Csütörtökön ült össze utoljára a 386 tagú Országgyűlés. Az új kisebb lesz. A kecskeméti Horváth Zsolt tizenhat év után hagyja el az üléstermet. Varga László és Vágó Gábor sem újrázik.

A fideszes Pokorni Zoltán és Demeter Ervin, valamint a szocialista Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Veres János is húsz év után búcsúzik a parlamenttől, mivel nem indulnak az áprilisi választáson. 

Az április 6-ai választás után megalakuló Országgyűlésnek a jelenlegi 386 helyett csak 199 tagja lesz, azaz a képviselők nagyjából fele a ciklus lezárultával búcsúzik.
Öt ciklus után nem lesz képviselő Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök, akinek az új összeférhetetlenségi szabályok miatt választania kellett, és úgy döntött, a XII. kerületi polgármesteri címet tartaná meg. Húsz év után távozik Demeter Ervin is, aki MDF-esként kezdte, 1998 óta a Fidesz-képviselő, az első Orbán-kormány alatt a titkosszolgálatokat irányító miniszter volt, most borsodi kormánymegbízott.
Városvezetőként folytatná tovább Szarvason Babák Mihály, Balatonfüreden Bóka István, Nagykőrösön Czira Szabolcs és az I. kerületben Nagy Gábor Tamás, mindannyian 1998 óta képviselők.
A polgármesteri címért indul újra Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a VIII. kerületben és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke Győrben. Ők egy, míg az ismét Székesfehérvár vezetésére aspiráló Cser-Palkovics András két ciklus után hagyja ott a parlamenti patkót, Szalay Ferenc szolnoki polgármester pedig 12 év után.
Nem lesz tagja az új Országgyűlésnek a 93. évében járó korelnök, Horváth János - aki 1945-től 1947-ig nemzetgyűlési képviselő volt -, és az 1956-os forradalom után elítélt Wittner Mária sem. Ők négy éve a Fidesz-KDNP országos listájának 3. és 4. helyéről szereztek mandátumot.
Négy ciklust töltött a Házban, de idén tavasszal már nem indul Ékes József, a kecskeméti Horváth Zsolt és Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke. Véget ér Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester, a Fidesz munkástagozatát vezető Kontur Pál és Gulyás Dénes operaénekes parlamenti karrierje.
Nem lesz képviselő két jelenlegi államtitkár sem: a közigazgatási tárcánál dolgozó Szabó Erika (1990 és 1994 között az SZDSZ-frakció tagja volt, 1998 óta a Fideszé) és a környezetvédelemért felelős Illés Zoltán, aki 12 évet töltött képviselőként.
Több olyan fideszes politikus is távozik a parlamentből, aki az MDF-ben kezdte pályáját: Demeter Ervin és Ékes József mellett Csampa Zsolt, Csóti György - ő 1990 és 1998 között volt a demokrata fórum képviselője, és 2011-ben került vissza a Házba -, Pichler Imre és Varga István.
A KDNP-frakció tagjai közül nem újrázik mások mellett Lukács Tamás, aki a rendszerváltás utáni első parlamentnek is tagja volt, majd 2006-ban ismét képviselő lett.

Az utóbbi hónapokban több kormánypárti politikus mondott le mandátumáról: Dancsó József az államkincstár, Dorkota Lajos az energiahivatal, Spaller Endre a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke lett, míg Nagy Andor tel-avivi nagykövet.

Az ősfideszesek maradnak

A 48 tagú MSZP-frakció negyede nem indul a tavaszi választáson. Húsz év után visszavonul a parlamenti politizálástól Lendvai Ildikó korábbi pártelnök-frakcióvezető, valamint a szocialista kormányokban a belügy- és a szociális minisztériumot is vezető Lamperth Mónika. Egyéniben nem indul, listán pedig biztosan nem befutó helyet kapott a szintén 1994 óta képviselő Kovács Tibor.
Nem jelölt a választáson Kovács László volt külügyminiszter, pártelnök, aki 1990-től 2004-ig, európai uniós biztossá választásáig dolgozott képviselőként, majd 2010-től újra. Három ciklus után búcsúzik Ipkovich György volt szombathelyi, Káli Sándor korábbi miskolci és Steiner Pál volt belvárosi polgármester, továbbá Tóth József, aki ősszel újra indul a XIII. kerület vezetéséért.
Az MSZP-s képviselők közül négyen a párt EP-listáján szerepelnek: Veres János 1994, Szanyi Tibor és Szabó Vilmos 1998, Ujhelyi István 2002 óta tagja a Háznak, de most Brüsszelbe készül.
A Demokratikus Koalícióban politizáló képviselők közül várhatóan visszavonul a 89 éves Vitányi Iván, aki 94. helyezett az Összefogás listáján. Ő egyike azoknak a képviselőnek, akik 1990 óta megszakítás nélkül tagjai az Országgyűlésnek. 

E ciklus kezdetén még heten voltak, de a fideszes Balsai Istvánt és a KDNP-s Salamon Lászlót azóta alkotmánybíróvá választották. Vitányi Iván távozásával a következő parlamentben már csak négy olyan ősfideszes - Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos és Németh Zsolt marad, akik az első szabad választás óta folyamatosan képviselők, most pedig biztos bejutók a Fidesz listájáról.

Esernyő és zászlózuhanás

A Jobbik-frakcióból tízen nem, illetve szimbolikus listás helyen indulnak a választáson: az 1956 után elítélt Murányi Levente, Szabó Gábor pártigazgató, valamint Pörzse Sándor, Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula. Nem indítja a Jobbik az egykor SZDSZ-tag Hegedűs Tamást és a valaha az állampártban politizáló Korondi Miklóst és Nyikos Lászlót.

Három LMP-s képviselő - Ertsey Katalin, Osztolykán Ágnes és Vágó Gábor - is bejelentette, hogy egy ciklus után befejezi parlamenti munkáját.
A kieső képviselők - ha benyújtották záró vagyonnyilatkozatukat - mandátumuk megszűnése után még fél évig jogosultak képviselői alap- és pótdíjukra, ez munkaviszonyban töltött időnek számít. A képviselők kérésére az ellátást egy összegben kell kifizetni.

Természetesen az utolsó parlamenti ülés is tartogatott meglepetéseket. A PM-esek narancsszínű lufikkal vonultak be, az LMP-s Szél Bernadett (képünkön) egy esernyővel szólalt fel, utalva arra, hogy egy korábbi ülésen egy fideszes képviselő leöntötte vízzel. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő a felszólalásának a végén levette az elnöki emelvényről az uniós zászlót, majd Lenhardt Balázs, független képviselővel együtt kivitték a folyosóra és kidobták a Parlament ablakán.  

A radikális politikus a távirati irodának nyilatkozva azzal érvelt, hogy a termőföldek külföldi prédává váltak, amiről elsősorban az Európai Unió tehet. Gaudi-Nagy szerint azért kellett az ellenállás útjára lépni, mert a parlamenti eszközök elfogytak. A jobbikos politikus a gyarmatosítás jelképének nevezte az uniós zászlót, amelyeket egyébként a Parlament munkatársai röviddel az akció után visszahelyeztek a helyükre.

Mivel az esemény nem az ülésteremben történt, ezért külön eljárásban teszik meg a radikális politikusok elleni lépéseket – közölte az Országgyűlés Hivatala.

Mérleg

A 2010 óta tartó ciklusban a parlament 154 alkalommal tartott ülést, összesen 342 napon üléseztek a képviselők 3344 órán keresztül, míg az előző ciklusban 120 ülést tartottak 256 ülésnappal. A képviselők a most záruló négy év alatt 10 121 alkalommal szavaztak, a 2006 és 2010 közötti 11 859-hez képest.

Az Országgyűlés 2010 óta 420 országgyűlési határozatot, négy politikai nyilatkozatot és 859 törvényt - 321 újat és 538 módosítást - fogadott el, míg a négy évvel korábbi ciklusban mindössze 587 volt az elfogadott törvények száma, 421 országgyűlési határozat és 5 politikai nyilatkozat mellett. Míg 2006 és 2010 között összesen 15 törvényt és 12 határozati javaslatot fogadott el a Ház az ellenzéki előterjesztések közül, addig a most záruló ciklusban mindössze 2 ellenzéki benyújtású törvényt és 3 határozati javaslatot támogatott a parlament többsége.

A parlament ellenőrzési tevékenysége keretében 2010-től összesen 954 interpelláció, 1135 azonnali kérdés és 867 kérdés hangzott el, míg 2006 és 2010 között 776 interpellációt, 1022 azonnali kérdést és 729 kérdést mondtak el a képviselők. 2010-től 1708 képviselői napirenden kívüli felszólalás hangzott el az ülésen, ebből napirend előtt 1234 - az előző ciklusban 1027 -, míg napirend után 474 (2006 és 2010 között 184 darab).

A 2010-14-es parlamenti ciklusban a hivatalban lévő köztársasági elnökök összesen 21 törvényt küldtek vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az új házszabályi rendelkezések bevezetése után 27 törvényjavaslat esetében alkalmazták a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalást a képviselők. 2010-től 126 mentelmi ügyet tárgyalt az Országgyűlés, amelyeknél 20 esetben függesztették fel a képviselő mentelmi jogát. 2010 és 2014 között a 20 állandó parlamenti bizottság mellett 7-7 eseti és vizsgálóbizottság működött, valamint 10 politikai vitanapot tartottak a Házban.

A február 13-i utolsó parlamenti ülésnapot követően 37 olyan határozati javaslat és 53 törvényjavaslat maradt az Országgyűlés előtt, amelyek tárgyalása folyamatban van, ezek közül 2-2 a kormány által benyújtott előterjesztés. A vonatkozó szabályok értelmében ez utóbbiakon kívül a többi előterjesztés az új Országgyűlés megalakulásakor automatikusan kikerül a tárgysorozatból, míg a megalakuló új kormány erre vonatkozó nyilatkozatáig a négy kormány-előterjesztés az Országgyűlés tárgysorozatán marad.