ugyanakkor elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak - magyarázta Lövétei István.
Az alkotmányjogász úgy értékelte: az Alkotmánybíróság "visszadobta a labdát a polgári bíróság elé vagy a polgári jogszabályalkotás felé". Mint mondta, a szerződésekbe csak úgy lehet belenyúlni, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti.
Lövétei István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ró kötelezettséget senkire, csak a módosítás lehetőségét mondja ki.

Fellélegeztek a bankok

Piaci elemzők szerint az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos állásfoglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabja a határozat. A szakértők a választások előtt nem várnak végleges döntést a devizahitelesek ügyében. Az OTP erősödött az Ab-határozat bejelentése után.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A határozatban megszabott feltételekből azonban véleménye szerint az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon.
Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részről a devizahitelesek ügyében.
Véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait.

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Varga Mihály szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége.
Elmondta: fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.

Hírösvény/MTI

 

 

Címke: