Dekoráció nélküli színpaddal és egyszerű műsorral zajlott a központi koszorúzás Kecskeméten.  Az ellenzéki összefogás hagyományosan külön emlékezett, fáklyákkal vonultak az ünnep előestéjén.

Amikor Bonaparte Napoleon 1805-ben Bécs alá érkezett a legenda szerint megkérdezte tanácsadóját, hogy mit tegyen a magyarokkal? A bizalmi ember nem volt már más, mint Talleyrand, az éleseszű püspök, aki később a forradalomba is belesodródott, állítólag a következőket válaszolta: Felség, a magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!”

Ezzel a fenti anekdotával kezdte ünnepi beszédét Kecskeméten Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetője, majd felelevenítette a rákosi korszak nyomasztó világát, amikor az emberek féltek, de ötvenhat megtörte ezt a kilátástalannak tűnő világot. 

 Harrach Péter utalt arra: ahogy nem csak ötvenhat hőseinek, a mai kor emberének is nélkülözhetetlen igénye a belső szabadságvágy, amely nem ugyanaz, mint a külső szabadság, de csak egy szabad, külső környezetbe és közösségbe ágyazva életképes.

Elmondta: az ötvenhatos forradalom idején Európa magára hagyta Magyarországot. Ma újra hasonló jelenséggel szembesülünk nemzeti vagyonunk visszaszerzésére és önállóságunk megőrzésére törekedve, hiszen az egységes Európa érdekében hazánk feláldozta szuverenitása egy részét, de ami megmaradt, azt megvédi – tette hozzá. 

Hangsúlyozta: most bizonyos gazdasági érdekek miatt szenvedünk hátrányt, de vannak politikai különbözőségek is, egy dekadens világnézet ellen kell küzdenünk, hogy megvédjük a hagyományos európai és emberi értékeinket.

Ennek okán most is elődeink erényeire, bátorságára, szabadság-szeretetére és őszinte szókimondásra van szükségünk, amikor kiállunk döntéseink mellett, mert rákosi örökösei köztünk járnak és tisztességtelen eszközökkel rágalmaznak, videokat készítenek. Velük kizárólag az ötvenhatosok szellemiségéhez méltóan szállhatunk szembe - zárta beszédét Harrach Péter.

Ellenzéki elkülönülés

Fáklyás felvonulással, Bródy és Koncz Zsuzsa dalaival emlékezett az ellenzéki összefogás Kecskeméten, hagyományosan az ünnep előestéjén.

Laskovics Diána a szocialisták országgyűlési képviselőjelöltje kezdte az ellenzéki összefogás ünnepi megemlékezését. Azt mondta: A jó mindig győz és végül legyőzi annak az embernek az ördögi tervét, aki kisajátítja az országot, a hazafiasságunkat, aki meghazudtolja az európaiságunkat. De nem kell félni - tette hozzá, mert jövőre lesz új Magyar köztársaság, mert a magyar ember a bajban összefog, így volt ez 1956. október 23-án is.

Diánát Farkas Zoltán, az Együtt 2014 regionális vezetője követte. Kérte, emlékezzünk most 56 hőseire és emlékezzünk a névtelen hősökre is, akik tették némán a dolgukat, összefogtak azért, hogy a sorsuk jobbá váljon és összefogtak azért, hogy felemeljék a forradalmárokat, mert le akarták váltani az agresszív ostobaságot és élhetőbb országot akartak építeni az élhetetlen országból. 

Akár a jelenre is ráilleszthetnénk az egykori problémákat, mind, ami kivitte az embereket az utcára. De mit is üzen nekünk 1956? - tette fel a kérdést. Elsősorban az összefogást - mondta, mert azt kell eldöntetünk, hogy egy hozzá nem értő zsarnok, kisajátító, önző kormány, aki leszakított hazánkan Európától az uniótól vezesse tovább hazánkat, vagy más. A megoldás bennünk rejlik, bennünk, a közösségben és az összefogásban és abban, hogy el kell menni jövő tavasszal szavazni és ez ellen a kormány ellen kell szavazni. Nem kell félni, bátornak kell lenni, ez 56 öröksége és a szabadság záloga - hangsúlyozta. 

Végezetül Király József, a szocialisták városi és megyei elnöke beszélt. 

Többen vagyunk mint tavaly és mint annak előtte - mondta, de így ünneplünk, külön, immáron három éve, mert erre kényszerítettek bennünket.  De nem mi osztottuk meg az országot, a Fidesz ásott egyre mélyebb árkokat és riogat mindenkit a maga kreálta kommunista szellemekkel, miközben összekacsint az egyházzal és a pogány szervezetekkel. 

A két háború közti szegény Magyarországot akarják újra visszahozni és lám sikerült. Ezt mutatja a bajai választás megismételt fordulója. Abban a körzetben a fideszes kormányzás és városvezetés elszegényített és kiszolgáltatottá tett rétegei élnek, akiket alamizsnával az urnák elé lehetett csalni. Mi ez, ha nem aljasság - monda Király József. Ezt akarják tenni majd az egész országgal jövő tavasszal? - tette fel a kérdést. Mi tiszteljük és szeretjük 1956 szellemét és a szabadság szellemét, igenis, nem akarunk olyan országban élni, ahol a másként gondolkodás miatt bujkálni kell, ahol nem lehet vállalni az európaiságunkat. 

Félelem nélküli, jövőbe tekintő Magyarországot akarunk - hangoztatta. Ehhez a változás iránti igény ott él minden szívben. A magyar emberek gondolatait nem lehet bezárni és megfélemlíteni, ezt bizonyítja ’48 és ’56 példája. Építsünk együtt egy békés, szabad Magyarországot, amely Európában újra megtalálja méltó helyét. Ehhez azonban, kedves barátaim, nem elég a demokratikus ellenzéki pártok munkája. Mindannyiunknak össze kell fogni vallási és párthovatartozástól függetlenül, mint ötvenhatban, hogy újra élhető legyen ez az ország - zárta beszédét Király József, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait az ötvenhatos emlékművön.