Nem túl rózsás a helyzet az önkormányzati cégeknél. Egyre több az elvárás velük szemben, de árat nem emelhetnek. Brúszel László egy gazdasági intézkedési terv kidolgozását szorgalmazza.

Közel egy évvel ezelőtt azt kérdeztem, ha a ténylegesen most sem a profitra törekvő helyi közszolgáltatások díjait – víz, és csatornadíj, szemét - központilag csökkentik, akkor kompenzálja-e a kormány az ezzel járó bevétel kiesést a tulajdonos önkormányzatnak, vagy a cégének? Mert, ha nem, akkor önkormányzati segítség nélkül rohamosan romlani fog a közszolgáltatások színvonala, elmaradnak a szükséges beruházások, a fejlesztések, jönnek az elbocsátások, és a fogyasztók – mi emberek – majd szidjuk az önkormányzatot, mint aki a helyi dolgokért felelős - mondta Brúszel László, szocialista képviselő a legutóbbi kecskeméti képviselő-testületi ülés napirendje előtt, majd így folytatta:  És mi lesz azokkal a kecskemétiekkel, akik komoly tartozásokat halmoztak fel az önkormányzati közszolgáltatóknál, illetve, mi lesz magukkal a közszolgáltatóinkkal, hiszen az állam a kötelező szolgáltatási díjcsökkentés mellett adóterhekkel is sújtotta ezeket a cégeket, - vezetékadó, talajterhelési díj, útdíj - nem beszélve arról, hogy a pénzintézetekre terhelt illetékek közvetetten is kihatnak a gazdálkodásukra.

Elmondta: az egyik legerősebb önkormányzati cégünk, a Bácsvíz Zrt. vezetője nemrégen úgy nyilatkozott, idézem: „a rezsicsökkentés és a közművezetékhez kapcsolódó adó komoly kihívást jelentett 2013-ban a hazai nagy szolgáltatók számára”. Majd azt olvashattuk, hogy „a nehéz körülmények ellenére üzemi veszteség nélkül zárták az évet”. Miközben az ezt megelőző években  több százmilliós éves nyeresége volt a BÁCSVÍZ-nek, amelyből természetesen Kecskemétnek is jutott felújítások, fejlesztések formájában. 

Hasonlóan nyilatkozott a napokban, ugyanebben a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. általános ügyvezető igazgatója – amely Kalocsa, Kiskőrös és Kiskunhalas térségében végzi a vízszolgáltatást – hogy „a rezsidíjat még ki tudják gazdálkodni, de a vezetékadót azonban már nem. Ha a kormány nem lép ebben az ügyben, jövőre gondok lehetnek a vízszolgáltatás területén.”

A vízművezető elmondta azt is: „éves szinten 200 millió forintnyi rekonstrukciós felújítás marad el”. 

A fenti nyilatkozatokból is látható - hangsúlyozta Brúszel, miközben a kormány csökkenti a víz-, a csatorna-, a hulladékszállítás-, a kéményseprés és a távfűtés díjait, ezzel egyidejűleg többszörös adóterhet rak a szolgáltató cégekre. Ennek és a kötelező díjcsökkentéseknek együtt az lesz a következménye, hogy a helyi szolgáltató cégeinknél veszteségek alakulnak ki,  ezzel párhuzamosan elmaradnak a szükséges felújítások, a korszerűsítések, romlani fog a szolgáltatás színvonala, s végül komoly pénzügyi injekciók nélkül a cégek becsődölnek.

Vagyis mi, mindannyian fizetjük meg a hozzá nem értő gazdaságpolitika és a szemfényvesztő propaganda árát - hangsúlyozta.

Azt javasolta: az önkormányzatunk a meglévő tartós közszolgáltatási díjhátralékok csökkentése és az önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe került családok kimentése érdekében készítsen szociális családvédelmi tervet, és a helyi közszolgáltatást ellátó cégeink talpon maradása és a szolgáltatás biztonsága érdekében, dolgozzon ki gazdasági intézkedési tervet. 

Felszólalására Zombor Gábor, polgármester azt válaszolta: a városi cégek - köztük a Bácsvíz és a Termostar - a kieső bevételeinek a kompenzálására kapott állami támogatást.

A képviselői vitát követően megkerestük az említett cégeket, hogy kaptak-e állami támogatást, és ha igen, akkor az miképpen aránylik a kieső bevételeikhez.

A Bácsíz Zrt. sajtóosztálya a kérdéseinkre azt válaszolta: 2013-ban a közműadó mértéke 429,9 millió forint volt, az üzem eredményük pedig 73 millió pozitívumot mutatott.

A támogatásokkal kapcsolatban elmondták: a cégünk korábban nem támogatott, már megvalósult beruházásaira utólag csaknem 300 millió forint állami támogatást kapott, mely nem tervezett bevétel volt, így jelentősen javította gazdálkodási helyzetünket. Hozzátették: a működési területünkön több ivóvízminőség-javító program van folyamatban, melyek összértéke meghaladja a 13 milliárd forintot. Ezen projektek önkormányzati önerejét - mintegy 2 milliárd forintot - a Magyar Állam átvállalta.

Horváth Attila, a kecskeméti távhőszolgáltató, a Termostar Kft. ügyvezető igazgatója a Hírösvény kérdésre elmondta: a Termostar Kft. azon önkormányzati távhőszolgáltató cégek közé tartozik az országban, amelyek nyereséges évet zártak 2013-ban, köszönhetően a saját tulajdonú gázmotorok gazdaságos működtetésének és a felelős gazdálkodásnak. Emellett a cég történetének legnagyobb beruházását zárta le sikeresen csaknem 650 millió forint értékben, amelyhez mintegyl 70 százalék támogatást nyertek. Hozzátette: a távhőszolgáltató gazdálkodását folyamatosan figyelemmel kíséri az energiahivatal, és az önhibáján kívüli esetleges veszteséges periódusokat javaslatukra kompenzálásra kerülnek.