Nem élt vissza a hivatalával Kecskemét jegyzője

2018 május 3
Megosztás
kecskeméti városháza

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség a napokban bűncselekmény hiányában elutasította azt a feljelentést, amely szerint a kecskeméti polgármesteri hivatal vezetője megtagadta több önkormányzati, valamint országgyűlési képviselő betekintési kérelmét a 2013-ban megvalósult városi közvilágítás-korszerűsítési pályázat, az úgynevezett ELIOS-ügy aktáiba.

Mint ismert: a képviselők az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításait szerették volna a választások előtt kikérni, de azt Határ Mária jegyző azzal az indokkal tagadta meg, hogy az előző munkanapon a hivatal arról kapott tájékoztatást, miszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat az országos nyomozás érdekében Kecskeméten is lefoglalja. Mivel az iratanyag erre történő előkészítése zajlott, a hivatalnak nem állt módjában az iratbetekintést lehetővé tenni. 

A képviselők egyébként nem csak betekinteni, hanem iratmásolatokat is szerettek volna.

Az ügyben Kecskemét önkormányzathoz korábban is érkezett adatigénylés, akkor az adatigénylő önkormányzati képviselő — Király József (MSZP) — ezt több alkalommal is megtehette, annak ellenére, hogy a törvény értelmében nem az önkormányzat, hanem az OLAF ebben az ügyben az adatkezelő.

A feljelentés szerint hivatali visszaélés történt az ügyben.

Az ügyészségnek elsősorban összefüggésében azt kellett vizsgálnia, hogy a betekintés megtagadásával történt-e bűncselekmény, vagyis a közérdekű adattal visszaélés vétségének gyanúja, a közérdekű adattal összefüggésben a tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése megállapítható-e? — mondta a Hírösvénynek Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség csoportvezető ügyész szóvivője.  Hozzátette: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése csak akkor valósíthat meg bűncselekményt, ha az adatigénylő a közérdekű adat megismerésére irányuló igény elutasítása, vagy a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén bírósághoz fordul, majd az illetékes bíróság jogerős határozatban az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. Ha a jogerős bírósági döntés ellenére az újabb adatigénylést elutasítják, akkor merülhet fel bűncselekmény elkövetése. Hangsúlyozta: jelen esetben a feljelentés elbírálásakor adatközlésre kötelező bírósági határozat nem volt, ezért ennek hiányában a feljelentésben írt cselekmény bűncselekményt nem valósított meg.

Fotó: Banczik Róbert