Csak jöhetnek a Nemzeti Italboltok

2014 május 4
Megosztás
Nemzeti italbolt?

A napokban újra felreppent a híre annak, hogy a dohánytermékek után az alkoholkereskedelmet is uralma alá vonná az állam. A Pénzcentrum.hu utánajárt, mit hozhat a szeszcentralizálás.

 

Bár korábban a Kormányzati Információs Központ cáfolja a sajtóhírt, a Pénzcentrum.hu arról számolt be, hogy társadalmi egyeztetés előtt áll a nemzeti alkoholstratégia. Arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ, hogy a stratégia jegyében milyen konkrét szakpolitikai döntések születnek majd. A piaci szereplők szerint azonban nem kizárt, hogy ez egyet jelent a Nemzeti Dohányboltokhoz hasonló rendszer elvi előkészítésével. Egy biztos, a túlzott alkoholfogyasztás felszámolása jegyében hamarosan változásokra számíthatunk.

Konkrétumok híján egyelőre nem akar találgatásokba bocsátkozni Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum.hu megkeresésére ugyanakkor elmondta, tudomása szerint többféle koncesszió is szóba jöhet. Véleménye szerint azonban bármilyen megoldást is választ végül a kormányzat, nagyon fontos, hogy az ne okozzon veszteséget a szakmának, ne gátolja a versenyegyenlőséget és az ellátási láncot, illetve ne adjon nagyobb teret a feketézésnek.

Az alkoholforgalmazás és -árusítás koncessziós boltokba terelése, illetve adott esetben állami monopóliuma egyáltalán nem ismeretlen fogalom. Amerikában vagy például Európában is van, ahol már régóta élnek ezzel a módszerrel. Az USA-ban például nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás állami támogatásának. Jelenleg is közel másfél tucat államban van érvényben olyan szabályozás, amely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, és tömények árusítását.

Az öreg kontinensen pedig jellemzően az északi országokban, mint például Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon szabályozza állami koncesszió az alkoholtermékek kiskereskedelmét. Ezekben az országokban többnyire a tömény szeszek, likőrök, valamint a borok árusítása engedélyköteles, de például a "tűz és jég birodalmában" még sört sem lehet venni a hagyományos boltokban.

A HVG szerint is a kormányzati terv részleteiről nincs sok konkrétum, nehezen ellenőrizhető, pletyka szintű információ kering a kiskereskedelem szereplői körében. A legtöbben – kormányzati értesüléseket emlegetve – úgy tudják, hogy az úgynevezett tömény alkoholos italok vagy égetett szeszes italok kiskereskedelmét kötnék koncesszióhoz, a söröket és a borokat továbbra is árulhatnák az élelmiszerboltok. Eszerint a koncesszióhoz kötött italok körébe tartozna a vodka, a gyomorkeserű, a likőr, a vermuth, a rum, a brandy, a whisky és a gin. Abban ellentmondanak egymásnak a piaci információk, hogy a pálinka bekerülne-e ebbe a körbe. A bizonytalanság érthető, a kormány évek óta kitart a pálinkafőzés szabadsága mellett. Azt is több egymástól független kiskereskedelmi forrás állította a hvg.hu-nak, hogy trafikok is pályázhatnak majd az italárusítási koncesszióra.

Az italárusítási engedélyekre a boltokon kívül a szórakozóhelyeknek, kocsmáknak is kellene pályázniuk, nekik olyan italmérési engedélyük lenne, amely alapján a nyitvatartási időn belül meghatározott ideig szolgálhatnák ki a vendégeket, akik helyben fogyaszthatnák el az alkoholt (a helyben fogyasztást egyébként jelenleg is előírja a törvény). Erről nem csak vendéglátósoktól, hanem önkormányzati képviselőktől is hallott a lap. A kiskereskedelmi szektor szereplői rettegnek attól, hogy végül a tömény italok kiskereskedelmét állami monopóliummá tevő változat valósul meg. Ha ez együtt jár majd azzal, hogy a jelenlegi körülbelül 40 ezer élelmiszerboltból és élelmiszer jellegű vegyesboltból a sör és a bor kivételével kitiltják az alkoholt, az nagyon sok kisboltot tönkretehet, a bevételkiesés alapján pedig az élelmiszerláncoknak lehet a legnagyobb érvágás. A tömény italok kiskereskedelme ugyanis nagy üzlet, sokkal nagyobb, mint a dohánykereskedelem.