Az ügyészség cáfolja a német sajtóban megjelenteket a halálkamion ügyében

2017 jún 15
Megosztás
Schmidt Gábor ügyész
- Nem felel meg a valóságnak a német médiában megjelent azon utalás, miszerint a magyar hatóságok késve kezdtek volna neki a rögzített beszélgetések fordításának és elemzésének a parndorfi, 71 migráns halálát okozó embercsempész ügyben — mondta a 168 Órának Schmidt Gábor Bács-Kiskun Megyei Főügyészségi ügyész-szóvivő. Hozzátette: így az sem valós, és teljességgel alaptalan, hogy a magyar hatóságok a halálos eredményű bűncselekményt megakadályozhatták volna, nem beszélve annak a rendkívül gyors bekövetkeztéről.
 
Kijelentette: a nyomozás során minden a hatályos törvényeknek megfelelően történt, így az ügyben végrehajtott titkos adatszerzés is.
Az üggyel kapcsolatban Schmidt Gábor elmondta: a magyar hatóságok 2015. augusztus 13-a óta titkos adatszerzés formájában lehallgatták és rögzítették az ún. „parndorfi ügy” két későbbi vádlottja által használt egyes telefonszámokat és mobiltelefon készülékeket. A titkos adatszerzést a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezése és a Kecskeméti Járási Ügyészség indítványa alapján a Kecskeméti Járásbíróság rendelte el, azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtotta végre.
 A titkos adatszerzés oka az volt, hogy egy korábbi, kapcsolódó bűnügyben – amely utóbb lett egyesítve a nagy „parndorfi ügyhöz” - egy 2015. június 23-án végrehajtott embercsempész szállítás nyomozása során adatok merültek fel arra, hogy a bűncselekményben szervezőként, irányítóként részt vesz a lehallgatással érintett két elkövető, akik telefonon is tartották a kapcsolatot az általuk beszervezett és irányított embercsempész szállítókkal. A telefonlehallgatásokra az embercsempészésre szakosodott bűnszervezet felszámolása, az embercsempészek kilétének és tartózkodási helyének megállapítása és a bűnszervezet bizonyítása érdekében volt szükség. Ezeknek a céloknak az elérése más módon kilátástalan lett volna - tette hozzá
 A telefonlehallgatást megalapozó, 2015. június 23-i szállítás során a szállított migránsok nem kerültek életveszélyes állapotba, így a lehallgatások kezdeményezésekor és elrendelésekor a magyar hatóságok bizonyítékai szerint nem kellett attól tartani, hogy a későbbi csempészések során a szállított személyek életveszélyes állapotba kerülnek, illetve, hogy ennél tragikusabb következmények is kialakulhatnak. Ráadásul a lehallgatások során rögzített beszélgetések a magyarországi gyakorlatban ritka idegen nyelveken – pastu nyelven, továbbá bolgár nyelven, nehezen érthető bolgár dialektusban és szerb nyelven – folytak.
Hangsúlyozta: a titkos adatszerzés elrendelésekor nem volt adat emberi életet veszélyeztető szállításokra, ezért a bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében a lehallgatás tartamát nem volt lehetőség lerövidíteni és akkor nem merült fel indok, illetve nem volt lehetőség, hogy a titkos adatszerzést végrehajtó szerv a rögzített beszélgetéseket a lehallgatás során folyamatosan figyelemmel kísérje.
Mindezek miatt a magyar hatóságoknak csak a 71 migráns halálát eredményező szállítás után volt lehetőségük a telefonlehallgatások eredményeinek lefordítására és elemzésére, ezért a magyar hatóságok a titkos adatszerzés elrendelésekor és végrehajtásakor mindenben a magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el. Mindezek okán nem felel meg a valóságnak a német médiában megjelent azon utalás, miszerint a magyar hatóságok késve kezdtek volna neki a rögzített beszélgetések fordításának és elemzésének, így az sem valós, hogy a magyar hatóságok a halálos eredményű bűncselekményt megakadályozhatták volna, figyelemmel annak rendkívül gyors megtörténtére - mondta Schmidt Gábor.
Mint arról már beszámoltunk: a kiemelt jelentőségű bűnügy tizenegy vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. A halálkamion tragédiáját előidéző négy fő vádlottnak ezen felül különös kegyetlenséggel, több ember, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell. Velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, míg a többi embercsempészre határozott idejű fegyházat és kiutasítást kért. Az ügy tárgyalás június 21-én kezdődik a Kecskeméti Törvényszéken.
 
 
A titkos adatszerzésre vonatkozó törvényi rendelkezések lényege:

A magyar jogrendben a titkos adatszerzést - melynek egyik formája a mobiltelefonon továbbított közlések lehallgatása és rögzítése - a Be. 200-206/A. §-ai szabályozzák. A szabályozás lényege a következő:

Titkos adatszerzésre bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében van lehetőség a nyomozás elrendelésétől annak befejezéséig.

Titkos adatszerzés elrendelésére a Be. 201. §-a értelmében többek között 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, hivatali visszaélés, emberkereskedelem, korrupciós bűncselekmények, továbbá az embercsempészés 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata esetén van lehetőség. Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha a gyanúsítottal vagy a gyanúsítható személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merül fel, illetve ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető.

A Be. 203. § (5) bekezdése szerint a titkos adatszerzés legfeljebb 90 napra engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A titkos adatszerzést a Be. 204. § (1) bekezdése szerint külön törvényben meghatározott szervezet hajtja végre.

Titkos adatszerzésre az előbbi feltételek fennállása esetén is csak akkor van lehetőség, ha más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető. .

Ha az ügyész a titkos adatszerzés eredményét az eljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványt, a bíróság határozatát és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést csatolja a nyomozás befejezéséig a nyomozás irataihoz. Ezen iratokat az érintett gyanúsított és védője megismerheti, az adatszerzésről készített jelentés az iratokhoz történő csatolás után okirati bizonyítéknak minősül.

Legolvasottabb: 
Hírös city slider ajánló: 
Nem