Kecskemét nem az egyetlen város ahol a pályázatokhoz igazítják a terveket. Csatáry Bálint, közéleti géniusz, Kecskemét fejlődéséről,  az autóipari óriás betelepülésének okairól, hatásairól. 

 

A Magyar Tudományos Akadémia regionális központjának igazgatója a város történetét felidézve elmondta, Kecskemét több mint hatszáz éve kapott vásártartási jogot és vált ezáltal fontos találkozási ponttá. Nemcsak földrajzi, hanem kulturális és vallási értelemben is. Ennek ékes bizonyítéka a főtéren található hat felekezet temploma. Mendöl Tibor szavaival élve Csatáry elmondta, a mezővárosok mindig magukban hordozták egy város és egy falu párhuzamos jelenlétét, és az ebből a kettősségből fakadó állandó megújulási képességet.

Az idők során Kecskemét több arcát mutatta meg a világnak: a 17. században a félrideg állattartásban erősködött többek között évi 200-250 ezer szürkemarha exportjával. A heti piacok fentebb is említett bevezetése után 1720-ban az adózó háztartások száma 728 darab volt, amivel az akkori országos ranglistán Debrecen után a második helyet foglaltuk el. 

1825-ben 34 ezer lakosa volt a városnak megelőzve ezzel például Pestet és Budát is. A futóhomok megkötése, a filoxéra járvány átvészelése és a földbérleti- és tanyarendszerek életképessége a kulturális életre és az iskolaalapítási kedvre is pozitív hatással voltak, komoly fejlődési pályára állítva Kecskemétet.

A 20. század a mezőgazdasággal szemben az iparosodást preferálta, paneleket emeltek, amikről Csatáry Bálint elmondta, "a lakótelepi lakások nagy részét a paraszti jövedelmek átcsoportosításával vették meg a következő generációk számára". A földből élők száma is drasztikusan csökkent, míg 1970-ben 5800 kecskeméti élt aktív mezőgazdasági dolgozóként, addig 2001-ben ez a szám 1220 főre csökkent. Eljött a hobbikertek világa. Kecskeméten 14 ezer volt, mindegyik 800 négyzetméteren egy kis, 12 négyzetméteres szerszámossal. Ezen területek, főleg a Máriahegy szabályozása - Csatáry szerint - kicsúszott a város kezéből, állattartók, elszegényedett putrik és giccses kastélyok veszik át vegyesen a váltóbotot a hobbiktól.

Kecskemét kivetkőzése a mezővárosiasságból általánosabb problémáknak is hozadáka, mint a föld-tulajdon viszonyainak átláthatatlansága, az eltartó képesség csökkenése vagy a helyi piac jelentéktelensége. Csatáry kijelentette, hogy manapság elsősorban a támogatási rendszerektől vált függővé a mezőgazdaság. Az ágazat sajnálatos hanyatlása mellett megmaradt azonban a kecskemétiekre már hatszáz évvel ezelőtt is jellemző nyitottság, a változásokhoz való gyors alkalmazkodási képesség, az Európára nyitott patriótizmus és az idegenek szíves befogadása, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy a Mercedes-gyár itt telepedjen meg. A tudós előadó amellett, hogy sok előnyt lát a gyár megnyitásában, azt is elmondta, Kecskeméten továbbra is hatalmas a kihasználatlan mezőgazdasági potenciál. Róna Pétert idézve pedig hozzátette, ha a kormány által a Mercedes-gyárra fordított összes támogatást a mezőgazdaságra irányítják, akkor nem 3-4 ezer munkahely jött volna itt létre, hanem akár 20 ezer is. Kiderült, Kecskeméten a munkanélküliség nem csökkent a gyár megnyitása óta. Sokan ugyanis nem rendelkeznek a szükséges szakmával. A helyeket több száz betelepülővel töltötték fel, így Kecskemét lakosságszáma tovább növekszik. Csatáry elmondta, hogy az iparágban létrejövő hozzáadott érték 70-75 százaléka az összeszerelést megelőző fázisokban realizálódik, városunkban főleg "biorobotokat" foglalkoztat a cég. A negatív észrevételeket ellensúlyozandó, az előadó elismerte a Mercedes jelentőségét és az általa remélt lehetőségeket. 

A jövőre tekintve a közönség soraiból hangzottak el kérdések, elsősorban a megvalósítás tekintetében küszöbön álló közlekedésfejlesztési projektekről. A jelenlévők üdvözölték az autók fokozott kiszorítását a városközpontból és a hibrid buszok beszerzését. Aggályukat fejezték ki azonban a tervezéssel kapcsolatban említve például a Kadánál látott távlatosság hiányát. Az is elhangzott, hogy nyilvános fórumokon a projekt vezetőjének komoly helyismereti hiányosságaira derült fény, ami aggodalommal töltötte el a lokálpatriótákat. "Pályázatokhoz igazítják a terveket" - fogalmazódott meg a kritika. A közönség azt azonban egyöntetű örömmel fogadta, hogy a közlekedési átalakítások végén a vasútállomás végre valóban oda kerülhet majd, ahová Kada Elek polgármester tervezte.

 

 

Városrészek, ahol a legidősebb korosztály lakik: Belváros, Rendőrfalu, Belső-Széchenyiváros

Városrészek, ahol a legfiatalabbak laknak: Petőfiváros, Katonatelep és a DNy-t tanyás területek

 

***

Kecskemét fejlődésének szakaszai:

- mezőváros

- "majdnem" szabad királyi város

- Kert-Magyarország fővárosa

- szocialista megyeszékhely

- a magyar kultúra városa

- a Mercedes városa

 

***

Kecskemét lakosságszáma

1949 60514

1960 70582

1970 83578

1980 96133

1990 102510

2000 107749