Pataki Klaudia egy ügynök hálójában

2014 júl 17
Megosztás
irat a történeti hivatal levéltárából

Korabeli iratok vannak a kecskeméti Fidesz egy körének a birtokában, amely szerint egy volt helyi országgyűlési képviselő ügynök volt, majd hivatásos besúgó lett. Gyűlik a múlt mocska.

 

Nem egységes Szemereyné Pataki Klaudia támogatottsága a kecskeméti Fideszben. Igaz, a statisztika nem ezt mutatja, hiszen a tagság egységesen támogatta a jelölését. Ez így igaz, de elfelejtik mellé tenni, hogy mindez kötelező módon, nyílt szavazással történt, ami miatt senki sem mert színt vallani, illetve vitába bocsátkozni a jelöléssel kapcsolatban.

A legtöbben attól tartanak, hogy Szemereynét meg fogják vezetni a hozzá közelebb állók és az visszaüthet a Fideszre és elsősorban a városra.

Az egyik ilyen neuralgikus pontja Szemreyné bizalmi kapcsolatrendszerének egy volt kecskeméti országgyűlési képviselő, akire a helyi Fidesz egyes tagjainak megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy kiszolgálta az állampártot, hivatalos besúgó lett önszántából és még az sem kizárt, hogy napjainkig is lát el ilyen jellegű feladatokat.

Az aktákat letétbe helyezték a Hírösvénynél.

Fedőneve: Budai

E szerint a volt képviselő ellen egy sikkasztási ügyben indult büntetőeljárás, amely során felajánlották neki, ha besúgással  segíti az állambiztonsági szolgálatot, akkor mentesülhet a büntetőeljárás következményeitől. A volt képviselő mindezt vállalta. Az akták szerint a miatt, hogy ügynök személyét megvédjék, fedőnevet kapott, Budai néven. Ezt követően csak titkos lakásban találkozhatott a tartótisztjeivel. Ennek a két lakásnak a fedőneve “hóvirág”, valamint “kilátó” volt az akták szerint. 

Az öt év elteltével a büntetőeljárás elévült. Ekkor felajánlották az ügynök részére, hogy folytathatja a tevékenységét, de immáron hivatásosként, pénzért. Az ügynök ezt is vállalta és buzgón jelentett a környezetéről, valamint a feletteseiről. Az utolsó jelentése a Dunagate-ügy idejére (1990) esik, aztán - mivel a társadalmi berendezkedés megváltozott -  a hivatásos besúgó további sorsa homályba veszett. Kilépéséről, a státuszának a megszüntetéséről már nincsenek iratok, ezért nem kizárt, hogy más fedőnéven, illetve beosztásban, esetleg alvó ügynökként  még mindig lehet/van kapcsolata a titkosszolgálatokkal.

Mint tudjuk, a jelenlegi legnagyobb rendszerváltó és kormányzó pártnak nincsen ínyére az állambiztonsági szolgálatok és egykori besúgók feltérképezése, ez a kutatás immáron huszonnégy éve gödörben fekszik. Igaz, megpróbálták feltárás nélkül, a nyugalmazott állambiztonságiak nyugdíját lecsökkenteni, de ez eddig nem járt sikerrel, mert akinek kellett volna nem csökkentették, akiét pedig nem kellett volna, elvették. Már per is született ilyen esetből, amelyet az első tárgyaláson megnyert egy volt rendőr özvegye.

Mi is az a Dunagate?

Az SZDSZ és a Fidesz képviselői 1990. január 5-én a fővárosi főügyészhez feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt. A feljelentés szerint a Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata titkos eszközökkel és módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szervezetekkel szemben, annak ellenére, hogy az 1989. október 23-án elfogadott új alkotmány alapján ez már illegális, sőt, alkotmánysértő tevékenységnek minősült. A feljelentéshez csatolták a BM III/III-7. osztályának 219. számú, 1989. november 10-ei napi jelentését. A feljelentés kapcsán, a Bányász Moziban tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták még az 1989. december 6-ai, december 20-ai és december 22-ei napi jelentést is. Ezeknek az információknak egy része titkos eszközök (telefonlehallgatás, levélellenőrzés, hálózat) igénybevételével keletkezett.

A botrány hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült pozíciójáról. Helyét Gál Zoltán vette át, aki az Antall-kormány május 23-i beiktatásáig maradt hivatalában.

Végvári József, a Belső Biztonsági Csoportfőnökség nyugállományú rendőr őrnagya, a Dunagate ügy kirobbantója húsz évvel később vehette át elismerésként (a hivatalos indoklás szerint a jogállami Magyarország megteremtéséhez való hozzájárulásáért, személyes kockázatvállalásának elismeréseként) a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

forrás: wikipédia

A címadó kép csak illusztráció