Szappanos-tárlat a Művész Kávézóban
Micsoda sorsfintor: Szappanos István tanár úr tárlatnyitója egybeesett Walter Gábor aznapi halálával. A helyi festőközösség láthatóan megrendülten gyűlt össze csütörtökön a Művészben.
Zsúfolásig megtelt a Rákóczi úti Művész Kávézó Szappanos tanár úr tárlatára. Eljöttek a régi tanítványok, a rajongók és persze az alkotótársak. A hangulatra rányomta a bélyegét Walter Gábor aznap reggeli halála.
Felállva, némán emlékeztek rá. Király József hangja elcsuklott a megnyitón, gyorsan befejezte mondandóját, Harsányi Zsuzsannának sem sikerült elsőre a beszéd.
Ez már csak egy ilyen este marad, tudta mindenki, a sors akarta így.
Az élet megy tovább - mondta Szappanos István végül és megköszönte, hogy ennyien elfáradtak.
A főiskolai tanszékalapító, nyugdíjas, művésztanár hosszan beszélt nagy szerelméről, a természetről, annak arcairól, a szülővárosa körüli vidékről, és persze az elemekről, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megigézze egy részlet a tájból.
Sajátos hangulatú közösségi munka ez a természetben, amikor nem egyedül, hanem a helyi festőközösség tagjaival táboroznak, vagy járják a határt, hogy vásznon örökítsék meg a látványt.
A tárlat február közepéig látható, azt követően pedig Szappanos István édasapja munkáiból nyílik majd kiállítás.
A résztvevők közt elhangzott, azt követően jó lenne majd összehozni egy emlékkiállítást is a Walter Gabi munkáiból. Mindenki helyeselt.