Tiltakozás az új lovarda rendelet ellen

2014 jún 12
Megosztás
kislány tanul lovagolni

Változik a lovas szolgáltatásokat szabályozó rendelet. Hogy ne az ellehetetlenítés forgatókönyve valósuljon meg, Kecskemét és környékéről is sok lópárti demonstrál 14-én majd Budapesten.

Egy jól működő, önszabályozó rendszerhez készül hozzányúlni a politika hangsúlyozva, hogy így a rendelet alapvetései összhangban lennének a Lázár-testvérekhez, s így a Fideszhez köthető Kincsem – Nemzeti Lovas Program céljaival. Az érintett lovasok szeretnék hinni, hogy jobbító szándék vezeti a jogalkotókat, ezért hangsúlyozottan békésen és politikamentesen vágnak keresztül holnap Budapestben türkizkékbe öltöve, amit mozgalmuk színévé választottak. De ha az ígéretekkel ellentétben hatályba lépnek az eredetileg tervezett változások, akár minden második lovarda bezárhatja a kapuit, lovaikat pedig - bevétel hiányában - vágóhídra is küldhetik.

A lótartókat kész tények elé állították, mert a jogalkotók "figyelmetlensége" ellen szól, hogy a regisztrált lovardák figyelmét nemrég írásban is felhívták a hamarosan szigorodó jogszabályok betartására.

Legalább öt ló legyen

A 2008-as lovas szolgáltatásokat szabályozó (14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet, azaz az úgynevezett "lovarda rendelet" ugyanis megtiltaná a hivatalos származási papír nélküli lovak (zuglovak vagy nullás sütésű lovak) használatát, megszabná, hogy milyen munkára hány éves lovakat lehet használni és mindezt még egy alkalmassági vizsgával egészítené ki. Kimondja továbbá, hogy a turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatás gyakorlásához legalább öt ló kell egy lovardába.

Aki járt már lovardában tudja, hogy ezen szabályok betartásával senkinek sem lenne jobb a helyzete, hiszen egy terápiás- vagy egy iskolaló temperamentuma és tapasztalata igen csekély mértékben múlik a származásától, vagy korától. Jogosan merül fel a kérdés: kinek áll ez az érdekében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének (MLOSz) javaslatára vezetnék be a változtatásokat. A szervezet ügyvezető igazgatója a Hírösvény kérdésére azonban tagadja ezt. Kőrösi Krisztina leszögezi, nem ők kezdeményezték a módosítást, de örömmel fogadták és egyet értenek vele. (Az ügyvezető teljes írása lentebb olvasható.)

A tenyésztési ágazaton kívül senki sem támogatta a változásokat, az alkalmassági vizsga kivételével. Ez utóbbi ugyanis egy állatorvosi vizsgálatot is tartalmazna, amivel a fájós lábú- vagy hátú lovakat megkímélnék további szenvedéseiktől. A szakma meggyőzte  Budai Gyulát, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkárát, aki észrevételeit már tavaly decemberben eljuttatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Emellett a Nyeregszemle rendezvényeken fővédnökséget vállaló fideszes (korábban SZDSZ alapító) Kucsák László is benyújtotta jobbító javaslatait. Idén februárban hivatalosan is megjelent a rendelet módosítása, amit már a lovas társadalom is elfogadhatónak tartott. Ezek szerint felmenő rendszerben még részt vehetnek a lovas szolgáltatásokban az ismeretlen származású lovak, megszűnik a minimum öt lovas szabály, de marad az iskolalovak kötelező minősítése. A  lovak korának szabályozását is későbbi időpontban, szintén felmenő rendszerben érvényesítenék.

A szakma által is elfogadott módosítások azonban nem léptek hatályba. Helyettük az eredeti tervezet szerepel még mindig a jogszabályok között.

Lovas nemzet helyett sorvadás

Megkérdeztünk néhány Kecskemét környéki oktatóhelyet. Kivétel nélkül azt mondták, valószínűleg nem regisztrálnak és illegalitásba vonulnak.

- Nincs öt lovunk, és mégis évek óta sikeresen működünk. Elesünk így a reklámozás lehetőségétől, de eddig is szájról-szájra terjedt a jó hírünk. A tanulóinkra pedig a saját érdekünkből vigyázunk, nem a jogszabályok miatt - mondta egy fiatal, jól képzett oktató, megfogalmazva tömören a legtöbb edző véleményét. Azt is hangsúlyozták, érthetetlen az öt lóval kapcsolatos elvárás, hiszen a nyugati szokásoknak megfelelően Magyarországon is egyre többen vásárolnak saját lovat, és azon tanulnak meg lovagolni. Van olyan Kecskemét környéki nagy lovasiskola, ahol több mint húsz ló van bértartásban. Az istálló tulajdonosával sok esetben úgy szól a megállapodás, hogy olcsóbb tartásdíj fejében használhatják a lovat oktatási célokra azokon a napokon, amikor saját gazdája nem ér rá lovagolni. Ezekről a sajátosságokról nem rendelkezik a jogszabály még távolabb helyezkedve így a valóságtól.

Ha az eredeti, szigorú módosítás életbe lép, nem tisztázott még, milyen szankciók várnak a gerilla-lovardákra és lovakra. Mint ahogy az sem, kik fogják ellenőrizni a jogszabály betartását.

Az MLOSz ügyvezető igazgatójának teljes levele:

Először is szeretném leszögezni, hogy a jogszabály módosítást nem a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége kezdeményezte, bár valóban örömmel fogadtuk a jogkövető lótenyésztők érdekvédelmi szerveként, egyetértünk vele.

A lóhasználat ugyanakkor túlmutat önmagán, többféle szempontot érdemes egyidejűleg mérlegelni.

Az állattenyésztési szakma iránt felelősséggel tartozók és vállalók tudják, hogy minőséget teremteni csak tudatos tenyésztői munkával lehet, aminek első lépése az állatok származásának és teljesítményének ismerete. A populációk teljesítményének normális eloszlásából következik, hogy jól, és rosszul teljesítő lovakat (marhát, sertést, juhot, kutyát) lehet találni az ismert és ismeretlen származású egyedek közötti is, de a véletlenszerűség kikerülését, a tudatosságot, az eredményességet csak származáshoz kötött adatgyűjtéssel és annak értékelésével, vagyis tenyésztéssel lehet.

Nincs állattenyésztési kultúra és tudatos teljesítménynövelés ott, ahol nincs adatgyűjtés, vagy van, de azokat nem lehet származáshoz kötni, vagy mindkettő van ugyan, de azokat nem értékelik, és nem hozzák meg a helyes szakmai döntéseket.

Az állattenyésztési szakma oldaláról közelítve felvállalhatatlan az ismeretlen származású lovak szerepeltetése minden olyan helyen, ahol adat képződhet az állat saját teljesítményére, ezzel ősei örökítő erejének becslésére. Felvállalhatatlan a jogkövető magatartást tanúsító tenyésztők nézőpontjából is, hiszen az állattenyésztési törvény értelmében ismeretlen származású ló nem is létezhetne. Felvállalhatatlan a fajtáink védelme oldaláról megközelítve is.

A magyar lótenyésztés ezer sebből vérzik. Fel sem mérhető pontosan mekkora anyagi, szellemi, és humán befektetés kellene a talpra állításához. Az állami támogatás mellett a fajtáink fennmaradását, tenyésztőink megbecsülését, a feketegazdaságba igyekvők behatárolását, az egykor példaértékű magyar lótenyésztési kultúra védelmét segítő jogszabályi környezet nélkülözhetetlen.

Ugyanakkor nem célunk az érintett vállalkozások ellehetetlenítése sem, ezért javasoltuk a döntéshozók felé az intézkedés több lépcsőben történő bevezetését: a rendelet módosítás hatályba lépésekor a lovasszolgáltató nevén lévő lovakra az ismert származás kötelezettsége nem vonatkozik. Ugyanakkor a rendelet megjelenése után új egyedként csak ismert származású ló lenne beállítható.

Üdvözlettel:

Kőrösi Krisztina

ügyvezető igazgató

MLOSZ