Hét év után született meg az első ítélet a ballószögi kisrepülő lezuhanásának ügyében. A bíróság szerint nem bizonyított, hogy a gyártó lenne a felelős a tragédiáért. Két férfi halt meg.

Nem jogerősen felmentette a Kecskeméti Járásbíróság, dr. Szelecky Zoltán vezette büntetőtanácsa pénteken a foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége bűntettében megvádolt Voloscsuk Andrást, az egykori ballószögi Corvus kisrepülő-gyártó üzem alapítóját, valamint társait, a cég főmérnökét és gyártásirányítóját.

A bíróság szerint a szakértői vélemények nem támasztották alá, hogy gyártástechnológiai hiba miatt zuhant volna le az az ultrakönnyű, motoros kisrepülő, amely 2007 augusztus 2-án este fél kilenckor szállt fel a Jakabszállási reptérről, majd fél óra múlva már a kiskunfélegyházi rendőrkapitányságra érkezett a bejelentés, hogy a gép pilótája hosszú idő óta nem jelentkezik a rádión, de az irányítók sem tudják elérni a gépet. Röviddel a bejelentés után a bugaci körzeti megbízott jelentette, hogy egy bugacpusztaházi lakos  néhány perce egy kisrepülőt  látott zuhanni, ami eltűnt az erdő mögött. A bejelentésre a rendőrök riasztották a megyei  katasztrófavédelem egységeit, és a mentőket. Több mint száz fő kezdte meg a kutatás a sötétben a Bugacpusztaháza környéki erdőkben. A keresést egy honvédségi kutató-mentő helikopter is segítette. A lezuhant gép maradványait néhány perccel éjfél előtt találták meg a sűrű akácosban. A repülő nem tarolta le  a fákat, hanem szinte kilencven fokban, orral csapódott a földbe. A gép utasa, egy harminckét éves holland állampolgár, a roncsoktól tíz méterre feküdt holtan. A gép pilótája, a negyvenhat éves tázlári vállalkozó, Őri Ferenc holtteste a vezetőfülkében maradt. A baleset helyszínét lezárták, a roncsokat hajnalban  beszállították a jakabszállási reptér központi hangárjába.  A baleset körülményeit a rendőrség a Közlekedésbiztonsági Szervezet munkatársaival vizsgálta. 

A helyszínen egy móricgáti vadász elmondása szerint a kisrepülő a fák felett zuhanórepülésbe kezdett, majd a pilóta felhúzta a gépet, de ekkor már nem lehetett hallani a motor zúgását, aztán a gép újra zuhant és eltűnt a fák mögött. 

A gépnek is volt ejtőernyője

A vita a baleset pillanatától kezdve arról szólt, hogy a pilóta, vagy a gyártók hibája okozta-e a balesetet? 

A pilóta hibájára az érvrendszer az volt, hogy a gép a két személy miatt túlterhelt volt ahhoz, hogy különböző műrepülő manővereket hajtsanak végre rajta, ráadásul a gép csak nappali repülésre volt alkalmas, akkor viszont már sötétedett. Sőt, a gyártók az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozták: esetleges műszaki hiba esetére a gépen van egy pirotechnikai alapú hatalmas ejtőernyő, amelyet ha a pilóta működésbe hozott volna, azzal biztonságosan lelavírozhattak volna a földre. 

A másik verzió szerint - mivel a motorhibát az első körben kizárták a szakértők -  a Corvus építése során eltértek a során eltértek a hatóságok által meghatározott gyártástechnológiától, amely miatt a gép a lényegében széthullott.

A perig lényegében szakértők viaskodtak egymással, majd végül egy tömítőanyagon folyt a vita, miszerint az alkalmas-e ragasztásra is, és ha igen, akkor az ugyanolyan erős-e, mint a ragasztó.

Az ügyészség végül úgy látta, hogy még ha a Boeing-gyár által felhasznált anyagokról is van szó, ez már gyártástechnológiai vétség, amely véleményük szerint közrejátszott a katasztrófában.

A pilóta esetleges hibája viszont szinte rekonstruálhatatlan, egyrészt a haláluk, másrészt a kevés és gyenge minőségű szemtanú miatt.

A Corvus gyártása azóta Ballószögön megszűnt, jelenleg Kínában készülnek a mára már tovább csiszolt ultrakönnyű kisrepülők. Igaz, ebből is perpatvar van, de polgárjogi vonalon. 

Erről az alábbi korábbi cikkünkben olvashatnak:

Magyar holló kínai eleségen

http://hirosveny.hu/hirek/magyar-hollo-kinai-elesegen