- Egy több mint negyven éves rémálom ért véget egy csodálatos ébredéssel - mondta lapunknak Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke abból az apropóból, hogy a napokban befejeződött a szabadkai zsinagóga teljes belső felújítása és restaurálása.

Szabados Róbert jól ismeri a szabadkai zsinagóga háború utáni sorsát, mert a helyi hitközség vezetője volt. Felelevenítette: a négyezer fős szabadkai zsidóság, valamint a több mint kétezer környékbeli zsidó közösség hívői töltötték meg ezt a csodálatos épületet, de a második világháborút követően csak mindössze ezren tértek vissza. 1948-ban aztán ez a szám is megfeleződött a kivándorlások miatt - tette hozzá, így a megmaradt, alig háromszáz fős szabadkai zsidó közösség kénytelen volt 1979-ben a városnak ajándékozni a magára hagyott épületet, mert nem tudták fenntartani. A romlása — a szükséges állagmegóvások ellenére is — megállíthatatlannak bizonyult, a kihasználatlan épületben a helyi színház díszleteit tárolták, majd alternatív, extravagáns előadásokat tartottak benne, amely során volt olyan, hogy tüzet raktak benne, vagy légtornászok illusztrálták az előadást további károkat okozva az épületben.

A zsinagóga az egypártrendszer összeomlását követő polgárháborús évek idejére végképp gazdátlan lett és életveszélyessé vált. Felkerült az Európa legveszélyeztetettebb kulturális örökségének a listájára és már arról folyt diskurzus, hogy a maroknyi szabadkai zsidó közösségnek bele kellene nyugodnia az épület lebontásába. 

Nem nyugodtak bele.

Ennek köszönhetően a 90-es évek második felétől amerikai alapokból, uniós forrásból, szerb tartományi pénzből, valamint Szabadka város segítéségével megindult egy nagyobb állagmegóvási folyamat, de ez kizárólag a zsinagóga külsejét érintette. 

A fordulópontot Orbán Viktor szabadkai látogatása jelentette - mondta Szabados Róbert. A magyar miniszterelnök 100 millió forintot ajánlott fel a zsinagóga belső felújítására, de miután kiderült, hogy a teljes körű restaurálás és korszerűsítés ennél jóval költségesebb, ezért a magyar kormány végül összesen félmilliárd forinttal támogatta a beruházást.

A szabadkai zsinagóga több funkciót tölt majd be. Nem csak imaház, hanem kulturális rendezvények, hangversenyek, koncertek helyszíne lesz. Ezenkívül egy kiállítás is helyet kap a falai között, ahol a szabadkai zsidóság története lesz látható. Szabados Róbert hangsúlyozta: elsősorban azonban idegenforgalmi funkciót szánunk a zsinagógának, hiszen kultúrtörténeti érdekesség, mert a budapesti Dohány utcai zsinagóga után ez Európa második legnagyobb zsidó imahelye.

Kétségtelen a szabadkai zsinagóga sok tekintetben kuriózum, nem csak építészetében és technológiájában modern, hanem felfogásában is egyedülálló volt amikor 1902-ben elkészült. 

A hosszúkásabb alaprajzú Dohány utcai zsinagógához képest ugyanis a szabadkaiban már semmiféle áthallás nincs az elmúlt évszázadok templomaiból, itt a hosszúság és az oldalarány egyforma, nincs főhajó, illetve mellékhajók, a teret nem bontja keresztboltozás, a kupola vas tartószerkezeteit elrejtették.

A belső tér egy és oszthatatlan, felettünk az imasátorról levezetett kupolaformából a világmindenség tekint le rá, amelynek középpontjában az ember áll.

A zsinagóga két tervezője — Jakab Dezső és Komor Marcell — Lechner tanítványok, akik az eredeti eklektikus tervekhez képest az épület falfestésének és színes üvegablakaink a díszítésében végül a magyar népművészet felé fordultak, ezzel is hangsúlyozva az építést finanszírozó helyi zsidó közösség asszimilációs gesztusát. Erről a szellemiségről tanúskodik az is, hogy az épület nem emelkedik ki a környezetéből, a párkánymagasságát a környező épületekéhez igazodik, de terebélyessége mégis kivívja a tekintélyt és — a zsinagógáknál szintén ritka —, magas kovácsoltvas kerítés választja a város közterületeitől.

Jakab Dezső sem cáfolta a korabeli nyilatkozataiban, hogy szabadkai zsinagóga kupoláját a zsidó sátrak ihlették, a világos élénk színek használatát viszont a boldogság és a derű hangsúlyozása, hogy a hívek optimistán, megnyugvással lépjenek ki az imádkozást követően az épületből.

Ez a belső, napsugaras tündöklés az állandóan változó, élő Istent hirdeti, amelyet épp e miatt nem lehet névvel illetni, nem lehet róla képet alkotni, mert az már egy befejezett, holt alkotás. És tudjuk, amiről beszélni nem lehet, azt egyedül a hallgatás fejezi ki. 

A szabadkai zsinagógát épp ezért látni kell.

14 hónap restaurálás

A kivitelezésre a Magyar Nemzeti Tanáccsal 2016. november 10-én írta alá a megbízási szerződést a szabadkai székhelyű Yumol D.o.o építőipari vállalkozás, valamint a magyarországi Mega-Logistic Zrt. alkotta konzorcium. 

A Yumol kivitelezte az elektromos vezetékek cseréjét, a padlófűtést, a klimatizálást, a tűzvédelmi rendszernek kiépítését, a Mega-Logistic Zrt. pedig a zsinagóga belső tereinek fém, fa, kő, valamint a festőrestaurátori munkáit végezte.

A felújítási munkák megkezdésekor a fém műtárgyak, fa bútorok, ajtólapok a helyszínen leszerelték és magyarországi restauráló műhelyekbe lettek elszállítva, a helyszínen a gipszszobroknak, a díszítőelemeknek, valamint a díszítőfestéseknek a restaurátori munkái zajlottak

A beruházás során 440 m2 gipsz dísz aranyozása, 4287 m2 felület díszítő festése és 46 m2 műmárvány felület restaurálása készült el.

A fémrestaurátori műhelyben 62 folyóméter kovácsoltvas korlát, 2 db. hétkarú menóra, 2 db. tizenhárom karú dísz gyertya tartó, 1 db. központi csillár, 56 db. falikar és mennyezeti lámpa, 19 db. három ill. ötágú mennyezeti lámpa újult meg.

- rajnai -