A legfrissebb statisztikai adatok alapján Kecskemét az egyik legbűnösebb megyeszékhely. A városi kapitányváltás azt tükrözi: határozottabban lép fel a rendőrség a bűnüldözés területén.

A Legfőbb Ügyészség szeptember 17-én közzétett tájékoztatója szerint a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. A növekedés jelentős: míg 2011-ben 245 ezer ilyen eset volt, tavaly már 274 ezer. Abból a szempontból persze nem meglepő ez az adat, hogy az ország számos régiójában romlott a bűnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűncselekmények száma ugrott meg.

Székesfehérvárról a főkapitányi beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseiből kellett következtetéseket levonni, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok. Ez alapján a listavezető városban tavaly 18 449 bűncselekmény jutott a rendőrök tudomására, vagyis százezer lakosra kiemelkedően sok, 18 135 bűnügy jutott. Ennek okát a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság részéről azzal magyarázták, hogy a székesfehérvári kapitányságon egy 2010-ben megkezdett nyomozást tavaly fejeztek be.

A lista második helyén Kecskemét áll: Bács-Kiskun megye székhelyén több mint tízezer bűncselekményt regisztráltak, vagyis 8 797 jutott százezer emberre. A városi rendőrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy mi lehet ennek az oka: 35 százalékkal nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. A megyei rendőr-főkapitányság közölte, tavaly a regisztrált bűncselekmények emelkedésében alapvetően a közrend elleni, a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények számának növekedése volt a meghatározó. Hangsúlyozták, hogy az egyes bűntetteket vizsgálva megállapítható, hogy az úgynevezett járulékos bűncselekmények száma a korábbi évekhez képest 2012-ben jelentősen megnövekedett, elsősorban a gépkocsi feltörések miatt.

A harmadik helyre került Salgótarján, ahol tavaly 7576 bűncselekmény jutott százezer lakosra. A rendőrkapitány jelentése alapján a bűncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest – az összes ügy majdnem fele vagyon elleni bűncselekmény –, nőtt viszont a személy elleni támadások száma. A lopások számának 17,9 százalékos növekedése repítette a negyedik helyre Szolnokot, ahol 6932 bűncselekmény jutott százezer lakosra.

Mint arról bezsámoltunk Rigó János, megbízott kecskeméti kapitányságvezető a városi testület előtt elmondta: a vagyon elleni bűncselekmények erőteljes növekedése azt mutatja, országszerte hírlik, Kecskemét egy gazdag város, érdemes ide jönni. Hozzátette: egyre nagyobb számú az az elkövetői kör, amely nem idevalósi.

Zombor Gábor erre azt válaszolta: a gyarapodásnak, a fejlődésnek is ára van negatív értelemben. Hozzátette: a városvezetés a belügyminisztériumhoz fordul ez ügyben segítségért, hogy plusz juttatásokkal dolgozzunk ki egy tervet a beköltöző bűnözés visszaszorítására. 

Ennek immárom lassan fél éve, de a Belügyminisztériummal való egyeztetésről egyelőre senkinek nincs tudomása az önkormányzatnál. Mindezek ellenére a lehetőségekhez mérten próbáltak átcsoportosítani rendőri erőket a városban, sőt, Nagypál Sándor, Rigó János megbízott városi kapitánnyal ki is dolgozott egy professzionális térfigyelő kameraprogramot, amelyhez természetesen pénz kellene. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Rigó alezredes október 16-ától mer nem a kecskeméti, hanem a kunszentmiklósi kapitányságot vezeti, helyére Kecskeméten Kerti István, alezredes, a megyei főkapitányság felderítő osztályának vezetője került. A váltás azt jelenti, hogy Kecskeméten a súlypont  a közrendvédelemről a bűnüldőzés felé mozdulta el. Lehet, hogy valójában ez volt a Belügyminisztérium lépése a kecskemét bűnügyi mutatóinak a javítása érdekében?