Mit tud az ötven éves Zombor, amit mi nem?

2014 már 11
Megosztás
Zombor Gábor és Bajnai Gordon

Zombor Gábor ötven éves lett. Születésnapjára feljelentéseket kapott, amit viszonzott. Mást mond, mint ami a hivatalos iratokból kitűnik. Király szerint keveri a szezont a fazonnal.

 
Kecskemét polgármestere szerint alaptalanul vádaskodik az MSZP kecskeméti elnöke, amikor a városban zajló húszmilliárd forint értékű fejlesztések alapjául szolgáló tanulmányok miatt feljelentéssel fenyegetőzik - jelentette be Zombor Gábor héfőn délelőtt egy olyan sajtótájékoztatón, ahová nem hívtak meg minden médiumot, köztük a Hírösvényt sem, amely rendszeresen közölt cikkeket erről a témáról. Valószínűleg ezért nem, mert képben van.
De ne legyünk ünneprontóak. Viszonzásul Zombor Gábornak felelevenítjük ennek az ügynek a főbb állomásait, illetve az ellentmondásait. E miatt ugyanis egyelőre nem fognak foglalkozni a rágalmazási feljelentésével, mert tisztába kell tenni a büntetőügy kérdéseit, amely több szálon zajlik
 
Tanácsadás S.O.S. 
 
De kezdjük az elején: Csorba Antalné, a polgármesteri hivatal egyik pénzügyi ellenőre, négy éve nem engedélyezett átutalni két darab, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű, S.O.S. jelzéssel megjelölt számlát, amelyekre az volt ráírva: üzletviteli tanácsadás. Persze, egy önkormányzat nem multinacionális, több lábon álló kereskedelmi holding, amely tanácsokat szokott kérni az üzletviteléhez csaknem negyvenmillióért, de nem is ez volt Csorbáné baja velük, hanem a következő: hiányzott róluk az ellenjegyzem bélyegző, rajta a jegyző asszony aláírásával. Ez ötmillió forint felett előírja a belső szabályzat.
Csorbáné köztisztviselőhöz méltóan értesítette a problémáról a feletteseit, majd retorziók sora érte. Bírósági per lett belőle, amelyet Csorbáné a napokban jogerősen megnyert. Erről az alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen.
Lényeges: a perben a bíróság is kimondta, a Csorbáné által számviteli szempontból bírált számlákon valóban nincs rajta az ellenjegyzést, ezt egyik fél sem vitatta. Az önkormányzat jogászai rendre azzal érveltek perben, hogy azt más aláírások és szignók kiváltották. Csorbáné az érvekre néha halkan annyit fűzött hozzá: önök most az utólagos kötelezettségvállalásról beszélnek, amely nem ugyanaz.
Aztán a per utolsó felvonásában folytatódott azzal -  bár a bíróság nem vizsgálta érdemben a két számlát  - az önkormányzat az igaza bizonyításául benyújtotta azokat. Ekkor derült ki, hogy a négy évvel ez előttihez képest kissé megváltoztak az iratok. Hiányzik róluk többek között Csorbáné kolléganőjének az aláírása és megerősítő feljegyzése, miszerint, "ellenjegyzés nincs", "az átutalás utasításra történt".
Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashatnak:
Mindezek miatt a napokban Csorba Antalné közokirat-hamisítás, és hamis tanúzás gyanúja miatt feljelentést tett a Kecskeméti Járási Ügyészségen, ahonnan az ügy átkerült a hatáskörileg illetékes Kecskeméti Nyomozó Hivatalhoz. Gyanúsítottja még nincs az ügynek.
Szerzői jogvédelem közpénzből
 
Időközben a képviselő-testületet is felizgatta a dolog, hogy mi ez a két üzletviteli tanácsadásról szóló számla.
2012. szeptember 21-én Zombor Gábor a testületi ülésen erre azt válaszolta, hogy ezek uniós tanulmányok, minden rendben van velük, Csorbánéval pedig lezárult a per, ez is rendben volt. A nyilvános tévéközvetítésen mindezeket hallotta Csorba Antalné is, ekkor levelet írt a polgármesternek, valamint minden képviselőnek, miszerint, a pere még nem zárult le, a bíróság a számlákat nem vizsgálta, amúgy meg Zombor Gábor nem válaszolt a hivatali feljegyzésére és nem is fogadta.
Ezt követően Király József, szocialista frakcióvezető betekintést kért a tanulmányokba, hogy mik is ezek? A látottak alapján azt állította ezek fércmunkák, a fénymásolás árát ha megérik, nem pedig 37,5 millió forintot érő tanulmányok. Hozzátette: ezt nem mint képviselő, hanem mint építész és építőipari vállalkozó mondja, mert azok nagyrészt megegyeznek az Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Közlekedéstudományi Intézet tanulmányaival.  A későbbi viták elkerülése végett a látottakról feljegyzést írt, majd az alaposabb tanulmányozás érdekében fénymásolatokat szeretett volna kérni. Ezt viszont a hivatal jegyzője két alkalommal is írásban elutasította, mondván ezek a tanulmányok szerzői jogvédelem alá esnek. 
Király ekkor pöccent be és bejelentette, feljelentést tesz az ügyészségen, vizsgálják meg ők szakértőkkel hogy a két tanulmány valóban megéri-e az árát.
Erről az alábbi cikkünkben olvashatnak:
 
 
Ellentmondások és kérdések
 
Aztán hétfőn előlépett Zombor Gábor is, mondván ezek a tanulmányok 2009-ben születtek, ekkor kellett egy prezentációt benyújtani a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz (DARFT), amelyben a szocialista vezetésű kormány által delegáltak voltak többségben. Az elszámolások során is minden rendben volt.
Az első kérdés, mi ezt követően felmerül az emberben: akkor miért kellett titkolózni, miért nincsen fenn a két tanulmány a projektek honlapján. Pontosabban van egy fenn, de az nem az, amiről a büntetőügy szól, hanem egy másik, és nem is 2009-es, hanem 2010-es, amikor is ennek a pályázatnak a  megvalósítási tanulmányainak az elkészítéséről döntött a képviselő-testület:
Így írnak a honlapon erről:“"Kecskemét Megyei Jogú Város 2010. év folyamán a Közlekedés Operatív Program (KözOP) 3. - térségi elérhetõség javítása és KözOP 5. - közforgalmú közlekedés fejlesztése prioritásokban nyert el támogatást megvalósíthatósági tanulmányok készítésére.A város két pályázatot írt ki megvalósíthatósági tanulmány készítésére, melyek odaítélése - hosszú idõ óta újra - minõségi verseny keretében történt. A FÕMTERV Zrt. sikerrel pályázott - a TRANSMAN Kft., Vibrocomp Kft. és az M-POL Kft. alvállalkozóként történõ bevonásával "Kecskemét város térségi elérhetõségének javítása Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozása és megalapozó tevékenységek végzése" c. projektre, míg a KÖZLEKEDÉS–TRANSMAN–KÖZTI–KÖZUTAS konzorcium nyerte el a "Kecskemét város intermodális pálya- 6. Az 5. sz. fõút déli bevezetõje”.
A második: miért nem írta alá Metzinger Éva a két számla ellenjegyzését, ha mindent rendben talált? Esetleg van-e köze gyors távozásának ehhez az ügyhöz?
A harmadik: miként tarthatott a város 2009-ben a DARF előtt prezentációt a két tanulmányból, amikor is azok 2010-ben készültek el és lettek kifizetve. Ráadásul titkosak és szerzői jogvédelem alá esnek.
Negyedik: Miért üzletviteli tanácsadás van írva a számlákra, miért nem tanulmánykészítés, miért nincsen rajtuk a pályázat száma és elnevezése?
Ötödik: Miként lehetett Uhlig Rita 2010. februárjában megbízott a tanulmánykészítő cég kapcsolattartásával, amikor csak március 26-án nevezte ki a városi képviselő-testület a KiK-For Kft. divízióvezetőjének, amelytől még messze volt a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. megalapítása.
Hatodik: Miként szerepelhet - ha nem utólag készült - a 2009. február kelt megbízási szerződésben olyan kitétel, hogy az “a Daimler út és a Búzakalász utca 54. számú út találkozásánál körforgalmi csomópont megépítése, miközben a Daimler utat csak 2009 végén adják át és leplezi le Zombor Gábor.
Hetedik: Miért szerepel a két szerződés hivatali iktatószámában 2010, ha 2009 év eleji keltezésű a megbízás?
Nyolcadik: Miért azonos a két megbízási szerződés szövege a megbízás tárgykörén kívül?
Kilencedik: Miért írt ki 2010. július 8-án ugyanebben a témában - szóról szóra - közbeszerzési felhívást a város pályázat előkészítésére, ha már ugyanebben a témában kifizetett egy valag pénzt?
Tíz: Miért nem szerepel egyetlen megbízási szerződésben sem a DARFT, mint célszervezet?
Tizenegy: Miért Budapesten és egy gépen íródott a két tanulmány teljesítésigazolása, ha azt a kecskeméti önkormányzat rendelte meg?
Tizenkettő: Miért egy önkormányzati cég alkalmazottja igazolja a teljesítést, ha azt az önkormányzat rendelte meg?
Tizenhárom: Honnan ez a két cég, akik sem referenciájukban, sem pedig árbevételükben nem jelentősek, úgymond, ez volt abban az évben a legnagyobb dobásuk. A Cedec kft.-nek 2010 óta éves forgalma gyakorlatilag nincsen, több végrehajtást jegyeztek be a cégre az Opten céginformációs szolgáltatása szerint.
 
 
Címke: