A Kecskeméti Katona József Múzeum saját halottjának tekinti V. Székely Györgyöt

2017 aug 9
Megosztás
2017. augusztus 4-én tragikus autóbalesetben elhunyt V. Székely György régész-numizmatikus, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa.
Hódmezővásárhelyen született 1955. május 7-én. A debreceni Vegyipari Szakközépiskola elvégzése után 1973-ban kezdte egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1978-ban történelem szakos előadói és régész diplomát szerzett. Még ebben az évben lett a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa – és itt dolgozott régészként és numizmatikusként halála napjáig.
Elsősorban az Árpád-kori és késő középkori településtörténet foglalkoztatta, ezen belül is a Duna–Tisza közi, különösen a Bács-Kiskun megyei középkori templomok és temetők kutatása. Érdekelték a középkori anyagi kultúra világi és egyházi emlékei is, de talán leginkább numizmatikusként vívott ki országos elismertséget magának. A középkori és kora újkori magyar pénztörténet, ezen belül főleg a 13–17. századi időszak pénzleleteinek és pénzforgalmának feldolgozása és közzététele rangos helyet biztosított számára a numizmatika kutatói sorában.
A múzeumban eltöltött évtizedei alatt számos régészeti ásatást vezetett; Árpád- és középkori lelőhelyek mellett őskori és szarmata települések és temetők feltárását irányította. Ezek közül a legjelentősebbek: Ladánybene–Templom-dűlő, középkori templom és temető (1980), Kecskemét-Hetényegyháza–Belsőnyír, középkori templom és temető, szarmata település és temető (1981–1982, 1996), Tiszakécske–Árkus-dűlő, szarmata település, Árpád-kori temető (1981–1982), Nyárlőrinc–Hangár u., középkori templom és temető (1982–1986, 1989–1991), Dunapataj–Szent Tamás domb, középkori templom és temető (1999, 2002), Solt–Csukáshát, szarmata település (2002–2003), Solt–Tételhegy, őskori sánc, kora Árpád-kori temető, Árpád-kori település, középkori templom és temető (2006–2007), Nemesnádudvar–Karasica-csatorna, rézkori temető, bronzkori, szarmata és késő középkori település (2009–2010), Kecskemét–Talfája-dűlő, bronzkori, szarmata és Árpád-kori település (2011).
Tanulmányai magyar és külföldi szakfolyóiratokban illetve népszerűsítő kiadványokban egyaránt megjelentek. Ezek közül csak példaként említünk néhányat: Slawonische Banalmünzpragung (1980), 13. századi kincslelet Ladánybene–Hornyák-dombról (1984), Elődeink a Duna–Tisza közén. A Kiskunság és környéke története a régészeti leletek tükrében. (társszerzők: Horváth Attila és H. Tóth Elvira, 1988), Régészeti kutatások Kiskőrösön és környékén (1989), A Kecskemét–nyíri friesachi éremlelet (1992), Niederlandische Münzen in ungarischen Funden (1993), Árpád-kori települések a történeti Halas határában (2000), A friesachi dénárok magyarországi forgalmának kezdetei (2000), A hetényegyházi római denárlelet (2001), A faluhálózat kialakulása és a népesség rétegződése az Árpád-korban 2001), Kun eredetű tárgyak és kulturális elemek Nyárlőrinc középkori temetőjében (2002), Elkülönülés vagy egységesülés? A hódoltsági éremleletek összetételének strukturális változásai a 16. századi Magyarországon (2002), Kecskemét Árpád-kori régészeti emlékei (2002), Differentiation or Homogenisation? Structural Changes in the Composition of Coin Finds in Sixteenth-century Hungary (2003), 16. századi aranypénzlelet Karcag határából. (Leletadatok az aranypénzek forgalmához a 16. századi Magyarországon, 2005), A new Early Bronze Age wagon model from the Carpathian Basin (társszerző: Bondár Mária, 2011), Elfeledett Árpád-kori éremleletek a Duna–Tisza közén (2013), A Solt–Tételhegyen előkerült numizmatikai anyag értékelése (2014), Tatárjárás és numizmatika. Egy történelmi katasztrófa pénzforgalmi aspektusai (2014), Pénzleletek a középkori Magyarországon 1000–1437 (társszerző Tóth Csaba, 2016).
Tagja volt a Magyar Numizmatikai Társulatnak (több ciklusban vezetőségi tag), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak és a Magyar Régész Szövetségnek.
Szakmai munkáját kitüntetésekkel is elismerték: Szocialista kultúráért kitüntető jelvény (1985), Réthy László jutalomérem (2001).
Halálával a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai nem csupán egy kiváló tudóst veszítettek el, hanem egy másokra figyelő és másokat segítő barátot is.
V. Székely György főmuzeológust a Kecskeméti Katona József Múzeum saját halottjának tekinti.
Temetéséről később történik intézkedés.