A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség hivatali visszaélés bűntettének és hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntette kísérletének gyanúja miatt rendelt el nyomozást Király Józsefnek az MSZP kecskeméti önkormányzati frakcióvezetőjének, az MSZP országos elnökségi tagjának a polgármesteri hivatalban felbontott vagyonnyilatkozatai ügyében - írja a 168 óra.hu

Király, a napokba tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Az ügy előzménye, hogy városi képviselő, az MSZP frakcióvezetője 2017. január 26-án leadta a saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát a kecskeméti polgármesteri hivatal kijelölt ügyintézőjének. A vagyonnyilatkozatokat az előírásnak megfelelően a helyszínen lezárt és a lezárás helyén több helyen aláírt borítékban kerültek átadásra, akárcsak az elmúlt években. Az idei vagyonnyilatkozat leadásakor a városháza humánpolitikai csoportvezetője közölte a szocialista politikussal, hogy szeretné visszaadni az előző Zombor Gábor vezette ciklusban leadott, 2010. évi és azt követő vagyonnyilatkozatait. 

A képviselő ekkor észlelte, hogy 2010 évi saját vagyonnyilatkozatának borítékjának széle teljesen fel volt vágva, a 2011-es ugyancsak, a 2012-es saját, valamint hozzátartozói vagyonbevallása pedig egy új borítékban volt már, nem abban, amiben leadta, hiányoztak róla a lezárás helyén lévő aláírásai. 

Észrevételeiről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat értetlenül áll az eset előtt, mert a jogszabályok értelmében a képviselő és az együtt élő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az önkormányzatnak a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt bizottsága, az úgynevezett vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tartja nyilván, illetőleg ellenőrzi. Abban is megegyezik mindkét törvényhely, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, míg a hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai és csak ellenőrzés céljából tekinthetnek bele. 

Király tudósítónknak elmondta: ha vizsgálat indult volna ellene, illetve, ha bárki is egyéni adatigényléssel tekintett volna bele a vagyonnyilatkozataiba, arról az önkormányzatnak hivatalos úton tájékoztatnia kellett volna, de ilyen nem történt, mert sem vizsgálat, sem adatigénylés nem érkezett a hivatalhoz a vagyonnyilatkozataival kapcsolatban. Hozzátette: szeretné, ha kiderülne a nyomozás során, hogy  a vagyonnyilatkozatokat tartalmazó négy boríték felbontása haszonszerzési célból történt-e?