Éles viták nélkül, simán átment az ez évi költségvetés, igaz, egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el a városvezetés, Kohajdára pedig érdemi válaszok nélkül megint legyintettek.

 

2013-ban 23 milliárd forintból, 2014-ben pedig 38 milliárd forintból gazdálkodhat Kecskemét. Több mint 4 milliárd forint a pénzmaradványunk és 800 millió forint a tartalék, derült ki az idei költségvetés főösszegeiből

- Ez egy kiegyensúlyozott költségvetés, amelyben az állami adósságátvállalás és a növekvő adóbevételek révén rendelkezésre állnak azok a források, amelyek a beruházások folytatását, valamint a pályázatokhoz szükséges önerőt biztosítják - mondta kedden a városi képviselő-testületi ülésen Zombor Gábor polgármester.
Iparűzési adó-bevételek címen a költségvetés tervezete 7,4 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, ez 680 millió forinttal több, mint amennyi tavaly befolyt a város kasszájába.
A rendelet e mellett 16 milliárd forint beruházásra szánt összeget tartalmaz. 

A városban az Európai Unió és a központi költségvetés támogatásával 16 beruházás indult, közülük egy befejeződött, 15 pedig 2014-ben fejeződik be. 

Király József, az MSZP frakcióvezetője elmondta: reméli, hogy a több mint négy éve magunk előtt görgetett nagyberuházások is megkezdődnek végre. Hozzátette: több beruházási fórumon elhangzott, hogy az emberek nem tudják, kinek a pénzéből valósulnak meg a legjelentősebb beruházásaink, például az Északi elkerülő út, mert a szabadságharc hevében nem ildomos hangoztatni, hogy az Unió ad rá forrást, pedig ennek a propagálására még pénzt is kapunkk. 

Kifejtette: szerinte a városháza épülete többet érdemelne, és a városközpont is, ezért erre pénzt kellen áldozni, példaként említette a Luther-palotát és környékét, majd indítványozta: a város fontolja meg a KTE pálya visszavásárlását. 

Kriskó Dávid, az LMP frakcióvezetője szerint öröm, hogy több pénzből gazdálkodhat a város és az is, hogy emelkedett az utak helyreállítására szánt költségkeret, azt kérte, évről évre tartsuk meg a tendenciát, sőt, emeljük is a keretet, mert még mindig sok a kátyú a városban.

Vörösmarty Attila, a Fidesz frakcióvezetője elfogadásra javasolta a költségvetést, mert a város jövőjét és gazdagodását szolgálja. 

A javaslatokkal kapcsolatban Zombor Gábor elmondta, hogy a városháza komplex felújítása érdekében pályáztak már, de az jelenleg tartaléklistán szerepel, ez egyébként egy 3,5 milliárdos összegű beruházás - tette hozzá. A városközponti épületek felújítása kis léptékben, de halad a Kik-For Kft. által. A KTE pálya visszavásárlásával kapcsolatban azt mondta, nem először merül fel, a kezdetekben tettek is erre javaslatot a tulajdonosnak, aki 500 millió forintért vette meg a területet és 3,5 milliárdért szerette volna eladni a részükre. Mivel ebbe nem mentünk bele, azóta áll a projekt, a tulajdonos rendre bead egy plázaépítési tervet, mi pedig elutasítjuk azt - mondta.

A frakcióvezetők hozzászólását követően a képviselői indítványok következtek.

Csináljunk másikat

Brúszel László képviselő többek között a Csalánosi Parkerdőbe tervezett gigaberuházásról, a Történelmi Témapark sorsáról érdeklődött, amelyre már alakult egy közös cég és eddig már sok pénzébe került a városnak. A több mint 80 millió forintos tagi kölcsön visszafizetésére kérdezett rá, valamint arra, hogy az eddig 40 millió forintos városmarketing-költségek miért emelkedtek 83 millió forintra. 

Zombor Gábor a Történelmi Témaparkkal kapcsolatban azt mondta: a kormány ígéretett tett arra, hogy támogatják, igaz erről még írásos határozat nem született. Hozzátette: természetesen a kormány tud a kölcsönről.

Szemereyné Pataki Klaudia, alpolgármester, a városmarketing-kerettel kapcsolatban azt mondta: a Kecskeméti Kártya, a Hírös Vágta, és a különböző projektek előkészítései idokolták az összeg megemelését.

Király József az Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítványnak adott milliós kölcsönünk sorsára kérdezett rá, amely kikerült a költségvetésből

Finta Zita, pénzügyi osztályvezető, a kérdésre azt mondta, az alapítvány még tartozik a városnak, de mivel nem küldték el az éves beszámolójukat, így a tartozás nem tudott bekerülni a költségvetésbe.

Kohajda László szerint ez a költségvetés alapjaiban rossz irányba tart, hiányzik belőle a három alappillér: az élelmiszer-önrendelkezés, az energia-függetlenedés, valamint a közösségépítés. 

Ez lenne a fenntartható gazdaságfejlesztés - tette hozzá, például, ha földet vennénk, ha áldoznánk a vízvisszatartásra, megelőzve az aszályos nyarakat, vagy kutatásfejlesztésre, hogy milyen szárazságtűrő növényeket telepítsünk. Hozzátette: a zöldfelület-fejlesztésre előirányzott 9 millió forint a nullával egyenlő.

Hozzátette: azt mondják, azért nem lehet megújuló energiafejlesztésben gondolkodni, mert kevés nálunk a nap, miközben a ködös Londonban ezt megoldották, a németeknél meg atomstop van, szóval, valamit azért mégis jobban tudnak, mint mi.

Hangsúlyozta: kevés a részönkormányzati keret, amelyből lehetne közvilágítást, utakat, termelői piacokat fejleszteni, miközben 8 millióért van jégpálya a központban. 

Zombor Gábor közbevágott és rákérdezett: pontosan  mi a módosító javaslata?

- Csináljunk másik költsévetést! - felelte Kohajda.

Dobos József a polgárőrség támogatására kért  létrehozni egy elkülönített, ötmillió forintos keretet. 

Király József a széchenyivárosi parkolók fejlesztésére kért 8,5 millió forintot, a Vadaskert fejlesztésére pedig 6 milliót.

Az indítványokat a városvezető többség elutasította, majd a  huszonkét tagú közgyűlés a Fidesz frakció tizenöt igen szavazata, öt ellenzéki nem (MSZP-LMP), és a független Kohajda László tartózkodása  mellett fogadta el a 2014-es költségvetést.