Fel kell gyorsítani a döntéseket a Homokhátságról

2017 nov 24
Megosztás
dr. szabó józsef

A Homokhátság jövője: sivatag vagy korszerű vízgazdálkodás? címmel zajlott konferencia csütörtökön Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara földszinti termében. A rendezvényt a Duna-Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület szervezte, amely három éve alakult meg. A szervezet a vízpótlás lehetőségeiért és a klímaváltozás hatásainak kiküszöböléséért jött létre. Az eseményre országgyűlési képviselők, térségi polgármesterek, helyi képviselők, intézmény és cégvezetők is eljöttek a témában érintett szakemberek mellett.

A rendezvényt Dr. Szabó József, az egyesület elnöke, a Palásti Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte és nyitotta meg.

- Elég volt a tanulmánygyártásból, tenni kell végre! - hangsúlyozta Szabó József. Hozzátette: azért alapítottuk ezt az egyesületet, hogy verjük a harci dobokat és egyértelmű, világos kérdéseket tudjunk feltenni ebben a témakörben. Amelyek többek között az alábbiak:

Megépülhet-e a Duna-Tisza Közi csatorna? Mit jelenthet ez a beruházás az agráriumnak? Mit jelenthet ez nemzetgazdasági szinten? Mennyibe kerül és megtérülhet-e?

Ezekre a kérdésekre én nem tudok válaszolni, de erre vannak a szakemberek, erre van ez a konferencia - mondta Szabó József. Gaál József, Kecskemét alpolgármestere, az iparkamara elnöke szintén a tanulmányok sokaságáról beszélt, majd kijelentette, fel kell gyorsítani ezekben a kérdésekben a döntési folyamatot.

Keve Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának munkatársa arról beszélt, hogy a Homokhátság már a Tihanyi Apátság alapítólevelében is szerepel, a középkori katonai feljegyzésekben pedig olyan területként jellemzik, amelyen nincsenek fák, ezért az arra vonuló seregeknek arról előzőleg gondoskodniuk kell, ha tüzet akarnak gyújtani. Hozzátette: az egypártrendszerben is foglalkoztak a problémával és kifejezetten jó dolgok valósultak meg, mint például öntözőfürtök, amelyek azonban a rendszerváltást utáni  tulajdonátrendeződések következtében tönkrementek. Ezeket már nem lehet feltámasztani - mondta, de nem is kell, mert  a kérdés az, hogy mire adjunk pénzt, hol van igény az öntözésre? Hangsúlyozta, mindezek mellett vízügyi szempontból szükség lenne egy kontrollra a felszín alatti vizek tekintetében, tudni, hogy mennyi van és azt mennyien használják?

Bányai Gábor országgyűlési képviselő véleménye szerint a homok a jövő talaja, mert ha van víz, akkor ebben a talajban kevés kivétellel nagyon sok növényi kultúra otthonra talál. Előadásában a vízmegtartás fontosságát hangsúlyozta a Duna-Tisza Közi Csatorna ellenében.

Ez történt az elmúlt húsz évben

A rendszerváltást követően a Homokhátság ügyében 1994 után a Horn-kormány idejében készült el a térség vízfelhasználásának, illetve öntözőfürtjeinek a terve. A viták akkor a fenntartási költségeken voltak és mire ez lezárulhatott volna jött  a kormányváltás. 2002-ben új formában folytatódott tovább a Homokhátság ügye az úgynevezett Homokhátsági Önkormányzati Társulás formájában adott az állam pénzt a kisebb tavak és vizes helyek revitalizációjára. 2006-ban a Homokhátság kiemelt programmá vált, a költségvetése a Ráckeve-Soroksári Duna ág rehabilitációjával együtt 84 milliárd forint volt. A terveket követően azonban valamilyen oknál fogva ezt az igény megtoldották még százmilliárd forinttal, amely azt jelentette, hogy ekkora léptékű költséget egyik kormány sem fog elfogadni. Így is lett. 

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007 és 2008 között a környezeti értékek védelme érdekében 10,4 milliárd forint értékben hirdetett meg pályázatokat. A holtágak, csatornák, nagyobb tavak rendbetételére 2,3 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot. A DARFt kiemelt programjából négymilliárd forint jutott a Homokhátságra. Ebből 700 millió forint Mórahalom gondjainak a megoldására, míg a maradék a Duna menti megyei projektek megvalósítására. A Solti árapasztó rendszer fejlesztésének keretében három csatorna medrét kotorták ki, amelynek következtében a rendszer vízbefogadási teljesítménye a háromszorosára nőtt, illetve kialakítottak egy négy kilométernyi hosszúságú nyári gátrendszert. Ez a projekt jelneleg közbeszerzési eljárás alatt áll. Mátételkén megvalósították, hogy a falu határában a környékbeli vízfolyásokat egy tározóban gyűjtik össze. Ezzel a módszerrel csaknem egymillió köbméternyi  vizet lehet visszatartani a térségben. Az öntözés illetve a jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében a Sárközi csatornákat mintegy  74 kilométeren teszik rendbe, a Foktő-Barákai telep vízkivételi kapacitását pedig a duplájára növelik, de ehhez hozzátartozott még három szivattyútelep rekonstrukciója is. Bács-Kiskun Megyében egyébként sohasem volt politikai kérdés a Homokhátság ügye. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Balogh László, valamint Bányai Gábor megyei közgyűlési elnökök mindig egyhangúlag támogatták a vízvisszapótlás- és megtartás ügyét. 

A konferencia előadói voltak

• Prof. Dr. Rakonczai János Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, MTA doktora, a SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság elnöke.

Az előadás témája: A Homokhátság hidrogeológiai állapota, helyzete, továbbá a klímaváltozásnak a talajvíz készletekre gyakorolt hatása.

• Dr. Balatonyi László Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar egyetemi adjunktus.

Az előadás témája: A vízügyi tudomány válaszai a homokhátsági vízhiány kérdéseire.

• Sütő Vilmos BÁCSVÍZ Zrt. csatornaszolgáltatási főmérnök, csapadékvíz- és szennyvíziszap-hasznosítási szakértő és Padra István BÁCSVÍZ Zrt. komposztálási üzemvezető, talaj és növényvédelmi szakmérnök, mezőgazdasági és erdészeti tápanyag utánpótlási szakértő (előadás megosztva).

Az előadás témája: A szennyvízöntözés, a csapadékvíz gazdálkodás megreformálása Magyarországon, a szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt hasznosítási lehetősége a mezőgazdaságban és az erdészetben.

• Kolossváry Gábor Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezető.

Az előadás témája: A homokhátsági vízpótlás műszaki-technológiai lehetőségei.

• Kökény Attila Kakasszéki Biogazdálkodási Kft. cégvezető, szakértő.

Az előadás témája: „Szója a sivatagban" - A talajmegújító technológiákra épülő termesztés előnyei, víz és tápanyagmegtakarítása, hogyan lehet 300 mm csapadékkal szóját termeszteni a homokon?

• Dr. Iványosi-Szabó András geológus Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatója.

Az előadás témája: A vízháztartás és a természeti környezet változásának összefüggései a Homokhátságon.

• Kardos Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék.

Az előadás témája: Honnan hova vezet a Duna-Tisza csatorna? A Duna - Tisza csatorna történelme. 

Legolvasottabb: 
Hírös city slider ajánló: 
Nem