Menesztették a gazdagodó bírót

2013 nov 27
Megosztás

A Kecskeméti Törvényszék elnöke azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól Varga Tibor bírót, mert nem tudta hitelt érdemlően igazolni az elmúlt években szerzett vagyonának az eredetét. 

 

Napok óta pusmognak a kecskeméti bírák, miután a hivatali értekezleten egy rövid tájékoztató keretében megtudták, hogy Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke felmentette a munkavégzés alól egyik kollégájukat, Varga Tibort. Bicskeinek az első lépése egyébként az volt Vargával szemben, hogy a múlt évben más munkakörbe helyezte és ezzel elvette tőle a felszámolásokat, most pedig a munkáját. 

A bírák annyit tudtak meg, hogy Varga nem tudott elszámolni a vagyonával, a bíró ellen folyamatban lévő vizsgálatról, illetve fegyelmi eljárásról azonban - amely megalapozná a felmentését - nincs tudomásuk.

Kiderült: erre jelen esetben nincs szükség. Bicskei csak - az országban elsőként - élt a jogával és ezzel precedenst teremtett. 

A bírók jogállásról szóló törvény ugyanis előírja, hogy a bíráknak három évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyet a munkáltatójuknak, vagyis a bíróság elnökének kell benyújtaniuk. 

Bicskei úgy vélte, hogy a Varga Tibor bírónak a három évvel ez előtti vagyonbevallásához képest - figyelembe véve az illetményeit és egyébb jutattásait - aránytalan mértékben gyarapodott a vagyona.  

Ennek okán ellenőrzési eljárást kezdeményezett beosztottjával szemben az Országos Bírói Tanácsnál (OBT), ahol meghallgatták Varga Tibort, illetve, megvizsgálták a vagyongyarapodásának igazolására benyújtott iratokat. 

Az OBT nem találta kielégítőnek Varga bírónak vagyongyarapodási bizonyítását, erről szóló jelentésüket megküldték Bicskei Ferencnek, aki felmondási eljárást kezdeményezett Varga ellen az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) és azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól. 

A bírói jogviszony megszüntetéséről a Köztársasági Elnök jogosult dönteni.

Megkérdeztük a Kecskeméti Törvényszék elnökét, hogy volt-e előjele vagy bejelentés a bíró munkájával, illetve korábbi felszámolói tevékenységével kapcsolatban.

Bicskei Ferenc lapunknak azt mondta: nincs ilyenről tudomása, ő csak a bírákra vonatkozó jogszabályi előírást tartotta be, a bíró vagyongyarapodásával kapcsolatos vizsgálatban pedig nem vett részt.

A kérdés, vajon az ügyészség miként értékeli ezeket a döntéseket.

Tény: Bicske időben és határozottan lépve kivette a szálkát egy mérgesedő sebből. Nem volt ez azonban mindig így, a bíróság előző elnöke, Bodóczky László, nem volt ilyen határozott, a probléma jelentősen feltornyosult és abban az esetben is egy Varga nevű bíróval kezdődött a baj. 

 

Lehallgatás a bíróságon

 

2002. szeptember 2-án indult a "Bosszús" fedőnevű titkosszolgálati akció, amelynek keretében 2003. június 21-ig. lehallgatták Varga Miklósnak a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság egykori vezetőjének a telefonjait, ellenőrizték az elektronikus, valamint a postai levelezését. 2003. december 8-án az addig beszerzett, "szigorúan titkos, különösen fontos!" minősítésű adatokat nyílttá tették, majd nyolc nappal később a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hivatali visszaélés büntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen.

A feljelentés szerint: Varga Miklós "a hivatásával össze nem egyeztethető módon, megbízatása felhasználásával, jogosulatlan ellenszolgáltatásért érdekkörébe tartozó vállalkozásokat bíz meg gazdasági társaságok felszámolására. Nevezett a felszámoló kijelölésére szolgáló sorsolásos eljárás megkerülésével személyes ismeretségi körébe tartozó ügyvédeknek, vállalkozóknak adja a megbízást, akik a felszámolási eljárás lefolytatásával jelentős többlethaszonra tesznek szert." A feljelentés bizonyítékaként az NBH csatolta azoknak a lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek a feljelentésben szereplő állításokat alátámasztják. Az ügyészség 2003. december 22-én nyomozást rendelt el, majd csaknem egy év elteltével az eljárást megszüntették, mert a lehallgatást nem személyre szabottan kérte az NBH, hanem a bíróság védelme céljából.  2006. október 25-én, a Legfőbb Ügyészség a  nyomozás tovább folytatásáról határozott, mert újabb terhelő adatok, illetve újabb tanúvallomások merültek fel  felszámolásokkal kapcsolatban Varga bíróra. Az ügyészség egyben a bírósághoz fordult, hogy döntsön abban: felhasználhatóak-e vagy sem a bíróság lehallgatása során beszerzett adatok a cégbíróval szemben?

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2007. január 29. kelt jogerős döntése szerint a titkos információk felhasználhatóak az ügyészségi eljárásban. 

Varga bírót 2008. augusztus 27-én gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol részletesen ismertették részére az összegyűlt terhelő adatokat. Az ügyben rajta kívül meggyanúsítottak, egy ügyvédet, valamint hat, felszámolócégekben tulajdonosként érdekelt személyt, majd az ügyet 2009-ben vádemelési javaslattal lezárták, sőt elkészült a vádtervezet is. 

Ezt követően azonban az ügy minden addigi bírósági végzés és terhelő bizonyíték ellenére éles fordulatot vett és nem a bíróságon folytatódott.  Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenlegi vezetője a nyomozást megszüntette. Indoklása szerint Varga Miklós vonatkozásában a titkos információgyűjtés felhasználhatósága olyan mértékben kétséges, hogy vele szemben a vádemeléshez szükséges bizonyosság megállapításához a titkos információgyűjtés adatai alappal nem használhatóak fel.

 

Kifizetett mindent

 

Pedig a nyomozás során keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvekből és tanúvallomásokból egyértelműen kiderült, hogy szoros, élő kapcsolat volt a nevezett cégbíró és az ügyben szereplő felszámolók között. A bíróságon kívül elhangzottak konkrét hivatali döntések, előzetes megállapodások, valamint bizonyos juttatások, amelyet az ügyészség ellenszolgáltatásként kezelt. Ezekről Varga MIklós az eljárás során tett vallomása szerint azt állította: "Minden egyes dolgot, amit az ügyben szereplő felszámolóktól kaptam, annak ellenértékét kifizettem." 

A gyanúsítotti védekezésében hangsúlyozta:  kötelezettségszegést nem követett el, a felszámolói kijelölési gyakorlatot a kollégiumvezető, illetve a megyei bíróság elnöke (Bodóczky) ismerte és tudomásul vette. Hangsúlyozta: "Általános gyakorlattá vált, hogy a felszámolókkal élő kapcsolatban volt az ügyintéző bíró(...) lényegében ilyen ismeretek megszerzése alapján 2-3 év alatt kialakult egy olyan felszámolói kör, akiket a bíróság a szakmai hozzáértésük alapján nagyobb ügyszámban alkalmazott." 

A nyomozati iratok szerint az eljárásban szembesítésekre nem került sor, pedig érdekes lett volna leültetni a cégiroda dolgozóit Varga Miklóssal, hogy vajon kinek a keze nyomai lehetnek azok a hitelesített aláírás és pecsét nélküli golyóstollal való áthúzások, címjavítások néhány olyan cégaktán, amelyeknek a székhelyét sebtében tették át Kecskemétre, ahol végül indult ellenük - Varga bíró kijelölése alapján - felszámolási eljárás.  Az ügyészségen ugyanis a cégbírósági dolgozók elképedve nézték ezeket az eléjük tárt  aktákat. 

 

Címke: