A legidősebb honatya, dr. Horváth János professzor volt a vendége a Kölcsey Kör Kecskeméti tagozata legutóbbi összejövetelének.

A házigazda ezúttal Pánczél Gyula főorvos, a Kecskeméti Tüdőgondozó Intézet vezetője volt. Rendhagyó előadást hallhattak, akik kíváncsiak voltak a legidősebb fideszes parlamenti képviselőre, mert Horváth professzor, ha nem is kronologikusan mesélt, bölcsességekkel és megfontolandó tanácsokkal látta el a közönséget, köztük a szép számmal jelen lévő középiskolásokat. Kiderült, a 92 éves Horváth János - aki mindvégig állva és mikrofon nélkül beszélt - még most is vívódó, a múlton  sokat gondolkodó ember. Úgy véli, jobb volna nálánál - aki átélte a nagy korszak szenvedéseit -, többet is tudni az akkori események hátteréről, mozgatórugójáról. Véleménye szerint  a magyar történelem egy ingához hasonló, amely néha-néha szélsőségesen kileng. Ehhez hasonlította a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmét is, amelynek lendületét az azt megelőző nyolc év egyre mélyülő kudarca adta. Hangsúlyozta: ha tisztába lennénk ezekkel a tulajdonságainkkal, akkor tudnánk változtatni rajta és nem lenne ennyi szélsőség, acsarkodás és gyűlölet ebben az országban. 

Horváth professzor szerint nagy a baj, amikor magyarázkodni kell, hogy miért ment rosszul az országnak, vagy éppen miért ment jól. Ez az ország képes volt a csodákra, nagyszerű dolgokat hozott létre, jól ment neki bizonyos időkben és ez a lényeg, hogy megtörtént, nem pedig a miértek, amelyek gyakran félremagyarázzák a történteket.

Horváth János szerint a huszadik századi történelmünk nagy részét Moszkva álláspontjának a megváltozásai, szerződésszegései alakították. A II. Világháborút követően, 1945 után ugyanis ez az ország megindult a demokratikus berendezkedés útján, de Moszkva megszegte a nagyhatalmi egyezményt, amely kimondja, hogy Európa demokratikus országokból áll. Az akkori amerikai elnök, ezt szóvá is tette a szovjeteknél, mint egykori barátoknál és fegyvertársaknál, de csak egy "nyet" volt a válasz. A szerződésszegés értelmében a kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon, akik maguktól nem tudták volna átvenni, ha nincs itt a szovjet hadsereg - tette hozzá. Truman ezt követően új politikát hirdet (lásd keretes írásunk), majd kezdetét veszi a két hatalmi tömb kialakulása, a kelet és nyugat több mint negyven éves szembenállása. Hasonló epizód történt 1956-ban is - mondta Horváth János, amikor a legfelsőbb szovjet vezetés tárgyalt Tildy Zoltánnal (1946-ban köztársasági elnök,  1948-56 között házi őrizetben tartják. 1956-os forradalom idején Nagy Imre miniszter helyettese, majd hat év börtönre ítélik - a szerk.). Visszautazva azonban a megegyezést felrúgták, Moszkvában a vélemény megváltozott, és újra a kommunistáknak adtak hatalmat.

A Truman doktrina

1947. március 12-én, a washingtoni Kongresszushoz intézett beszédében fogalmazta meg Harry S. Truman amerika 33. elnöke a később róla elnevezett doktrínát, mely szerint az Egyesült Államoknak kötelessége közbeavatkozni azokban az államokban, ahol a kommunizmus teret hódít. A doktrína része volt a külügyminiszteréről elnevezett Marshall-terv, amely egy gazdasági segélyprogram a háborút követően még lényegében mindig romokban álló Európának. A segélyt azt hívta létre, hogy jelentős szegény rétegekre egyre nagyobb hatással volt a szovjet propaganda. A Marshall-terv eredménye az lett, hogy még jobban szembeállította a szovjet befolyás alatt álló középkelet-európai országokat a nyugattal. Hamarosan létrejött a vasfüggöny, így a tervből csak Nyugat-Európa stabilizálódott és épült újjá. A történészek Truman kongresszusi beszédét - amelyből alább közlünk részletet - tartják a hidegháború kezdetének.

"Ebben a történelmi pillanatban majdnem minden nemzetnek választania kell két életforma között. Ez a választás azonban gyakran nem lehet önálló. Az egyik út a többség akaratán alapul, és független intézményrendszer, népképviseleti kormányzat, szabad választás, a személyes szabadság garanciája, szólás- és vallásszabadság, illetve a politikai zsarnokság hiánya jellemzi. A másik életút egy kisebbség akaratán alapul, mely a többségre kényszeríti akaratát. Ez terrorra és nyomásgyakorlásra támaszkodik, irányítja a sajtót és a rádiót, befolyásolja a választásokat és elnyomja a személyi szabadságot. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok politikájának támogatnia kell azokat a szabad embereket, akik ellenállnak a fegyveres kisebbségek, vagy a külső erők alávetési kísérleteinek."

Közéleti pályaív

Horváth János 1942-ben belépett a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Pártba. 1944-ben részt vesz a háborúellenes nemzeti ellenállási mozgalomban, a Gestapo letartóztatja, a nyilasok halálra ítélik. A háború végnapjainak zűrzavarában sikerül megszöknie. 1945-től nemzetgyűlési képviselő, 47-ben koncepciós per áldozata, négy év kényszermunka a büntetése. 1951 és 56 között fizikai munkásként dolgozik. 56-ban szerepet vállal a forradalomban, november 9-én pedig New Yorkba utazik az ENSZ-hez segítséget kérni. A forradalom leverését követően már nem tér haza, elvégzi a Columbia Egyetem közgazdaság-tudományi karát. 1997-ben települ haza.