Az orosz vadászgép keddi lelövése sajnos egy olyan eset, amikor egy NATO tagállam gépe lelőtt egy orosz gépet. Nézzük azonban most másképpen a témát, a diplomáciai részt sokat fogjuk hallani a közeljövőben. 

Röviden, tényszerűen a közepébe:

A Szu-24 6000 méteren repült, amikor a találat érte. Ezen a magasságon a szakértők szerint minimum 500, maximum 600km/ó sebességgel repült. A magyarázó képen látszik, hogy a repülési útvonala önmagába visszatérő (piros útvonal), tehát valóban igaz a török állítás is, ami szerint a gép többször is belépett az országuk légterébe.Az viszont, hogy nem válaszolt a felszólításra, talán azért lehetett, mert a feladat szinte teljes részét Szíria légterében repülte. Hogy tudott-e a határsértés tényéről, vagyis kicsit jó szokás szerint szándékosan “bosszantotta” a török légvédelmet, vagy egész egyszerűen a teljes manőverét tévesen mintegy két kilométerrel északra eltolva repülte, majd kideríti a vizsgálat. Régi szokás a bosszantás, amikor pontosan ismeri a repülőgép személyzete a szomszédos ország légvédelmi erőinek reakcióidejét, vagyis azt az időt és távolságot, ami ahhoz kell, hogy a légvédelem érdemben reagáljon a határsértőre. Ezt a “játékot” sokat játszotta a délszláv válság idején déli szomszédunk velünk is, megközelítették a nofly-zone-t, vagyis a határ védett övezetét, amikor a mi légierőnk reagált, akkor a bosszantó hazafordult és elrepült. Idegfeszítő játék ez, sok izgága, izzadt, dohányszagú mutatóujjal  sok félelmetes elsütő billentyűn és indítógombon…

Azonban el kel játszani egy kiskapu számítással, ha bármiféle tisztán látást próbálunk erőltetni, játékelméleteken túl (mert ez sajnos már régen nem játék).

Ahogy említettem, a Szu-24 ebben a magasságban a feladatától függően valahol 5-600 km/óra sebesség körül repülhetett. A már eltalált, lángolva zuhanó gép sziluettjén a fotókon látszik, hogy a változtatható szárnyállású repülőgép szárnyai szinte teljesen nyitott állásban vannak (a gép szárnyállása 16-35-45-69 fokban állítható). Tehát ha feltételezzük, hogy a találat okozta sérülés miatt a szárnyat már nem állították, hanem az a találat pillanatában lévő szögben rögzült, akkor megerősítést nyer, hogy a gép nem a sebességtartománya felső régiójában, hanem az alacsonyabb, manőverekhez használt tartományban repült. Azonban ami találgatásra ad okot, az a megsértett határszakasz nagyon rövid volta. (lásd kép, léptékkel) A keresztezett szakaszon a gép 2,5-3 km-t repült a török légtérben, igaz, ezt többször tette. A fenti alacsonyabb sebességadatokkal számolva a képlet: 

600km/ó sebesség pontosan 10km/perc más mértékegységre váltva. A határsértés tehát -ha a 2,5km távolságot számolom- kerek 15 másodpercig tartott. (A török tájékoztatás 5 percet írt, ami kizárt dolog, még többszöri átrepülést feltételezve és ezek idejét összeadva is.) 

Ez a számadat mindenképpen az oroszok verzióját támasztja alá, vagyis a gépet szíriai terület felett érte a találat. Miért egyértelmű ez?

Akár az említett török F-16-os géppár lőtte le a gépet, (útvonaluk a térképen szürkével jelzett, észak felől érkeztek) akár földi rakéta találat érte, ahhoz hogy a találat török légtérben történjen, ezt a 15 másodperces “időkaput” és a hozzá tartozó két kilométeres rést kellett kihasználni úgy, hogy ebben benne legyen a célzás (ez lehetett a török légtérből is persze), a cél rögzítése, a rakéta indítása, a rakéta eljutása a célig, valamint maga a találat is. Ehhez a 15 másodperc kivitelezhetetlenül rövidnek tűnik. 

Kb. olyan feladat ez, mintha az udvarban ülve látom, hogy szalad a nyúl az utcán, nosza, puska fel, célkövetés, majd amikor a nyúl pont a nyitott kapu előtt elszáguld, akkor lövők és persze el is találom. Nagyított perspektívában, de valami ilyesmi a helyzet itt is. Nem zárhatjuk ki a hadiszerencse ilyetén forgandóságát sem,  azonban sajnos az igazsághoz közelebbi verzió lehet, hogy a többszöri berepülés és a vélhetően valóban jól hallhatóan kiadott felszólítás ellenére (az objektív kontroll eszközök adatrögzítői számára ilyen éles helyzetben többször is szabályosan, artikuláltan kell kiadni a felszólítást, a nemzetközi protokoll szerint, ez ilyenkor valóban élet-halál kérdése és a végrehajtó személyzet eljárását is igazolja) a gép a saját feladatával törődött és nem reagált a felszólításra. Ekkor az F-16-os géppár tűzparancsot kapott. A szürke sáv, a török vadászok útvonala valamennyire azt a feltételezést támasztja alá, hogy a törökök a fent vázolt nyitott kapun keresztül lőttek nyúlra, ugyanis elérve a kényes zónát, délre fordulva teljesen a határsávon repülve arra a bizonyos két és fél km széles sávra koncentráltak.

Az F-16-osok fedélzeti lokátora végig követte az érkező Szuhojt, amikor pedig az ismét belépett a légtérbe, -és itt tessék számolni- 1., megkapták a tűzparancsot, 2., megtörtént a cél rögzítése indításhoz, 3., rakéta indítás történt, 4-, a rakéta elérte a célt, becsapódott, a sérült gép pedig lángolva veszítette a magasságát, majd Szíria területén becsapódott. Látszik, hogy az F-16-osok kb. 6 km távolságra voltak, pontosan a határvonalon. Tehát az orosz Szuhoj -ha 15 másodperc a határsértés fent kiszámolt időtartama - már mindenképpen ismét szír légtérben volt a becsapódáskor. Na ha már nyulas hasonlat, akkor most  a tapsifülest a szomszéd kertjében lőtték ki… Azt már nem boncolgatom, hogy a Szuhoj miért nem "riasztott" a rakéta indításra, előtte a célzásra, hiszen elég fejlett körkörös besugárzás érzékelővel rendelkezik. 

További érdekesség, hogy az F-16-osok útvonal görbéje véget ér egy ponton. Ez nem igaz! A gépek támadási, rakéta indítási sebességgel repültek, orral a “határcsücsök” felé. Amikor a rakétát indították, ki kellett válniuk a harcból, de egy repülőgép az olyan eszköz, ami nem tud katonásan sarkon fordulni. Forduló köre van, mint egy autónak. Sebességtől, alakzattól és függesztménytől (póttartály, rakéták, stb…) is függ, hogy mekkora sugarú körben, mekkora túlterheléssel fordultak, de van egy érzésem, hogy itt sem maradt érintetlen a török-szír határ. Márpedig ha a török légierő harci feladatot végrehajtó géppárja áttévedt a szír légtérbe, az is érdekes diplomáciai házi feladat lesz estére. 

Öt órára hívták össze a NATO tanácskozást a törökök kérésére. Talán ott valami vagy megerősíti, vagy megcáfolja a fentieket. De a fizikát és a matematikát nem fogja. 

Másik probléma a lelőtt Szuhoj két pilótájának sorsa. Már a második világháborúban is volt egy szabály, hogy ejtőernyőn függő katonára nem lőnek. 

Nagyhatalmi intelmek

Óva intette Oroszországot és Törökországot az orosz harci gép lelövése miatt kialakult konfliktus kiélezésétől Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök közös keddi washingtoni sajtóértekezletén.

Az orosz harci gépet kedden lőtte egy török F-16-os vadászép a szíriai határ közelében, Ankara szerint török légtérben, Moszkva álláspontja szerint Szíria területe felett.

A rendkívüli amerikai-francia csúcstalálkozót, amelyen a két államfő a szíriai rendezésért tett erőfeszítések intenzívebbé tételéről tárgyalt, a november 13-i párizsi terrortámadást követően szervezték meg. Hollande csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is eszmecserét folytat az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni összefogás reményében.

Obama - oldalán Hollande-dal - a Fehér Házban kijelentette, hogy Törökországnak minden más országhoz hasonlóan joga van megvédenie területét és légterét.

A politikus mindazonáltal megjegyezte, a legfontosabb dolog számára most annak biztosítása, hogy a konfliktus ne éleződjön tovább.

- Remélhetőleg ez olyan pillanat, amikor mindegyik fél hátrább lép, hogy eldöntse, mi szolgálja legjobban az érdekeit - tette hozzá.

- Most nagyon fontos számunkra annak biztosítása, hogy az oroszok és a törökök egyaránt beszéljenek egymással, hogy megállapítsák, pontosan mi történt és olyan lépéseket tegyenek, amelyek elejét veszik az eszkalációnak - jelentette ki az amerikai elnök.

Mindkét vezető kitért arra, hogy az incidens részletei egyelőre tisztázatlanok.

Obama rámutatott, hogy a "kívülálló" Oroszországot szívesen látná az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet legyőzése érdekében létrehozott nemzetközi koalícióban, de szavai szerint ez mindaddig kihívást jelent, amíg Moszkva a mérsékelt szíriai felkelőkre összpontosítja a figyelmét az IÁ helyett.

Hollande hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél az IÁ elleni harc, amelyben a katonai fellépését fokozó Franciaországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszországnak és Törökországnak részt kell vállalnia.

- El kell kerülnünk az eszkalációt. Az rendkívül káros lenne" - szögezte le.

Obama szerint az IÁ komoly fenyegetést jelent, amelyet nem szabad eltűrni és meg kell semmisíteni, és ezt közösen megtenni.

Aláhúzta, Washington és Párizs között teljes az egység az elkövetők felelősségre vonása és a nemzetbiztonság kérdésében.

- Mindannyian franciák vagyunk! - jelentette ki franciául Obama, részletesen méltatva a két ország szövetségének történelmi pillanatait.

- Franciaország célba vételével a terroristák a világot vették célba - hangoztatta.

A két vezető egyetértett abban, hogy az európai és más államoknak fokozniuk kell az amerikaiak vezette, IÁ elleni hadjárathoz történő hozzájárulásukat. Egybehangzóan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Bassár el-Aszadnak távoznia kell a szíriai konfliktus lezárása és az ottani politikai átmenet érdekében.

Hollande szerint a legsürgetőbb katonai feladat jelenleg az IÁ által elfoglalt területek visszahódítása. Fontosnak nevezte az is, hogy a terroristák Európába áramlásának megakadályozása érdekében haladéktalanul lezárják a Törökország és Szíria közötti határt.

Obama a légi utasok adatainak megosztásáról szóló egyezmény végrehajtását sürgette az Európai Uniótól. Egyúttal készségét fejezte ki arra, hogy az Egyesült Államok megossza Franciaországgal és többi európai partnerével a menekültek átvilágításának amerikai eszközeit. (Hollande szerint az amerikai elnök korlátlan támogatást ígért neki.) Méltatta, hogy Párizs továbbra is 30 ezer menekült befogadását tervezi az elkövetkező két évben.

Az elnökök ígéretet tettek rá, hogy országaik intenzívebbé teszik az ISIS elleni harccal kapcsolatos hírszerzési értesülések cseréjét.