Dr. Mező Mihály, Kecskemét egykori tanácselnöke egyszerűen született úriember, modern és européer. Ha ő nincs, a városunkat nem vennék észre a befektetők és nem lenne ma itt a Mercedes. 

Mit gondolnak, vajon hány szovjet katona állomásozott a második világháborút követő negyven évben Kecskeméten? Ne ijedjenek meg, az akkori városvezetőink sem tudták - mondta Mező Mihály, ugyanis ezeket az adatokat titkolták előttünk, sajátos zárt világuk volt. A városvezetés így a vízfogyasztásukból igyekezett kikalkulálni mennyien állomásoznak, úgy saccolták, több mint tízezren szolgáltak Kecskeméten. Mező Mihály nem titkolja, nehéz volt velük mindenféle egyezség. Az orosz tisztek a Nagykőrösi utcai házakban laktak, az ablakokon kivezetett telefonzsinórok behálózták az útmenti fákat. Mező Mihály Reile Géza -  aki 1961 és 1973 között volt Kecskemét első embere - tanácselnöksége alatt a hivatal tervosztályán dolgozott és kialakult egy koncepció miszerint az orosz tiszteket kiviszik a belvárosból, de a katonák nem akartak kötélnek állni. Amikor azonban felvetették nekik, hogy új lakásokat kapnak, megmozdult bennük valami. Így sikerült kitelepíteni őket Homokbányára, igaz, a költözéskor derült csak ki, hogy többen vannak a megadott állománynál.  Abban az időben indult a Leninváros térségének a fejlesztése is - meséli Mező Mihály. Kisajátításra került a katolikus temető nagy része és megkezdődtek az építkezések, szerették volna azonban, ha az egykori Ferenc József laktanyából - ma Kodály Zoltán zeneiskola és gimnázium -  is egy füst alatt sikerülne kiköltöztetni az orosz katonákat. Az volt a csel és a mézesmadzag, hogy Leninvárosnak nevezik el az építendő városrészt, hátha az megindítja a szovjeteket és feladják érte a laktanyát. Nem sikerült, az oroszok nem hatódtak meg, az új városrész pedig így maradt a rendszerváltásig Leninről elnevezve.

Lordok Háza - lordok nélkül

A kecskeméti közbeszéd szerint a Lordok Háza helyén egykoron állt Katolikus Bérház elbontása a pártállam és vezetőinek szívtelen műve volt, de ugyanezen koncepció alapján lett elcsúfítva a főtér az Aranyhomok szálloda megépítésével. 

Mező Mihály csak mosolyog ezeken a felvetéseken. Ne higgyék, hogy nem volt bennünk ellenállás! - mondta. A Katolikus Bérház Reile Géza szívügye volt, aki szerette volna az épületet megmenteni. Ennek érdekében szakértőket hivatott és próbálta kikalkulálni a költségvetési keretből az ingatlan megmentését, de nem sikerült neki. A felmérések szerint ugyanis az ingatlan több tartóeleme és födémszerkezete bauxitbetonból készült, ezek újáépítése viszont drágább lett volna, mint az elbontás és egy új emeletes ház felépítése. A bérházat végül 1964-ben életveszélyessé nyilvánították és lebontották. Így került a helyére a mai Lordok Háza, amely sokaknak még mai is felér egy merénylettel a szecessziós környezet ellen. Az új épület elnevezése viszont már tényleg a közbeszéd szerves rész lett, hiszen egyetlen lord sem lakott a házban, de annyira modern volt, hogy az egyszerű lakosok úgy tartották, itt csak a lordok kaphattak lakásokat.

Az Aranyhomok Szálloda elhelyezésének a terve viszont nem csak lakossági, hanem teljes vezető ellenállásba ütközött Kecskeméten - meséli Mező Mihály. Az első számú probléma az volt, hogy egyrészt elzárta és lényegében keresztülvágta az akkori főteret ott, ahol a  gyümölcspiac is működött.  Mező Mihály, mint a tervosztály vezetője, személyesen járt a szakminisztériumban az építés megakadályozása érdekében, és tolmácsolta a helyiek ellenállását, de nem volt foganatja. Az illetékes ügyintéző  azt mondta neki, hogy a szálloda egy nemzetközi tervpályázaton lett meghirdetve, így annak helyét nem lehet megváltoztatni. 

Elsőként és előrelátóan

A beszélgetésünk során kiderült, a módi, főként a politika területén, nem sokat változott (Mező Mihály szerencséjére - Reile Gézával ellentétben - viszonylag jól tűrte a megyei vezetés, főként Romány Pál rigolyáit). Elöljáróink ugyanis már akkortájt is nagyrészt négy évben gondolkodtak. Szóval, a város - akárcsak most - akkor is küzdött a forgalom növekedéséből adódó gondokkal. Egy tervpályázatot írtak ki a közlekedési koncepció kidolgozására, amelyben szerepelt egy, amelyben a főteret elzárták a forgalomtól. Mező Mihálynak, mint tervosztály-vezetőnek, tetszett ez az elképzelés és a saját költségén megvette a terveket, majd elkezdődött annak kidolgozása, vagyis a kétirányú kiskörút nyomvonalának a kijelölése. A felettes politika azonban a ciklus közeledtével felgyorsította a főtér lezárását, ennek eredményeképp lett olcsóbb kivitelezésű - és maradt a mai napig - a Kiskörút egyirányú. Az elgondolás azonban így is országosan példa nélküli volt. De ilyen egyedülálló kezdeményezésnek minősül Mező Mihály harminc évre előre elkészített városfejlesztési terve. Vagy mindaz, amit egyedül neki köszönhetünk. 

Azt, hogy néhány lakásért cserébe megvette a város részére a mai szabadidőpark területét a Baromfi-feldolgozó Vállalattól, vagy a Szikrai Állami Gazdaságtól a jelenlegi Arborétum területét, amely a kezdetektől  fásított zöldövezetnek volt kijelölve az uralkodó szélirány miatt. Az ő közreműködésével létesült a kerámiastúdió, a rajzfilmstúdió,  az S.O.S. Gyerekfalu, vagy a holland mintára épített sorházak a Széchenyi város mögött, illetve lett a városé a Bozsó Gyűjtemény. Nagy hálával tartozunk neki azért, hogy sikerült gátat szabni az iparosodásnak és nem lett Kecskeméten Ikarus vagy második Ózd.  

- Most küzdhetnénk az összeomlásból adódó munkanélküliséggel és annak hozományával - mondta a Mező Mihály.

És, miként látja a mai Kecskemétet az egykori városfejlesztő? Lapunknak azt mondta: szeret itt élni, büszke a fejlődésre, de úgy véli, most túl bőséges a kosár, amiből lehet választani és ez a bőség elhamarkodásra adhat okot. Ezért szerinte jelenleg mindennél fontosabb az óvatosság és a szakmaiság, csak akkor lehet maradandót alkotni a városfejlesztés terén.

Dr. Mező Mihály (1928), Hild János Urbanisztikai díjas jogász, közigazgatási szakember. Volt polgármesteri titkár, igazgatási osztályvezető, városi tanácselnök-helyettes, megyei tervosztály- vezető. 1979–1987 között a Kecskemét Város Tanácsa VB elnöke. Ma nyugdíjasként él Kecskeméten.

Felvételünkön az Élet a régi Kecskeméten csoport tagjai láthatóak, amelyen balról a második dr. Mező Mihály.