Szocialista nem a Horthy falfestményre

2014 jún 13
Megosztás
Horthy falfestmény Kecskeméten

Nincs helye a Horthy falfestménynek a kecskeméti városházán és ebben a kérdésben nem lehet más a politika sem - jelentette ki Király József szocivezér pénteken Kecskeméten.

 

Sajtótájékoztatót tartott péntek 13-án a kecskeméti városháza előtt az MSZP helyi vezetése. A média nem volt érdeklődő, egyedül a Hírösvény volt jelent. Itt volt még a Hír24 stábja is, igaz, ők a díszteremben forgattak közben. A téma nem volt más, mint a díszterem felújítása során rejtélyes módon előkerült Horthy falfestmény.

Azért nem túlzás a rejtély, mert a felújításról több nyilatkozat is visszakereshető. E szerint a beázott mennyezetet, valamint annak kupoláját javítják, illetve a művészeti festést fogják restaurálni. Az állvány alá - ahol a falfestmények is találhatóak, nem mennek, mert nincs benne a projektbe - mondták az illetékesek.

Csak benne lett és eddig még nem sikerül kideríteni, hogy milyen indíttatásból lettek letisztítva a történelmi jelenteket ábrázoló seccok, illetve, miként került elő az második világháborút követően lefestett, Horthy 1920-as kecskeméti látogatását megörökítő festmény.

Uramisten! Megleltük!

Annyi biztos, a városvezetés nem volt felkészülve a fogadtatásra. A képet helyreállították, majd egy karnist fúrva a festmény fölé függönyt húztak elé, és hogy az egész terem szimmetrikus legyen a másik oldalra is felfúrtak egy ugyanolyan függönyt a műemlékvédelem szörnyülködésére. A csütörtöki képviselő-testület előtt az MTI fotósa le szerette volna fotózni az előkerült festményt, de arra nem kapott engedélyt, majd később, miután Zombor Gábor visszatért a fővárosból Kecskemétre, megengedte a festmény megörökítését.

Az esetről az alábbi cikkünkben olvashatnak:

http://hirosveny.hu/hirek/nem-fotozhato-varoshazi-horthy-festmeny

Ütés az LMP-re

- Az LMP egyik képviselője szerint „be akarjuk zúzni” a Horthy Miklósról készült seccot, míg a Fidesz azon kívül, hogy karnisokkal takarja el a képet, mást nem tudott hozzátenni az ügyhöz – kezdte pénteki sajtótájékoztatóját Király József, szocialista önkormányzati képviselő. 

Véleménye szerint nem lehet más a politika Horthy személyét illetően, nincs szükség semmilyen további vizsgálatra, a képet el kell távolítani a Városháza díszterméből.

Hozzátette: Nem lehet Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Zrínyi Miklóssal egy teremben az a Horthy Miklós, aki miatt százezreket deportáltak az országból, többek között a Hírös városból is, s közülük csak páran térhettek haza – jelentette ki határozottan a városatya.

Király bízik benne, hogy sikerül kompromisszumos megoldást találni, s a képet megfelelő módon eltávolítani a díszteremből. Hozzátette, vannak már olyan technikák, amelyekkel eltávolítható sérülés nélkül a kép, ami így később elhelyezhető egy múzeumba, vagy egy helytörténeti gyűjteményben. 

Elmondta még: több polgár is felkereste már az üggyel kapcsolatban, s arra biztatják, hogy folytassa a harcot, hiszen mélyen sérti a korszak még élő szenvedőit, a deportálások túlélőit és hozzátartozóikat ez a mű.

Az LMP reflektál

A politikai elit felelőssége is, hogy nem tudnak a történelmi sebek beheggedni. A történelmet nem szabad sem átírni, sem pedig eltüntetni. Horthy személye körül kialakult vita világosan megmutatja, hogy az elmúlt 25 év politikai elitje nem akarja feloldani a vitatott történelmi személyek körüli vitát. Amíg az MSZP egyoldalúan elfedni akar egyes eseményeket, addig a Fidesz kettősbeszédet folytat és a végletekig megosztja a közvéleményt. Pontosan attól lehet más a politika, ha nem szemellenzővel futunk a zsákutca.

 A kecskeméti milleniumi díszteremben fellelt 1944-es Horthy-freskó múzeumi kiállítására, mint kordokumentum, ma már van technikai lehetőség. A képet, ameddig nem kerül végleges helyére el kell takarni és egy több nyelvű értelmező táblán keresztül el kell mondani, hogy a kép az 1944-es kecskeméti vészkorszakban készült, amikor a magyar állam szervei segítségével több mint 4000 kecskeméti polgárt hurcoltak haláltáborba vallási és politikai okok miatt. Ha nincs a pártok között konszenzus a freskót illetően, akkor a legdemokratikusabb eljárás a helyi népszavazás, akár ősszel. A valós politikai megnyugvást az segítené, ha a politikai elit kiszállna a közvéleményt megosztó történelmi kérdések vitáiból, illetve az oktatási rendszer kritikai gondolkodásra tanítaná az ifjabb nemzedéket. Ezzel elkerülhető egy idő után, hogy a pártpolitikai vélemények domináljanak egy-egy aktualizált történelmi kérdésben.

Falusi Norbert

LMP önkormányzati képviselő