Marica-sikerrel nyitott a színház

2013 okt 9
Megosztás

Bohózattal – a Naftalinnal – zárta a múlt évadot a Katona József Színház. Már-már hivatalosan is hungarikumnak számító operettel – Marica grófnő – nyitotta az újat. Soha rosszabb nyitányt.

Sikeres nyár van a társulat mögött, hiszen három fesztiválon öt elismerést kaptak. A közösség  dícsérete a Vidéki Színházak Fesztiválján elnyert díj, amelyet a prózai műfajú Hangyaboly legjobb előadásként érdemelt ki.

Az operettet többen mondják az opera lenge testvérének. Többé – kevésbé joggal, de ebben a műfajban a beszéd, zene, ének és a tánc váltogatják egymást. A valóság nyomokban látható, de az emberi érzelmek természetes módon fejeződnek ki az ének, mozgás és a beszéd egységében. „Veszélyes” műfaj az operett, hiszen  a giccs és a romantika lehetősége ott lebeg az alkotók előtt. A kecskeméti Marica grófnő az előzőt – Nagy Viktor rendezőnek köszönhetően – messze elkerüli, és így maradt a romantika. A romantikus esztétika hajlik arra, hogy a zenét tekintse a művészet legmagasabb rendű megnyilatkozásának, de a Marica grófnő esetében Kálmán Imre dallamai mellett a történet is biztosítja, hogy igazi operettet láthat a közönség, az is, akinek kedvence ez a műfaj, és az is aki – netán – kevésbé kedveli a zenés játékok ilyen változatát. A bemutatón Drucker Péter által vezényelt zenekar, amely tárogatóval is színesítette a közismert dallamokat, nemcsak helytállt, hanem kiemelkedőt produkált. A zeneszerző lehetőséget biztosított, hogy műve feltárja az emberi érzésvilág sokféleségét, de mit sem ér a szándék, ha nincs aki megvalósítsa. A kecskeméti produkcióban volt! Egyházi Géza színpadi figurája – Tasziló – sorsának alakulása, érzelmi élete sokszínűsége szerint énekli többször is nagyszerűen a többek által ismert operett slágert, a „Hej cigány”-t. 

Az operett szerves része, kikerülhetetlen eleme a látvány. A most látható díszlet (tervezője: Csík György) és jelmez (tervező: Rátkai Erzsébet) segíti a sikert,  és ez köszönhető a tervezőkön túl a névtelen kivitelezőknek, a technikai személyzetnek is.

Nagy Viktor nemcsak érzi, hanem tudja is, hogy a  közönség figyelmét lekötni lehet még meglepőnek tűnő elemekkel is. Ilyen volt a gyerekkórus, amelynek tagjai már-már profi módon álltak helyt. Nem túlozunk, ha azt rögzítjük, nem volt könnyű helyzetben a rendező, hiszen több mint 40 szereplőt kellett összehangolnia, ügyelni arra, hogy a színművész életfelfogásához természetesen hozzátartozó „szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak” magatartást mederbe tartsa. Néhány pillanattól eltekintve ez sikerült is. Sikerrel mutatkozott be a tánckar, bár a népi elemek lehettek volna karakteresebben népiek. 

 

A darab érdekes, változatos. Magát a történetet a rendező egy nyilatkozatában így foglalta össze: „Ha lecsupaszítjuk a romantikus és fölöttébb viharos történetet, akkor arra juthatunk, hogy a szerelem olyan erő, amely képes minden társadalmi korlátot és előítéletet ledönteni. Hiszen a legfelsőbb körökhöz tartozó grófnő az intézőjébe szeret bele, s ha nem is egykönnyen, de szerelmük végül minden akadályt legyőz.”

 

Nem először játssza a címszerepet Sáfár Mónika, de a modorosságnak nyoma sincs a szerepformálásában. Zenei tapasztaltsága, a begyakorlásból származó biztos formakészség biztosítja művészi megjelenítésének eleganciáját. Tasziló szerepét játszó Egyházi Géza méltó társa, aki ismét bebizonyította, hogy nem érdemtelenül választották a nézők tavaly a Város Kedvencének. Prózai szakos színész hallgató Dobó Enikő szubrett szerepben látható (Liza). Ha rajtam múlna, akkor a diplomát máris megkapná. Jó volt látni a már tősgyökeresnek számító Csombor Terézt és Sirkó Lászlót külön-külön is, de duettjük nem véletlen volt különleges siker. Csizmadia László nyúlfarknyi szövegével és jelenlétével bizonyította, hogy állandó megújulásra képes színművész. Minden műfajban otthonosan mozgó Kiss Zoltán (Zsupán Kálmán) ismét tudatosította, hogy a kecskeméti társulat fontos tagja. Ferencz Bálint elegáns megjelenésével elhitette velünk, hogy Taszilónak jó barátja. Kudelka szerepében Aradi Imrét láthattuk, Lajos Keller Dániel volt és nem kételkedtünk abban, hogy Tóth Adrienne jóslásait elfogadják megrendelői. 

 

Sikerrel nyitott a Katona József Színház, soha rosszabbat. 

 

 

-miAtt

 

 

 

 
Címke: