Aki egyszer bekerül a Mercedeshez, akár nyugdíjas koráig dolgozhat a cégnél, mivel mélyen gyökerezik a vállalatnál az a hagyomány, hogy szorosan együtt kell működni a munkavállalói rétegekkel.

 

Így nem használják a leépítés és a kirúgás eszközeit. Persze, dolgozói gondok mindig is voltak és lesznek, de ezek nálunk, a Mercedes hazai gyárában elsősorban abból fakadnak, hogy az új rendszerektől, módszerektől az ember általában idegenkedik. Ez viszont teljesen érthető. - mondta lapunknak Kovács Balázs, a kecskeméti autógyár Vasas Alapszervezetének titkára, az üzemi tanács elnöke

 

- Milyen népszerűségnek örvend ma a szakszervezet Magyarországon?

 

- Hazánkban körülbelül 16 százalékos a szakszervezeti szervezettség, amely az átlagnál valamivel alacsonyabbnak tekinthető az európai palettán, de hozzá kell tennem, a rendszerek és a hagyományok országonként különbözőek. A skandinávoknál ez az arány 80-90 százalékos, de ott a szakszervezetek kezelik a munkanélküli alapot és a folyósítás kritériuma a kötelező tagság. Franciaországban mindössze néhány százalékos a szakszervezeti tagság aránya, de a tekintély ennél sokkal nagyobb. Ha a szakszervezet tiltakozik, akkor a szavára azonnal tízezrek vonulnak ki az utcára. A két modell között habitusbéli különbségek is vannak, az olasz, a francia elsősorban a nyomásgyakorlással fejezi ki a tiltakozását, míg mások, a skandinávok, vagy a germánok alapvetően a tárgyalóasztalnál szeretnek megegyezni.

 

- A Mercedes esetében akkor önök is elsősorban tárgyalnak.

 

- Igen, de van is értelme, mert a gyár vezetése hallgat az érvekre.

 

- Ennek ellenére mégis gerjedt egy kis elégedetlenségi hullámzás mostanában.

 

- Igen, de ennek a legfőbb oka elsősorban az újdonságtól való idegenkedés volt. A másik, az eddigi munkavállalói szocializáció, a megszokásaink, ki kellene ugyanis végre verni a fejekből a gondoskodó állam modelljét. Kétségtelen, amit a Mercedes bevezetett új volt a munkavállalók számára, és az újtól természetszerűen mindenki tart egy kicsit, de a társadalmi bizonytalanság és az ebből fakadó bizalmatlanság is tetézte a hangulatot. Higgye el nekem, pedig nem ez a tisztem, de a Daimler kiszámítható, és a pályafutásom során ennél korrektebb munkaadóval még nem találkoztam. A Mercedes ugyanis lehetőség szerint senkit sem bocsát el azért, mert nincs munka.  Ez egy rendszer, amely felfutóban van, de ha kész lesz, akkor biztonságot ad, és vélhetően mindenki becsülni fogja. Nem igazak azok a legendák, hogy az új munkarend bejelentését követően több száz ember felmondott Kecskeméten.

 

- Mi ez az új rendszer, amitől ennyire megrettentek az emberek?

 

- Ez az úgynevezett elszámolási időszak, amely nagyon hasznos, törvényesített jogintézmény az autógyárak (autóipar) számára. Az ilyen profilú cégeket ugyanis elsősorban a piac mozgatja. Ha van megrendelés egy típusra, akkor dolgozni kell, bizony sokszor még szombaton is, de amikor lecsökken a termelés, mert – mondjuk – kifut egy régi modell, a munkavállaló akkor is tisztességes bért kap.  A lényeg, hogy a negyvenórás heti munkaidőn felül ledolgozott pluszórák száma gyűlik a keretben, és évente kerül elszámolásra. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkaadó az elszámolást még egy évvel meghosszabbíthassa, de mi elértük azt, hogy a kecskeméti gyárban negyedévente megtörténik az elszámolás.

 

- Mi volt akkor a gond, hogy mégis tiltakozó akciót szervezetek a munkások.

 

- Ezt az új rendszert sem elmagyarázni, sem pedig értelmezni nem könnyű. Főleg, mert ismeretlen az emberek számára. Az új rendszerektől, módszerektől általában idegenkedünk, s mivel első körben annyi csapódott le, hogy szombaton is dolgozni kell ugyanazért a pénzért, érthető volt a felháborodás. De e mellett voltak egyéb szóbeli megállapodásaink, amelyeket különbözőképpen értelmeztünk a vezetőséggel. Megtudtuk, hogy néhányan szervezkedni kezdtek, és hogy átvegyük az irányítást, rászerveztünk az övékre egy flashmobot. Ez abból állt, hogy a munkásgyűlésen, amikor a gyárigazgató a szombati munkarendhez ért, akkor egy sípszóra a dolgozók felálltak és baloldalra fordultak. Eredetileg hátraarcot akartak, de úgy véltem, ez nem tisztességes és nagyon lenéző. Ennek így is akkora hatása volt, hogy Németországig eljutott, az érveink pedig megértésre találtak.

 

- Milyen panaszokkal keresik meg általában a dolgozók.

 

- Elsősorban a közvetlen főnökükkel kapcsolatban szólnak, a bejárási problémákról, de előfordul, hogy a fizetésüket keveslik. Ez - annak ellenére, hogy a Mercedes a hazai átlagnál jobban fizet - visszatérő gond. De így van ez Németországban is, hiszen ott is csak emberek dolgoznak. A másik, a fiatalok türelmetlensége. Túl gyorsan szeretnének előbbre jutni, de ez egy rendszer, amelyben nagy a merítés. A Daimler-kultúra teljesítményorientált, nem számít, hogy ki honnan jött, és mit hozott magával. Itt mindenkinek egyetlen feladata van: dolgozni kell tisztességesen és akkor a rendszer is így viszonyul hozzánk.

 

 

Kovács Balázs

 

Karosszérialakatos, HR diplomája van

A hazai buszgyártás területén dolgozott

Az MSZOSZ ifjúsági szakértője volt

2010. április 1-én lépett be a Mercedeshez

Budapesten él, nős, egy 8 éves kisfiú és

egy 8 hónapos kislány édesapja