A ceglédi úti lakókat is elérte a Budai út évtizedes réme. Építési korlátozást vezettek be, mert szervízutat terveztek be, de évek óta nem történik semmi és valószínű nem is fog.

Vajon van-e joga a városfejlesztőknek, az önkormányzatnak, illetve a képviselő-testületnek nagy ívű elképzelésekkel korlátozni a lakosságot. A szakemberek azt mondják, igen, mert a városfejlesztés hosszú távon gondolkodik. Jó, de milyen időbeli határok között, mennyi idő telhet el az elképzelés és a megvalósítás között? Miért nem rendel a tervekhez költségvetést is az önkormányzat? Van-e ennek felelőse? - sorolhatnánk a kérdéseket.

Kecskeméten, az E5-ös út bevezető szakaszán, a négysávos Budai úton a kilencvenes évek eleje óta arról álmodik a város, hogy az út melletti ingatlanokat és vállalkozásokat szervízúton keresztül közelítik majd meg azok, aki be szeretnének jutni. Ehhez azonban ki kellene sajátítani az út menti ingatlanokból, miközben erre a célra egyetlen ciklusban sem szánt pénzt a városvezetés. Arra számítottak, hogy majd nagybefektetők, autókereskedők, szervizek és multinacionális kereskedelmi vállalkozások telepednek le és maguk fogják megoldani a közlekedést, illetve építik majd meg a szervízutat. Ez maga volt a 22-es csapdája, mert a befektetők éppen e miatt nem vettek ott ingatlanokat, mivel a szervíz út terve miatt rendezetlen területnek minősítették és építési tilalom alá kerültek az ingatlanok. Az autóipari befektetők egy része ennek okán nyugodtabb városrész felé evezett, kihajóztak a Szent László körútra, a kereskedelmi multi pedig kiment a Budai útról külterületre és oda tette le hatalmas dobozát. A főváros bevezető szakasza így lett az enyészeté, ezt a rendezetlen, a gazdasági helyzet miatt továbbra is csak állagában romló városkép lett az eredménye az úgymond szakemberek elképzeléseinek. Most pedig a Ceglédi út következik.

Senki sem hallott róla

A Ceglédi úton élő Dobos Mihály és felesége idén januárban építési terveket nyújtott be az önkormányzathoz, miután konzultáltak régi, jól bevált építészükkel. Azt tervezték, hogy a házuk tetőterét megemelik és szobákat, vizesblokkot alakítanak ki benne, így biztosítva lakást a fiuknak és annak újdonsült kis családjának. Együtt szép a család - vallja Dobos Mihály, aki hozzáteszi, a kormányprogram is a többgenerációs együttélést  propagálja, hiszen így olcsóbban és hatékonyabban tudják segíteni a szülők a fiatalok munkáját és megélhetését. Az ötletet követően felkerestek egy rutinos tervezőt, aki mielőtt nekilátott volna a szakrajznak konzultált ez ügyben az önkormányzat építésügyi osztályának az illetékeseivel, majd mivel zöld utat kapott a projekt, megkezdte a tervezést. Miután összeállt az egész dokumentáció, az önkormányzat illetékesei helyszíni szemlét tartottak, majd legvégül elutasították az építési kérelmet, mondván a terület rendezetlen minősítési, addig míg meg nem épül a tervezett szervízút nem lehet az ingatlant átalakítani, csak abban az esetben, ha Dobos úr a háza előtt el nem végzi a szervízúthoz szükséges telekátalakítást és közműkiváltást. Dobos úrnak a hír hallatán égnek állt a haja, hiszen sohasem hallott arról és a ház ingatlani tulajdonlapján sem szerepel az, hogy itt bármiféle építési korlátozás lenne érvényben, erről őket hivatalosan senki sem értesíttette. Megkérdezte hát a szomszédjait, de azok sem hallottak róla, sőt az összes többi, csaknem kétszáz ember sem a Ceglédi út mentén. Kiderült: a korlátozás nyolc éve, 2005-ben tette rá az önkormányzat az érintette szakaszra, ekkor szavazták ugyanis meg a képviselők a Helyi Építési Szabályzat módosítását.

- Nyolc év óta nem történik semmi és nagy valószínűség szerint nem is fog  véli Dobos Mihály, akkor nekünk még hány évtizedig kell várnunk arra, hogy a gyerekeinket idevehessük hozzánk - kérdezi, hozzátéve: még egy gyilkosságnak is van elévülési határideje, egy ilyen jogszabálynak miért nincsen, ha öt évig nem készült el, akkor oldják fel a tilalmat, hiszen nemsokára megépül majd az elkerülő ezen a szakaszon, jóformán eltűnik majd az átmenőforgalom semmi létjogosultsága nem lesz a szervízútnak. Érveire azonban eddig nem talált megértést, méltányossági kérelmét az önkormányzat elutasította, és a Kormányhivatal is jóváhagyta a városi építési hatóságnak az építést elutasító határozatát. Dobos úr így bírósághoz fordul ügyével és egyet továbbra sem tud megérteni, mi köze van az ő tetőtér-átalakításának a szervízúthoz, hiszen a kettő nem zárja ki egymást, azok egymásától függetlenül is megvalósulhatnának.