Orgoványi takarék: üzenet a többieknek

2014 júl 10
Megosztás
Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet

Mit vétett az orgoványi takarékszövetkezet, hiszen a térség legtöbb kisvállalkozása itt vezette a számláját. Egyre többen azt állítják, a vezetőség nem állt be a sorba, ez lett a veszte.

 

A Privát Kopó információja szerint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését 2011-től gyakorlatilag folyamatosan vizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyeleti szerv ellenőrzései során több, általa „kisebb” súlyúnak vélt hiányosságot, szabálytalanságot tárt fel, és 2012-ben - a bűnügyi hírportál megkeresésére válaszolva - a hatóság azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Kevéssel később nagyot fordult a világ. Hirtelen minden rossz lett Orgoványban…

„A világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága által koordinált független szakértői vizsgálat megállapította, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet válsághelyzetben van: saját tőkéje az általa 2013. december 31-én kimutatott plusz 6 milliárd forint helyett több mint 3,5 milliárd forint negatívumot mutat, limit túllépésekkel együtt számított szavatoló tőkéje pedig több mint 35,5 milliárd forinttal elmarad a Felügyelet által meghatározott minimális tőkekövetelménytől. A társaság hitelezési mutatója rossz, ráadásul folyamatosan romlik: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya március végére 28,8 százalékra, azaz a törvényben meghatározott plafon közel háromszorosára nőtt. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a takarékszövetkezet működése nem felel meg sem a törvényi és felügyeleti előírásoknak, sem az integrációs, sem a saját szabályzatainak, felügyeleti adatszolgáltatása nem a tényeken alapul. (...) A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósága 2014. július 4-én azonnali hatállyal kizárta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet az Integrációs Szervezetből és döntéséről a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot, amely visszavonta a pénzintézet működési engedélyét” - olvasható a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közleményében.

A Privát Kopó információja szerint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működését 2011-től gyakorlatilag folyamatosan vizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyeleti szerv ellenőrzései során több, általa „kisebbnek” vélt hiányosságot, szabálytalanságot tárt fel, ám 2012-ben - a bűnügyi hírportál megkeresésére válaszolva - a hatóság azt közölte, hogy „a szabálytalanságok nem olyan mértékűek, hogy azok kiküszöbölése a PSZÁF beavatkozását igényelné”. Az orgoványi takarékszövetkezet vezetése akkor úgynevezett cselekvési tervet készített a szabálytalanságok felszámolására, amit a pénzügyi felügyelet elfogadott, és végrehajtását folyamatosan ellenőrizte. Több vizsgálat is történt, amelyek a pénzintézet által kihelyezett hitelek megtérülésének biztosítását szolgáló fedezeteket értékelték, azonban az ellenőrzések nem állapítottak meg olyan problémákat, amelyek indokolttá tették volna a felügyeleti szerv beavatkozását. (Figyelemre méltó, hogy még azokkal a hitelekkel kapcsolatban sem merültek fel szakmai aggályai a revizoroknak, amelyeket bizonyos fideszes felsővezetők baráti köréhez tartozó vállalkozóknak juttatott a takarékszövetkezet, s amelyeket aztán nem fizettek vissza - privatkopo.hu)

Mindezek után - mint derült égből a villámcsapás - néhány napja a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a takarékszövetkezet működési engedélyét.

Mi történhetett az elmúlt hónapokban? Mennyire voltak megalapozottak és szakszerűek a PSZÁF korábbi megállapításai, ha most - hirtelen - „minden rossz” lett az orgoványi takarékszövetkezetnél? Mekkora a felelőssége az államnak abban, hogy hagyta idáig fajulni a dolgokat Orgoványban? Miért nem lépett korábban a pénzügyi felügyelet, olyan stádiumban még, amikor kevésbé drasztikus intézkedésekkel is megmenthető lett volna a pénzintézet? Mi arra a biztosíték, hogy valóban megalapozottak a legutóbbi, a takarékszövetkezeti szektor átvilágítása kapcsán elvégzett szakértői vizsgálat megállapításai… Furcsa, hogy a takarékszövetkezet tagjainak kötelező elfogadniuk „a világ egyik vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó társasága” szakértői véleményét, nincs lehetőségük arra, hogy megbízzanak egy másik céget, hogy átvilágíttassák a tulajdonukban álló pénzügyi vállalkozást. Pedig: minimum kételyeket ébreszthet a tagokban az, hogy az állam az elmúlt 3 évben nem tárt fel súlyos szabálytalanságokat a takarékszövetkezet működésében, most mégis - szinte egyik napról a másikra - „válsághelyzetbe” került a pénzintézet. Legalábbis az állam szerint. Amely az „átvilágítást” megrendelte. Az általa kiválasztott társaságtól. És ez ellen apelláta nincs.

Érthetetlen, hogy az állam miért nem abban érdekelt, hogy megmentse az orgoványi takarékot. Vagy nagyon is érthető?

Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet a legnagyobb takarékszövetkezet, mérlegfőösszege - saját kimutatása szerint - 2013 végén közel 81 milliárd forintot tett ki. A hatalom akár „üzenhetett” is a legerősebb „letarolásával” a többi takaréknak, hogy bármelyikük, bármikor így járhat. Amint az közismert, a takarékok többsége megpróbált ellenállni az erőszakos államosításnak, a magántulajdon szentségét komolyan gondoló szövetkezetek egészen az Alkotmánybíróságig elmentek - hiába. Felmerült annak lehetősége, hogy a Fidesz által kijelölt „sorba” beállni nem akarók nemzetközi jogi fórumokhoz fordulnak. Most ízelítőt kaphattak abból, mi történhet velük, ha továbbra is „pattognak”. Borítékolható, hogy a hatalom nem elégszik meg az orgoványi takarék szimpla „beszántásával”, ahogy azt jegybanki körökből hallani, büntetőeljárások indításával tervezik „hitelesíteni” a pénzintézet bezárását eredményező lépésüket, hogy a közvélemény felé propagálhassák: „lám, itt súlyos gazdasági bűncselekmények történhettek, tehát indokolt volt a beavatkozásunk”. A többiek pedig elgondolkodhatnak, szükségük van-e arra, hogy hetekig a lapok címoldalain szerepeljenek, hogy „üldözzék” őket a betétesek, akik nem jutnak a pénzükhöz, hogy egy hajnalon a rendőrség törje rájuk az ajtót, és elvigye őket egy-másfél évre - előzetesbe… Vagy: veszik az „üzenetet” és befogják a szájukat.

Mert a takarékszövetkezeti hálózat KELL a Fidesznek. Bármi áron.

Például olyan áron is, hogy az orgoványi „várbevétel” eredményeként kis- és közepes vállalkozások százai kerültek válságos pénzügyi helyzetbe, azzal, hogy hetekig nem férnek hozzá az államilag „befagyasztott” számláikhoz. Nem tudnak permetezőszereket, mezőgazdasági eszközöket vásárolni, képtelenek fizetéseket utalni az alkalmazottaiknak, járulékokat fizetni az adóhivatalnak. Ez így rendben van? Ilyen esetben nem kell „megvédeni” a kisemberek érdekeit?

Aztán van itt még valami. Úgymond „másodlagos szándéktól” vezérelve az állam olyan gazdasági társaságokban szerezhet érdekeltségeket az orgoványi „fűnyírással” összefüggésben, amelyek esetleg konkurenciát jelenthetnek a haveroknak, netán a cimbik foga fájdul meg rájuk. Elég csak némi fizetési késedelem esetén felmondani az adott vállalkozás hitelszerződését, és egyösszegben követelni a még fennálló tartozást. Amennyiben a delikvens nem képes teljesíteni, a takarékszövetkezet állományát átvevő szervezet birtokába kerülhetnek a fedezetként megjelölt vagyonelemek (részvények, üzletrészek, ingatlanok, termelőeszközök, stb.). És ez is rendben van így? Ilyen helyzetekben sem kell „megvédeni” a magyar vállalkozók érdekeit?

Orgovány kiváló példa arra, hogy az állam azt tehet ebben az országban, amit csak akar - következmények nélkül.

Ha van rajta sapka azért, ha nincs, azért…