Kecskemétre menekült a felszámolás elől a Hajdú-Bét, úgy néz ki, itt lesz a veszte, mert új füles alapján nyomozást rendelt el a járási ügyészség. Közraktárjegyekben mentették a vagyont.

 

A Kecskeméti Járási Ügyészség új, bennfentes információk alapján csődbűncselekmény gyanúja miatt elrendelte a nyomozás folytatását az elmúlt hetekben a Hajdú-Bét 2004-es bedőlésének ügyében, ismeretlen tettes ellen.

A nyomozást a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága végzi. Az ügyészség bizonyítékai szerint kiderült, miként mentették ki a Hajdú-Bét vagyonát, miközben a cégáthelyezés körül zajlottak a vizsgálatok.

De kezdjük a legelején.

Hol lesz jobb a működés?

A Hajdú-Bét Rt. székhelye Debrecenben volt és 2003-ban, amikor összecsaptak a hullámok a cég felett Bajnai Gordon és Gansperger Gyula a a tulajdonos Wallis Rt. nevében napirend-kiegészítést indítványoztak a december 8-i közgyűléshez.  Javasolták: a Hajdú-Bét Rt. módosítsa a székhelyét, indoklásuk szerint: "meg kell vizsgálni, hogy a debreceni székhely felel-e meg a legjobban a Hajdú-Bét Rt. működésének". A 2003 december 8-i közgyűlésen döntöttek többek között a Zagyvarékasi gyár, a Hortobágyi és Nyírmadai telepek, valamint a Törökszentmiklósi hűtőház értékesítéséről, valamint a debreceni és a kisvárdai gyárak bérbeadásáról. A Hajdú-Bét Rt. december 18-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, hogy a cég székhelyét Kecskemétre helyezzék át. Varga Miklós egykori cégbíró december 24-én végzést hozott, amelyet az egyik hitelező megtámadott, mert a székhelyáthelyezéshez alapító okiratot is módosítani kell, amelyhez közgyűlési döntés szükséges. A szabálytalanság miatt Kecskemétről visszakerültek az akták Debrecenbe, a Hajdú-Bét Rt. pedig a január 22-i közgyűlésen pótolta a kifogásolt döntési hiányosságokat.        

A 2004. január 22-ére összehívott taggyűlésre a Wallis Rt. Bajnai Gordon és Winkler Gyula aláírásával nyújtott be napirend-kiegészítést. Ebben többek között döntést kértek hozni a Hajdú-Bét Rt. felszámolásáról, valamint a cég székhelyének a módosításáról. A január 22-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint a Hajdú-Bét Rt. vezérigazgatója beszámolt a cég ellehetetlenüléséről, az APEH, a VPOP inkasszójáról, a köztartozásokról, mindezek miatt javasolta a  felszámolást. A könyvvizsgáló szerint a társaság vagyona nem fedezi a cég tartozásait. A Wallis Rt. képviselője  többek között azt mondta: "legfőbb feladattá a vagyonvédelem és a hitelezők érdekeinek a védelme vált" - javasolták a mihamarabbi felszámolást. Ennek értelmében (a cég decemberben, a Hajdú Bihar Megyei Bíróságon megfellebbezte az ellene hozott felszámolási végzést) januárban Kecskeméten önfelszámolást kezdeményezett,  amely - tekintettel a fellebbezésről lemondó nyilatkozatra -  az első fokú végzéssel egy időben, 2004. január 29-én  jogerőre emelkedett.    

Az ügyészség lepattant a cégbíróságról

A Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét - valamint a határozatok megsemmisítéséről szóló indítványát - elutasította. A főügyészségnek azt javasolták: indítsanak pert, mert a tényállás felderítésére alkalmasabb, mint a felügyeleti eljárás. 

"A peres eljárás elsőbbsége fejeződik ki azokban a rendelkezésekben, melyek kimondják, hogy aki bejegyző végzés jogszabálysértő volta miatt perindításra jogosult, annak számára nincsen választási lehetőség, igényét tehát csak perben érvényesítheti" - írta végzésében Varga Miklós cégbíró. 

A Hajdú-Bét Rt. 2004. január 22-i közgyűlésének az alapszabályellenessége miatt a Bács-megyei főügyészség végül bírósághoz fordult és kérte a cégbíróság elutasító határozatának a hatályon kívül helyezését. A megyei főügyészség szerint nem csak a törvény által előírt nyolc napos határidőt mulasztotta el betartani a Hajdú-Bét Rt. A vizsgálat során ugyanis találtak a napirend -kiegészítésről a részvényesek részéről alá nem írt átvételi igazolást, valamint egy olyan fax visszaigazoló fedőlapot, amelyen a hívószám, a MATÁV Rt.-nek az ügyészségnek adott tájékoztatása szerint: "nem létezik, a nyilvántartás szerint nincsen."

A főügyészségi beadványnak a Szegedi Ítélőtábla 2004. szeptember 22-én helyt adott és új eljárásra kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróságot. Több mint egy év elteltével, 2005. november 24-én, Szemők Szilárd, akkori Bács-Kiskun Megyei Főügyészhelyettes írásban kérte a jogerős bírósági határozat végrehajtását és az új eljárás lefolytatását a Bács-megyei cégbíróságtól. A felszólítást követően, néhány nap múlva, 2005. november 29-én, megszületett a cégbírósági végzés, amelyben Morvai Nándor cégbíró, a Hajdú-Bét Rt. 2004. január 22-i közgyűlési határozatait megsemmisítette, mert a közgyűlés napirend-kiegészítéseit nem az alapszabály szerint tértivevényesen levélben, hanem faxon, a nyolc napos határidőt elmulasztva közölte a részvényesekkel. 

A határozatot a Hajdú-Bét Rt. 2005. december 20-án megfellebbezte. Megállapításuk szerint a részvényesek a 2004. január 22-én hozott közgyűlési határozatokat nem kifogásolták meg, azok "semmisége adott esetben a felszámolást elrendelő végzés hatályon kívül helyezéséhez is vezethet".  A fellebbezés szerint a felszámolás előrehaladottsága miatt az eredeti állapot - a jóhiszemű tulajdonszerzők érdeksérelme nélkül - nem állítható helyre.

A Szegedi Ítélőtábla 2006. március 2-án, a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróságnak a Hajdú Bét Rt. 2004. január 22-i közgyűlési határozatainak a megsemmisítéséről szóló döntését helyben hagyta. A határozat kimondja: mivel a felszámolást és a fizetésképtelenséget elrendelő határozat jogerős, ezért ezek ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint a törvény értelmében perújításra és felülvizsgálati kérelemre sincs lehetőség. 

Jogketrec

A jogerősen is szabálytalanul összehívott  napjainkig tiltakozó termelők és beszállítók, a Hajdú-Bét Rt. székhelyáthelyezésében vélik a kijátszásukat és azt, hogy a káruk nem térült meg, pedig a Debrecenből Kecskemétre történő költözésnek nincs köze ahhoz, hogy a cégcsoportot finanszírozó bankok még a felszámolás jogerőssé válása előtt éltek az opciós jogukkal és megszerezték a Hajdú-Bét Rt. nagy értékű ingatlanjait. Az átjelentkezéssel ugyanis csak a felszámoló személye lett más, valószínűleg a Hajdú-Bét Rt. célja is ez volt. De vajon lett volna-e lehetőség az eljárás kezdetén a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának a felfüggesztésére? - tettük fel a kérdést több, e területen jártas szakembernek? Válaszaik szerint nem, mert a felszámolást elrendelő végzés a fellebbezésre jogosult Hajdú-Bét Rt. fellebbezésről lemondó nyilatkozata következtében 2004. január 29-én jogerőssé vált. Ezen az sem változtatott volna, ha a  közgyűlési meghívó szabályos elküldését feltüntető, nem létező telefonszámot tartalmazó fax-visszaigazoló fedőlap miatt  ismeretlen tettes ellen  büntetőfeljelentést tesznek. 

A Hajdú-Bét Rt. felszámolása során felmerült jogi problémákat a csődtörvény legutóbbi módosítása sem küszöbölte ki. A cégbírósági és a felszámolási eljárásban az illetékeseknek nem kell vizsgálniuk, hogy az erről szóló határozatokat szabályos közgyűlésen hozták-e meg, a felszámolást elrendelő végzés ellen pedig nincs helye felülvizsgálatnak. Az eljárásban csupán a székhelyáthelyezésnek és ezzel a felszámoló személyének a megváltoztatására nincs többé lehetőség, mert a törvénymódosítás szerint a felszámolás a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság hatáskörébe tartozik. 

Közraktárjegyben rejlett a vagyon 

A Hajdú-Bét Rt. felszámolását elrendelő végzés 2004. január 29-én jogerőre emelkedett, a végzés felülvizsgálatára nincs mód - írta Polt Péter az üggyel kapcsolatban adott korábbi parlamenti válaszában Font Sándornak. Hozzátéve: "Álláspontom szerint a fentebb említett törvényességi felülvizsgálati eljárások és a jövőben indítható per eredménye a megindult felszámolási eljárásra az ügyészség kérelmeinek (keresetének) megalapozottsága esetén sem fog kihatni."  Megjegyezte: a beadvány sérelmezte, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke elrendelte a felszámolás iránti kérelem soron kívüliségét. Az eljárások soron kívüli intézésének elrendelése a megyei bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységébe tartozik, ennek felügyeletét pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács gyakorolja. 

Mivel a vizsgálati kérelmét Font Sándor Lomniczi Zoltánnak is elküldte, a levelet a legfőbb ügyészség ezért nem továbbította a legfelsőbb bíróságra - tudatta a honatyával Polt Péter.      

Lomniczi Zoltán röviden, az alábbiakban válaszolt az országgyűlési képviselő beadványára: "A Hajdú-Bét Rt. felszámolási ügyében tájékoztatom, hogy az első fokú bírósági eljárással összefüggő fellebbezési eljárás május hónapban jogerősen lezárult. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a Bács-Kiskun megyei bíróság azzal, hogy nem várta be a székhelyváltozás cégbírósági bejegyzését valóban eljárási szabályt sértett, ez azonban az adott esetben lényeges eljárási szabálysértést azért nem eredményez, mert a függő jogi helyzet a székhelyváltozás tényének cégjegyzékbe való bejegyzésével megszűnt. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelezőt emiatt hátrány nem éri, a felszámolás az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt folyamatban van."  

Közben a cég vagyona eltűnt. Ennek módja az volt, hogy az értékeket valós és részben vlaós közraktárjegyekbe forgatták be, amely nem tartozott a felszámolói vagyon alá. ennek ügyében nyomoz most a NAV a Kecskeméti Járási Ügyészség felügyelete mellett.

A Hajdú-Bét iratait előbb Diósjenőn egy marhaistállóban tárolták, majd a Csepel Művek egykori biharkeresztesi gyáregységébe kerültek egy magánportára. A Magyar Nemzeti Levéltár célellenőrzést rendelt el a felszámoló által bérelt telephelyen, felfüggesztette a Hajdú-Bét-iratok selejtezését, és jogszabály-módosítást is kezdeményezett, mert a felszámolt cégek iratanyagának őrzése során sok anomáliát tapasztaltak. Ebből szemelgetnek most a nyomozók, ugyanis  a közraktározási cég azóta már a Hajdú-Béttel együtt megszűnt.