Halálsugár, atomvonat, kampány a meg nem született gyermekekért, szóval, volt minden a paks ügyében tartott szerdai rendkívüli közgyűlésen, ahol mindent leszavaztak a fideszesek.

 

Egy sarló-kalapácsos vörös zászló behozatalával, amelyre az volt írva: nem leszünk gyarmat, kezdődött a szerda esti rendkívüli kecskeméti közgyűlés, amelyet a képviselők negyede azért indítványozott összehívni, mert a testületnek helyi, közérdekű ügyekben joga van tájékoztatást kérni a szakminisztertől, esetünkben Orbán Viktortól, hogy mit tartalmaz pontosan a paksi atomerőmű bővítésének a szerződése és az milyen kockázatok rejt a város lakosai részére. 

A vörös zászló, ahogy jött, úgy hang nélkül el is ment, a rögtönzött tiltakozás szervezőinek a kiléte nem derült ki. 

A felütésre egy hivatalos válasz következett. Határ Mária, jegyző, kijelentette: a kormány és az orosz állam közti nukleáris-energia békés célú felhasználásáról szóló együttműködésről a tájékoztatás-kérési indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület döntése jogszabálysértő lesz, ezt a Kormányhivatal is megerősítette az önkormányzat részére. Ennek okai a következők: az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy helyi közügyek esetén tájékoztatást kérhet a testület, illetve, véleményt nyilváníthat. A helyi közügy fogalma viszont szabályozott, ennek minősül az alapvető lakossági közszolgáltatásra vonatkozó, valamint a lakosság rendszeres közfeladataihoz kapcsolódó, illetve azokat érintő ügy. A jegyző hozzátette, az országos közügy kívül esik az önkormányzat hatáskörén, sőt, az atomenergiáról szóló törvény szerint az atomenergia-felügyelet a kormány kizárólagos feladata.

Verespatak messzebb van 

Kohajda László, független képviselő azt mondta: a helyi ügy fogalma jogértelmezési kérdés, véleménye szerint folytatható a rendkívüli közgyűlés, mert ha valaki a közelünkben, pontosabban annak a halálsugarában atomreaktort kíván építeni, akkor az igenis helyi ügy.

Falusi Norbert, LMP-s képviselő azt hangsúlyozta: a testület hozott már állásfoglalást a verespataki külszíni aranybányászat ellen, pedig az végképp nem nevezhető helyi ügynek, akkor miért ne hozhatna Paks ügyében, nem beszélve arról, hogy az elhasznált, sugárzó hulladékot az atomvonat Kecskeméten viszi keresztül. 

Ezt Brúszel László szocialista képviselő is megerősítette, mivel az atomvonat útvonala fenn van a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján. Hozzátette:  véleménye szerint is helyi ügynek minősül egy atomreaktor építése a közelünkben. 

Király József szocialista frakcióvezető azt hangsúlyozta: csupán annyit szerettek volna a rendkívüli közgyűlés összehívásával, hogy Kecskemét lakossága többet tudjon meg erről a beruházásról. Azt javasolta, a város országgyűlési képviselői  a jövő héten a parlamentben ne szavazzák meg a paksi atomreaktor bővítéséről szóló határozatot.

Kriskó Dávid, az LMP frakcióvezetője szerint Paks kérdése a törvény betűje szerint is helyi ügy, hiszen az áram közszolgáltatás. Hozzátette: ennek a kérdésnek az eldöntéséhez össztársadalmi vitára van szükség.

Kohajda László független képviselő szerint ebben az össztársadalmi vitában épp azt kellene majd megvizsgálni, hogy a paksi beruházással  kapcsolatban valóban csökkeni fog-e a rezsink, de a számítások nem ezt támasztják alá.

Legyen kezes a honatya

Falusi Norbert szerint a kormány politikája mindig is ellene volt a hosszú lejáratú devizaügyleteknek a bennük rejlő árfolyamkockázatok miatt. A reaktorbővítéshez szükséges tízmilliárd eurós hitel óriási teher, megköti a nemzet kezét, csorbítja az önrendelkezését, miközben a függetlenedés záloga a megújuló energiák fejlesztésében rejlik, amelynek a beruházásait jelentősen támogatja az Unió.

Hangsúlyozta: a meg nem született magyar gyermekekért kérjük az országgyűlési képviselőinket, hogy ne szavazzák meg a paksi reaktorbővítésről szóló biankószerződést. Amelyik honatya pedig megszavazza, feleljen a saját vagyonával a gigahitelért, hogy fizetési gondok esetén azt ne a lakosság szenvedje majd meg egy újabb adósarc formájában.Hangsúlyozta: legyen népszavazás e kérdésben.

Szeberényi Gyula Tamás fideszes képviselő azt mondta: Verespatak ügye egy másik törvény alapján került ide, nem a jelenleg hatályos alapján. Véleménye szerint képviselőtársai kampányolnak és bele próbálják a témába erőszakolni a helyi ügy fogalmát. 

Kriskó Dávid arre azt válaszolta: nem tehetünk róla, hogy pont kampányidőszakban került terítékre ez a fontos nemzeti ügy. Hozzátette: nem érti hová tűnt fideszes képviselőtársaiból a szabadságharcba vetett hitük.

Zombor Gábor polgármester szerint a hazai energiastratégia iránya már nyolc éve el van döntve, a kormány ezt az utat tartja be. Hozzátette: Németország valóban lemondott az atomenergia-fejlesztésről, de az iparukhoz szükséges energiát a francia atomerőművektől vásárolják, a gázt pedig az oroszoktól, mégsem tiltakoznak, hogy oda a függetlenségük. Hangsúlyozta: Paks energiabiztonságot jelent az országnak

A testületi fideszes többség végül minden indítványt leszavazott Paks ügyében.

4-4,9 százalék lesz a paksi euróhitelkamat

Sávos, 4, 4,5 és 4,9 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország - jelentette be csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében. 

A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni és az 21 évig tart, akár elő is törleszthetünk, ha közben sok pénzhez jutunk. 

Számítások szerint  a 21 törlesztési év a tőke és a kamat, mai áron évente, átlagosan, körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.

A paksi megállapodást a parlament fogadja el. A szerződést megalapozó adatokat tíz évre titkosította a kormány.