Súlyos kártérítést fizethet a kecskeméti önkormányzat

2017 jan 26
Megosztás
Bakó Sándor és a háza

Nem jogerősen több mint negyvenhatmillió forint közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére ítélte a Kecskemét Törvényszék dr. Bódog Zoltánné tanácsa a kecskeméti önkormányzatot. Az összeg lehetett volna jóval kevesebb, mert az alapkereset egykoron húszmillió forintról szólt a jelenlegi több mint hatvanmillióhoz képest, de az önkormányzat nem volt hajlandó érdemben tárgyalni az érintett családdal, pedig a jogalapot nem csak az első, valamint a másodfokú bíróság, hanem a Kúria is megerősítette. Vajon ki mindezért a felelős?

Bakó Sándor és felesége 2009. április 17-én egy jó félkész családi házat vettek Belsőnyír területén, amely szép, árnyas helyen van, nem messze egy volt honvédségi területtől. Bakó Sándor, aki szakmáját tekintve kőműves, úgy gondolta, jó vételt csinált, mert a szükséges anyagok mellett saját erőből fejezi be majd a házat. Az ingatlanra a kecskeméti önkormányzat 2002-ben adott ki építései engedélyt, amelyet több alkalommal is meghosszabbítottak. Az építéshatóság egyébként, mint jogutódokra, átírta Bakóékra a jogerős építési engedélyt 2009. májusában. Bakóék elkezdték az épület befejezését, beszerelték a nyílászárókat, majd elindították a használatbavételi eljárást. Ennek során jelezték az építésügyi hatóságnak, hogy az előző tulajdonos néhány apróságban eltért a kiadott engedélytől. Az önkormányzat erre az építkezést leállította és mivel időközben lejárt az érvényes építési engedély, új eljárásra kötelezte Bakóéket, akik ennek eleget tettek. Az új engedélyeztetési eljárás során azonban a Honvédelmi Minisztérium nem járult hozzá az építési engedély kiadásához, mivel Bakóék ingatlana veszélyes katonai objektum védőövezetén belül található, ami annyit tesz, hogy ott 200 méteres körzetben nem helyezhető el lakóingatlan. Az önkormányzat ennek okán Bakóékkal lezáratta a felépült ingatlant. A család a mai napig nem lakhat benne, albérletre kényszerültek. Emellett őriztetik a beköltözés előtt álló házukat, hiszen abba jelentős értéket építettek be. A család - mivel önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe és az önkormányzattal sem jutottak dűlőre, hogy adjon részükre a házukért cserébe másik ingatlant, vagy találjon egyéb megoldást lehetetlen helyzetükre -  ügyvédet fogadott és bírósághoz fordult. Keresetük szerint az önkormányzatnak tudnia kellett volna, hogy ez a családi ház, amelyet megvásároltak, egy tűz- és robbanásveszélyes katonai objektum közvetlen közelében van. A perben mintegy negyvenmillió forintos kárigényüket is érvényesíteni kívánták Bakóék, amely az önkormányzat felelős magatartásával nem következett volna be. 2012 decemberében a Kecskeméti Törvényszék közbenső ítéletében megállapította a kártérítés jogalapját, miszerint az önkormányzat közigazgatási jogkörben kárt okozott Bakóéknak, mivel már az építési engedély meghosszabbításakor is figyelembe kellett volna vennie az építési szabályzat 2005-ben kelt előírásait. Eszerint az érintett övezetben lakóingatlan elhelyezéséhez szükséges lett volna a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági hozzájárulása. Az önkormányzat a Törvényszék  ítéletét megfellebbezte. Álláspontjuk szerint csak új építési eljárás során kellett volna kikérni a szakhatóság hozzájárulását, az építési engedély meghosszabbításakor ez már nem szükséges, továbbá: amikor az alapengedélyt 2002-ben kiadták, a bíróság által hivatkozott jogszabály még nem volt érvényben. 

Két bíró egy eset

A Szegedi Ítélőtábla 2013. március 18-án helyben hagyta a Kecskeméti Törvényszék közbenső ítéletét. A Táblabíróság kihangsúlyozta: a kecskeméti építéshatósági csoportnak már 2002-ben, az alapengedély kiadásakor ki kellett volna kérnie a Honvédelmi Minisztérium állásfoglalását, a 253/1997-es kormányrendelet és az Országos Építésügyi Szabályzat alapján. A Táblabíróság ítéletében  hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak "ez a mulasztása indította el a károsodáshoz vezető okfolyamatot (…) hiszen a helyzet mindvégig ismert volt, hogy ott honvédségi üzemanyagraktár helyezkedik el. A hivatal jogellenes magatartása, valamint Bakóék kára között ok és okozati összefüggés van, a család az ingatlant nem lakhatja, nem tudja befejezni és a tilalom miatt a ház forgalomképtelenné vált - áll az ítéletben. A táblabíróság további instrukciója az volt Bakóék felé, hogy a pontos kártérítési összeget  jogalap birtokában pontosítsák és nyújtsák be a Kecskeméti Törvényszékhez és így folytatódjon az ügy. Bakóék a perindítás előtt igazságügyi szakértővel felmérették az ingatlant, a beépített anyagok értékét, az őrzés  költségeit és egyéb terheket, amelyek napról napra növekszenek, és kamatoznak. Jelenleg a kárösszeg már megközelíti a hatvanmillió forintot. A Kecskeméti Törvényszék ki is tűzte ebben a hónapban a folytatólagos tárgyalást, amelyet az utolsó pillanatban törölt a bíróság.  Kiderült:, hogy az önkormányzat felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához (egykori Legfelsőbb Bíróság). Igaz ennek az eljárásnak nincs halasztó hatálya, hiszen jogerős közbenső ítélet született a jogalapról. A Kecskeméti Törvényszék mégsem tudja tárgyalni az ügyet, mert az összes iratanyagot elküldték a Fővárosba. Az Önkormányzat időhúzása Bakóék kárát és a per költségeit növelte. Végül 2013-ban megkezdődött a per, de azon hosszú ideig lényegében nem történt érdemleges, a bíró nem rendelt ki szakértőket, amely elengedhetetlen feltétele a kár megállapításához. Bakóék egyre nehezebben viselték az idő múlását, azt, hogy albérletben kénytelenek élni, hitelt kell fizetniük, és őriztetniük a lényegében lakhatatlan házukat. Már tiltakozást  terveztek a bíróság előtt, és a bíróság elnökéhez fordultak, hogy miért nem megy az ügyük, valamint vizsgálatot kértek a Város vezető ügyésztől is. A múlt évben végül másik bírót jelöltek ki az ügyükben. dr. Bódog Zoltánné valamivel több mint fél év alatt meghozta az első fokú ítéletet, amely a fellebbezések okán még nem jogerős, de a 62 millió forintos keresetükhöz képest még akár jóval több is lehet a jelenlegihez képest.

Legolvasottabb: 
Bekerüljön az "Legolvasottabb" rovatba
Hírös city slider ajánló: 
Nem