Magyarországot több ultraibolya sugárzás éri napjainkban, mint másfél évtizeddel ezelőtt  - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseiből.

A sugárzásnak leginkább kitett terület a Kecskemét-Szarvas-Szeged háromszög, valamint a Balaton környéke - állítja Tóth Zoltán, légkörfizikus. 

Furcsának tűnhet, hogy ennyi ultraibolya sugárzás éri Magyarországot, miközben az északi félteke fölött már évek óta nem vékonyodik az ózonréteg, sőt, vastagodni kezdett, az UV-szűrő képessége pedig határozottan javul. Hogy miért több mégis az UV-sugárzás nálunk? Az ok prózai: egyszerűen tisztább lett a levegő.

- Az 1990-es évek első fele-közepe óta, a hajdani szocialista nagyipar eltűnésével visszaesett a szennyezés, és a tisztuló légkör inkább átengedi a sugárzást - mondja Tóth Zoltán.

Hát tessék! Nem elég a három-nyolcvanas kenyér, már visszasírjuk a jó kis füstös kecskeméti gyárkéményeket is - amelyeket Zorán is csak fejjel lefelé képzelt el -, mert akkor egészségesebben éltünk, pontosabban a bőrünk. A tüdőnkről most ne essen szó, az úgy se látszik. Szóval, ideje lenne  egy vizsgálóbizottságot felállítani azért, hogy kiderüljön végre, kiknek a lelkén szárad a szép kádgyár elbontása, mert miattuk terjed a bőrrák és miattuk növekszik a tehetősebb bőrgyógyászok száma. Úgyhogy az egykori öntöde helyén pöffeszkedő Baumax is húzzon szépen a francba, vagy mihamarabb térjen át a fatüzelésre, akárcsak a a széchenyivárosi Termostar Távhőszolgáltató Kft. Volt főnökét, Rácz Gézát pedig ideje lenne fülön csípni, hogy a rendszerváltás után modern gázmotorokat, nem pedig vegyes-tüzelésű kazánokat szereltetett be a fűtőműbe. Aztán, persze, a kádgyárral szemben lévő tízemeleteseknek a zománcfüsttől megmart és beopálosodott ablakait is vissza kellene valahogy csinálni, egyrészt szűrnék a káros sugárzást és idéznék a régi szép időket. Persze, ezekkel a tízemeletesekkel az a baj, ha mindent visszacsinálnák, akkor eljutnánk a néhány évvel ezelőtti felújításuk előtti első statikai szakértői vizsgálatig, amely egyértelműen életveszélyesnek nyilvánította a Mátis Kálmán utcai toronyházakat, kiemelve, hogy még a legkisebb beavatkozás is végzetes lehet. Ez a komoly szakmai anyag azonban nem volt a beruházó ínyére, ezért készült egy másik, amely szerint ezek a szép magas épületek biztonságosak, világosak, majd ki csattannak az egészségtől és örökérvényűek, mint az egyiptomi piramisok meg a brit Stonehenge. 

Úgyhogy óvatosan az időgéppel, mert elég egy rossz landolás és hirtelen kiderül az igazság, az, ami majd csak a jövőben bújik ki a zsákból és szúrja fenékbe az öntelt haszonlesőket.

Rajnai Attila

képalá: tájkép a ZIM-mel és a Kádgyárral. (forrás: Bács-Kiskun megye képekben, 1972.)