Az önkormányzat határidőn túl jelentette be felszámolói igényét a KSE Kft. felszámolásában. Etikus-e ez egy közpénzből gazdálkodó cégnél, mondván: kevés a vagyon, úgy sem jut senkinek.

A Kecskeméti önkormányzat sportcége, a felszámolás alatt álló KSE Kft., feltehetőleg még hosszú évekig téma lesz a városatyák előtt. Sokan lerágott csontnak tartják, ám a felháborító történései miatt mégsem az, hiszen a városvezetés öt éve országosan is példaértékű vállalkozásnak tartotta azt, hogy egy önkormányzati cégben tömörítették a város teremlabda látványsportágait, amelynek a finanszírozását is magára vállalta. Részint költségvetésből, részint abból, hogy maga kalapolja össze a sikeres működésükhöz szükséges pénzt vállalkozóktól, illetve a szintén közpénzből gazdálkodó önkormányzati cégektől. 

A modell kezdetben jól működött, dőlt a pénz befelé, aztán meg egyre jobban kifelé, majd 2011-re kiderült, nagy a baj, óriási a hiány, felelősök nincsenek, pedig ennél a cégnél nem létezett török átok, meg kommunista összeesküvés, hiszen a jelenlegi városvezetés alapította, az önkormányzaton keresztül felügyelték, illetve, az általuk lekáderezett tisztségviselők irányíthatták a céget. 

Hab volt a tortán, amikor fiktívgyanús, nagy összegű készpénzes számlák másolatai is napvilágra kerültek. 

Zombor Gábor, a szocialisták, valamint egy kecskeméti magánszemély is feljelentést tett, majd jöttek az újabb feljelentések, a cég tönkrement, felszámolás alá került, és még csődbüntett miatt is nyomoznak a hatóságok.

Még azt mondják nem illik

A legutóbbi közgyűlésen a KSE Kft. azért került napirendre, miszerint a város pénzügyi osztályvezetője megvezette-e a képviselő-testületet? 

Király József elmondta, amikor tavasszal arról érdeklődött a közgyűlés előtt, hogy az önkormányzat beadta-e a felszámolói igényét arra az ötvenmillió forintra, amelyet kölcsönadott a KSE Kft-nek, az meg persze nem fizette vissza. A polgármester akkor kiszólította a pénzügyi osztályvezetőt, aki elmondta, hogy az önkormányzat a törvényes határidőn belül benyújtotta a követelését. Egy ideig minden el is csendesült, majd amikor a felszámoló leadta a felszámolással kapcsolatos dokumentumait a Kecskeméti Törvényszékre, kiderült, hogy az ominózus önkormányzati követelés határidőn túliként van nyilvántartva.

Akkor, hogy is van ez, kérdezett rá Király József, hiszen mi nem erről tudtunk, ráadásul, egy költségvetési szervnek illene azonnal beadni az igényét egy ilyen ügyben, hiszen mégiscsak közpénzről van szó.

Időben, csak határidőn túl

A képviselő felvetéseire Zombor Gábor válaszolt írásban. 

E szerint az önkormányzat beadta időben a felszámolói igényét, de nem az első körben, amelynek határideje 40 nap, hanem a második körben, amelynek határideje 180 nap. Igaz a kettő között az a különbség, hogy aki 40 napon túl jelentkezik be, az csak akkor kaphat a  torta maradékából, ha a 40 napon belüliek igényét a felszámoló kielégítette.

Mondhatni, ez nem egy közpénzfelelős hozzáállás, főként ez esetben. Ugyanis az önkormányzat előtt - 40 napon belül beadott igénnyel -  32-en sorakoznak, összesen 175 millió 712 ezer 526 forinttal.

A hivatalos iratok szerint, mint azt címlapképünkön is láthatják, a törvényszék határidőn túli igényként tartja fenn az önkormányzat 50 millió + kamatai követelést. Ebben a kategóriában hárman vannak és esélyük sincs, hogy egy forinthoz is jutnak, mivel a KSE Kft. vagyonát nem csak a felszámoló, hanem a NAV bűnügyi igazgatósága is keresi.

A hivatal írásbeli válasza meglehetősen nyegle ez ügyben, a következőket írják: "a társaságnak vagyona nem maradt, így a hitelezői igény megtérülési esélye nulla. Ebből a szempontból a bejelentés csak egy formális aktus volt, anyagi jelentőséggel nem bír".

Az ellenzéki képviselők véleménye szerint ez akkor is hűtlen kezelésnek minősül, mégha kevés is a vagyon, mert az önkormányzatnak közpénzügyekben nincs joga mérlegelni, hiszen azt sem tudhatja pontosan, másnak van-e igénye. 

Brúszel László képviselő-ügyvéd szerint, minden cégnek, egy önkormányzatnak pedig pláne, hiszen közpénzből gazdálkodik, az az elemi érdeke, hogy minél hamarabb beadja a hitelezői igényét. Hozzátette: az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata is ezt erősíti, miszerint, még olyan esetekben is kötelező az igénybeadás, amikor többe került a leves, mint a hús, vagyis a tartozás kevesebb, mint a vele járó illetékek és költségek.