Jogerősen pert nyert a kecskeméti polgármesteri hivatal ellen Csorba Antalné, köztisztviselő. Fizethet a városháza. A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el. Több is lesz.

Példaértékű Csorba Antalné kitartása és igazságvágya. Sokan nem vállaltak volna be ekkora küzdelmet, amit ő tett. Négy év után, pénteken, jogerősen is rehabilitálták: egymillió forint nem vagyoni kártérítést, valamint az elmaradt 255 ezer forintos jutalmát kell megfizetnie részére a hivatalnak nyolc napon belül.

Az indok, a kecskeméti polgármesteri hivatal megsértette az egyenlős bánásmód követelményeit Csorba Antalnéval szemben. 

Az eset egyszerűnek tűnik, jogi szempontból azonban mégsem volt az, sőt, a végére a hivatal egyre jobban belebonyolódott a saját teóriáiba, amelyek végül oda vezettek, hogy büntetőeljárások sora kezdődödött az üggyel kapcsolatban.

Szóval, van Csorba Antalné, aki több mint harminc éve köztisztviselő a kecskeméti városházán. Sőt, a legjobbnak minősült. Mit jelent ez a köztisztviselők világában? Megbízható, pontos, mindig gondozott, kollegális és segítőkész. Soha nem találtak fogást a munkáján, a minősítése kiváló, minden évben megkapta a köztisztviselői jutalmat. Hab a tortán, hogy mindezek mellett Csorba Antalné csendes, soha nem volt egy rossz szava senkire a hivatalban. 

A jelentősen megfiatalított városházán azonban négy éve, 2010. március 16-án sikerült felébreszteni az alvó oroszlánt. Ekkor tettek ugyanis Csorbáné elé két, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű számlát, hogy végezze el az utalás előtti ellenőrzésüket. 

A számlák üzletviteli tanácsadásról szóltak. Csorbáné, bár furcsálta, hogy egy önkormányzat ilyen jellegű megbízást ad cégeknek, nem ez volt a dolga, hanem a számlák számviteli ellenőrzése. A köztisztviselő asszony hibát észlelt, mivel a számlák egyikén sem volt rajta a hivatali ellenjegyzés, amely egy szabályos bélyegzőből, valamint annak az aláírásából állt, aki jogosult az ötmillió forint felletti átutalások engedélyezésére. Ez esetben ez a hiányzó szignó az akkori jegyzőjé, Metzinger Éváé kellett volna, hogy legyen.

Ellenőrből pénztáros

Csorbáné nem utaltatta át a kért összeget, mert tudta, a szabálytalanság miatt az állásával játszik. Abszurd, de ha a több mint harminchétmillió forintot átutaltatja aznap, akkor mindvégig az állásában maradhatott volna. Nem tette, hanem jelezte az ellenjegyzés hiányosságát a csoportvezetőjének, majd ugyanezt írásban az osztályvezetőnek. Mi volt erre a reakció? Az, hogy a pénzt átutaltatták egy másik köztisztviselővel, Csorbánéval pedig elkezdtek embertelen módon packázni.

Feljegyzéseire nem kapott választ, megpróbálták áthelyezni az adóosztályra, majd kényszerszabadságra küldeni, de ő egyiknek sem tett eleget, hanem ugyanúgy felvette a munkáját, mint szokta. Igaz, nem sikerült neki, mert az ügyiratai az asztaláról eltűntek, a hivatali szekrényét lezárták, a kulcsát elvették, a számítógépes rendszerbe való belépési kódját megváltoztatták. Ráadásul új munkakört kapott, pénztáros lett, amely rendkívül megalázó volt számára. Néhány hónap múlva összeroppant, betegállományba került, az orvosok egyértelműen pszichés eredetűnek találták az egészségromlását. Hosszú hónapok múlva munkaügyi pert indított  a hivatal ellen és közben elindította a nyugdíjaztatását.

Bírósági körök

 Az első bírónő azt mondta Csorbánénak, hogy vessen magára, a vétkes magatartására vezethető vissza, hogy így járt. A másodfokú tanács azonban hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet és új eljárásra utasította a városi munkaügyi bíróságot. A  tanács kimondta: az első fokú bíróság nem folytatta le a szükséges bizonyítási eljárást, miközben Csorbáné munkaköri leírása egyértelműen tartalmazza, milyen ellenőrzési feladatokat kell ellátnia, ráadásul azt egyik fél sem vitatta, hogy ezekről a számlákról hiányzott a szabályzatnak megfelelő kötelezettség-vállalás ellenjegyzése.

A másodfokú tanács meghatározta az új eljárás útját, miszerint bizonyítania kell a hivatalnak, hogy Csorbáné milyen módon nem végezte megfelelően a munkáját, milyen értékelési szempontok alapján nem kapott első ízben köztisztviselői jutalmat, illetve miért helyezték át egy másik munkakörbe.

Az új eljárásban az önkormányzat nem tudta bizonyítani, hogy mi okból vonták meg Csorbáné jutalmát, illetve, miért helyezték át másik munkakörbe - ha nem a feletteseinek adott jelzéseivel volt a gond -, ezért helyt adott a köztisztviselő keresetének, mindezt az orvosszakértői jelentések is igazolták.

Utórezgések

A pénteki, Koós Gabriella tanácsának a jogerős ítéletet követően Csorbáné átsétált a Kecskeméti Járási Ügyészségre és megtette a feljelentéseit. 

Elmondta: megharcolt az igazáért, az eljárás során tűrte a hivatal hazugságait, de azt nem, hogy hamisítsanak. 

Feljelentéseiből kiderült: a hivatal kikozmetikázott iratokat nyújtott be a munkaügyi perben az igaza bizonyításáért. Erről korábbi cikkükben, az alábbi linken olvashatnak: http://hirosveny.hu/hirek/hivatali-kozokirat-hamisitas-gyanu

A másik feljelentés a hivatal gazdasági osztályvezetője ellen irányul, miszerint, a munkaügyi per jegyzőkönyvei szerint hamis tanúvallomást tett a Csorbáné által indított perben, továbbá Csorbáné kérte kivizsgálni az ügyészségtől a számlák szabálytalan átutalásával kapcsolatos jogsértéseket is. 

Ezen felül  a fenti számlákat és céges megbízásokat, azok teljesítését és szabályosságát a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálja. 

Nagy Andrea, szóvivő, a Hírösvény kérdésére elmondta, hűtlen kezelés gyanúja miatt rendeltek el eljárást, gyanúsítottja még nincs az ügynek, részleteket azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt.