A szolidaritás nem pártprogram, az mi vagyunk, baloldaliak

2017 jan 9
Megosztás
Király József

Építész, városvédő, civilekkel tesz a közösségért, Kecskemétért és bal oldali politikus, helyi képviselő, az MSZP országos elnökségének a tagja. Mit hozott az elmúlt év és mire számít az új esztendőben Király József?

- Milyen volt a múlt év Király Józsefnek, mint magánembernek?

- Küzdelmes, mint oly sokunknak ebben az országban. Vállalkozóként az építőiparnak abba a kis- és középvállalkozói szegmensébe tartozom, amelyben immáron tíz éve csökken a volumen. Az uniós források sem ebbe a szektorba csordogálnak, hanem elsősorban néhány nagy, mesterségesen felduzzasztott cég fölözi le a megbízásokat. Aztán persze bennünket is érint a szakképzett munkaerő elvándorlása, a lakásépítési „bumm” elmaradása. De természetesen bizakodunk, a cégünk továbbra is prosperál, reméljük, hogy a szakmaiság hosszú távon kamatozik majd és végre tényleg megindul valami a piacon és vele ebben a szektorban. Rózsaszínnek természetesen nem látjuk a jövőt, hiszen a  kikényszerített minimálbér emelés jelentős járulékemeléssel is jár, amelyet nagyon sok hasonló kaliberű vállalkozás nem tud majd kitermelni, hiszen eddig is nálunk voltak Európában a legnagyobbak a munkára rakódó terhek és ezek most tovább növekedtek. A minimálbér ilyen formájú megemelése elbocsátásokkal fog járni, tehát nem megoldást, hanem további elvándorlást indukál a hazai munkaerőpiacon. Úgy kellene minimálbért emelni, hogy az ne jelentsen többletterhelést a munkaadók számára.

- A civil életben azért valamivel könnyebb volt a múlt év?

- Igen, bár a munka itt sem lett kevesebb. A Wojtyla központot folyamatosan ebédekkel támogatjuk, Civil Klubunk látogatottsága egyre nő, már nem csak előadásokat hallgathatnak, hanem kiállításokat is látogathatnak az érdeklődők. Sajnos több esetben azzal kellett szembesülnöm, hogy bal oldali irányultságom miatt az általam vezetett civil szervezetek munkája nem kap hírt a helyi médiában. 

- Mi a helyzet a politika terén?

- A nyáron országos elnökségi tag lettem az MSZP-ben, (szerk.: helyére Dobos Józsefet választották meg városi elnöknek) ez nagy kihívás számomra, hiszen ez az elnökség viszi a pártot a 2018-as országgyűlési választásokig, ennek okán sok a feladat, mert szeretnénk, ha az MSZP lenne a kormányváltó párt. 

- Mivel próbálják erről meggyőzni majd a választókat?

- Azt gondolom, vissza kell térnünk a gyökerekhez és azokat az embereket kell képviselnünk, akik minden nap küzdenek a megélhetésért, a munkájukért, akik a piacról élnek annak hazai sajátosságaival. Újra egymásra kell találnunk a szakszervezetekkel, mert egyre több gyár, üzem alakul és ennek arányában egyre több foglalkoztatott keres meg bennünket a problémáival, mert még mindig mi jelentjük számukra a szociális érzékenységet, a valódi baloldaliságot. A szolidaritásunkat ugyanis mi sohasem adtuk fel. Akik ismerik az elmúlt több mint tíz éves munkánkat, tudják, hogy a téli ebéd és ruhaosztás folyamatos nálunk, de adott esetben bútorral, háztartási eszközökkel is tudjuk segíteni az arra rászorultakat.

- Ez a választási programjuk?

- Nem, ez a baloldaliságunkból fakadó hozzáállásunk, amely programon kívüli. Szinte minden település gondját megismertük az elmúlt időszakban és ezekre készítettünk helyi programokat. Itt  a Dél-alföldi régióban külön programot tűztünk a zászlónkra, amely egy lassan kétszáz éves tervnek a megvalósítását, a Duna-Tisza közi csatorna megépítését jelenti. Ezt elsősorban nem költségvetési, hanem uniós forrásokból, valamint magánpénzekből gondoljuk. Ennek  a programnak ugyanis van jövőképe, megvalósul a folyószabályozás, nem néptelenedik tovább a két folyó közti térség, fejlődik a kertészeti kultúra, a feldolgozó ipar, vele az oktatás, a kutatás, a turizmus, a különböző kis vízerőművek beépítésével pedig több lábon állunk majd az energetika terén is és nem lesz szükség a költséges paksi erőműbővítésre. Mindez munkahelyeket teremt és megélhetést ad az itt élőknek. A célunk, hogy leszámoljunk az elmúlt hat év ígérgetéseivel és a térségben élőknek legyen végre megvalósítható jövőképük.

- Mennyiben különbözik ezektől a tervektől a helyi politika, hiszen Ön a városi frakció vezetője is egyben?

- Annyiban, hogy a városérdek egy helyi szintű politikai terep és e miatt mások a hangsúlyok: a város üzemeltetése az itt élők megelégedésére. Szakbizottsági elnökként büszke vagyok arra, hogy sikerült elindítanunk az eddigi leghatékonyabb útfelújítási programot, kiemelten kezeljük a kerékpárutak bővítését, a járdák minőségének javítását, a zöldfelületek gondozását, felülvizsgáltuk a város közlekedését és hamarosan elkezdjük a konkrét változtatásokat. Nagy szakmai kihívás a kiskörút forgalmának rendezése, amely szerintem, ha sikerül, történelmi jelentőségű lesz és évtizedekre határozza meg a város közlekedését. A Rudolf Laktanya körül még mindig sok a különálló terv és kevesebb az átgondoltabb, szakmai alapokon nyugvó elképzelés. Szeretném, ha a városi fejlesztésekbe egyre több kecskeméti kis- és középvállalkozás bekapcsolódhatna, ne csak a kiváltságosakat illesse ez meg. Sokan tudják, hogy van egy szívügyem, mégpedig a KTE pálya, ebben a frakcióban konszenzus van részünkről: szeretnénk, ha visszavásárolná a város és mi hasznosíthatnák végre, amelyben nagy szerepet kapnának a sportolási és kulturális lehetőségek. Egy ilyen városnak erre meg van az erőforrása, persze ehhez az is szükséges, hogy az állam ne vonjon el tőlünk több pénzt szolidaritási adóként, azért, mert itt van a Mercedes-gyár, ami nem jelenti azt, hogy nem tudunk mit kezdeni  a helyi adókkal és ne lennének saját céljaink. Természetesen a közpénz felett továbbra is vigyázó szemmel ügyelünk, de nem a fecsegésre, a szereplésre, hanem a lényegre helyezzük a hangsúlyt és a megoldásokra. A napirendünkről továbbra sem került le a Zombor Gábor alapította KSE Kft. önkormányzati sportcég vagyonvesztése, annak több mint 800 millió forintos hiánya, mi szeretnénk megtalálni az igazi felelősöket, illetve azt, hogy hová tűnt ez a példátlanul sok pénz.

- A tervek és az elképzelések mellett ellenzéki összefogásra is szükség lenne?

- Igen, ezért arra törekszünk, hogy a következő választásokra a kormánypárti jelölttel szemben egy közös ellenzéki jelölt legyen, ennek érdekében már elkezdtük az egyeztetéseket, a beszélgetéseket más pártokkal és civil tömörülésekkel. A jelek arra mutatnak, hogy Kecskeméten is reális lehetőség van az ilyesfajta összefogásra, hogy a „megfáradt” kormánypárti képviselőket aktívabb, városérdeket szem előtt tartó képviselőkre válthassuk le. A következő időszakban ugyanis el kell jutni végre oda, hogy közösen építsük és tegyük versenyképesebbé ezt az országot, de ez azokkal nem megy, akik az árkokat kiásták és önös érdekükben fenntartják.

 

 

Legolvasottabb: 
Bekerüljön az "Legolvasottabb" rovatba
Hírös city slider ajánló: 
Nem