Nagyon rég nem volt ekkora teltház a Rákóczi úti Törvényszéken, mint a Kecskeméti Jogásznapon. Neves vendégek és előadók emelték a színvonalat. Fókuszban a közigazgatási bíráskodás.

Ez a nap a kecskeméti jogásztársadalom ünnepe - összegezte megnyitójában Bicskei Ferenc,a Kecskeméti Törvényszék elnöke, aki megpróbálta felsorolni a neves hazai és külföldi jogászvendégeket, de reménytelen vállalkozásnak tűnt. 

A legkiemelkedőbb persze Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Trócsányi László igazságügy miniszter volt, továbbá Carsten Meinert, a Bonni Adóügyi Bíróság egykori bírája, valamint Henk C. Naves holland bírósági elnök, aki a hollandiai közigazgatási bíráskodás rendszeréről tartott előadást. Jelen volt a Kecskeméti városvezetés,  a Bács-megyei főügyész, valamint a megyei ügyvédi kamara első ügyvédje, valamint Sárközy Tamás professzor, a Magyar Jogász Egylet elnöke. 

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is köszöntötte a rendezvényen megjelenteket és hasznos munkát, illetve együttgondolkodást kívánt a résztvevőknek. Hozzátéve: vigyék  jó hírét a városunknak! 

- A kormány a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy erősíteni akarja a bíróságok szerepét a közigazgatás kontrolljánál – mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter pénteken, a 47. Kecskeméti Jogásznapon tartott előadása előtt az MTI-nek.

Álláspontja szerint a szervezeti kérdések mindig másodlagosak, a lényeg az, hogy hatékony, gyors, kiszámítható közigazgatási bíráskodása legyen az országnak. A kormány tervei szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslatot a parlament elé terjesztik, amely az év végéig elfogadhatja azt – közölte a miniszter.

Trócsányi László megfogalmazása szerint a közigazgatási bíráskodás, az állampolgár vagy állampolgárok csoportjai, illetve az állam közötti kapcsolatot szabályozza.

Az igazságügyi miniszter elmondta: Magyarországon évente több mint 20 millió közigazgatási határozat születik, az állampolgárok többsége akarva-akaratlanul a közigazgatással találkozik.

- Találkozik azért, mert saját maga kezdeményez eljárást, vagy pedig azért, mert kap egy határozatot anélkül, hogy eljárást kezdeményezett volna – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta komoly fejlődés történt a közigazgatási bíráskodás tekintetében, tehát megvannak az alapjai, jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz tartozik.

- Sokfajta modell van, s mindegyik modellnek megvan az előnye, hátránya, megvan Magyarországnak a hagyománya, de most van egy létező rendszerünk – fogalmazott a tárcavezető.

Trócsányi László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy a létező rendszeren belül hogyan lehet kialakítani a közigazgatási bíráskodásnak a legkorszerűbb modelljét, ami lehetővé teszi azt, hogy az eljárások gyorsan fejeződjenek be.

A konkrét megvalósítással kapcsolatban elmondta: a kormány létrehozott egy közigazgatási perjogi munkacsoportot, egy kodifikációs bizottságot, amelynek elnöke az államreform bizottság elnöke, Patyi András professzor. A koncepciót elkészítő munka elkezdődött, a tervezetet március végéig a kormány elé terjeszti.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az előkészületek nem most kezdődtek, a jogtudomány is részt vesz ebben a vitában, a bírák véleményére is kíváncsiak.

Az év végére tisztábban fogunk látni – tette hozzá.

A jogásznapon előadást tartott Darák Péter, a Kúria elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy szükség van a közigazgatási bíráskodás modernizációjára, mert szavai szerint a magyar jogállamnak tartozása van a közigazgatási bíráskodás területén.