Újvilági bolgár borok a Koch Borkereskedésben

2016 jún 27 - Írta: Hírösvény -

Bulgária? Akkor Aranypart, na, meg egy kis sopszka saláta. Valahogy ennyi jut eszünkbe erről az országról, az is leginkább a rendszerváltásig, aztán néma csend. Kinyílt a világ, és mi a lehetőségeinkhez képest kíváncsiak is voltunk rá az elmúlt jó húsz évben. Miközben, persze, az úgymond lesajnált, tőlünk keletebbre fekvő volt szocialista országok sem tétlenkedtek. Mentek tovább, fejlődtek és erőforrásaikban versenyképessé váltak a nyugati piac számára. Egy ilyen adu a bolgárok kezében a szőlő és a bor, amelynek évszázados hagyománya van az országban. Nemhiába ezen a kapun keresztül invitálták meg az érdeklődőket az országuk bemutatására.

A rendező a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat volt, besegített Bolgár Borok Nagykövetsége, a Fornetti a harapnivalót biztosította, a helyszín pedig — hogy-hogy nem? —, a legrangosabb kecskeméti szakmai bortalálkozóhely: a Koch Borkereskedés volt. A rendhagyó borest diavetítéssel kezdődött, amelyeken Erdősi József bulgáriai képeit tekinthették meg vendégek. Az egypárt rendszerben egyébként Bulgáriában is állami kézben volt a borkészítés, és akárcsak Magyarországon, a bolgárok is a közös szocialista piacra készítették a dömpingbort.

A nyolcvanas években már itt is készült magasabb minőség kis tételben a nyugati piacra, de az igazi változást a rendszerváltás hozta meg, főként az új, magánborászatok megjelenése. Klímáját tekintve az ország északi részén jellemzően mérsékelt kontinentális, hűvös telekkel és forró nyarakkal, addig délre haladva jobban érvényesül a Fekete- és a Földközi-tenger hatása. A jelentősebb domborzati elemek különleges mikroklimatikus viszonyokat és egyedi talajtípusokat alakítottak ki. Jelenleg mintegy 95 ezer hektáron művelik a borszőlőt Bulgáriában.

Erdősi, aki még a rendszerváltás előtt járt — Makedón határ, valamint a Duna folyásának területe — ezen a vidéken, rácsodálkozásának adott hangot. Elmondta: meglepte őket a nagy léptékű fejlődés. A borászatok a legújabb trendek szerint épültek fel, mindenhol tisztaság és legmodernebb technológia fogadta őket. Arról nem is beszélve, a szakemberek — akiknek zöme neves spanyol, valamint olasz egyetemeken végeztek — fiatalok voltak és kifogástalanul, több nyelven kommunikáltak. Információban sem volt hiányuk, minden borászat minden igény kielégítően látta el a vendégeket tájékoztató anyagokkal.

(A fenti Erdősi képek sorrendje: Edoardo Miroglio borászat, Minkov borászat, Starosel borászat).

A tanningazdag Mavrud hazája

Na és a bolgár borok? Van minden, mi szem szájnak ingere. Világ és helyi, őshonos fajták.

Természetesen itt is dívik a reduktív technológia, kedveltek lettek a rozék, és új reneszánszát éli a Mavrud, ez a trák, tanninban gazdag kék szőlő. Először egy ilyet kóstolhattak vendégek, Rossen Tkatchenko közgaszdász üzletember, a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara elnöke a magyarországi EU-kamarák jelenlegi elnöke, hobbi-borkereskedő jóvoltából, ráadásul fehérben, mert ha a borász úgy akarja, akkor nem áztatja héjon, így sohasem lesz kék, marad fehér, ami nagyban könnyíti és más aromákat ad neki. Szóval, a Zagreus White Mavrud 2015 - egy 100 százalékos eredet védett Mavrud (Blanc de noir), könnyed, nyári bor, kevés savval, érdekes, nekünk kicsit szokatlan fajtajelleggel.

Persze, mi, alföldi kóstolók vártuk nagyon, hogy mit tud a bolgár rosé, hát más, kétségtelen, sokkal nőiesebb, ahhoz képest, mint amit mi megszoktunk, de jól iható. A Koch Borkereskedésben egy 15-ös Mezzek Rosé-t hoztak, amely beltartalma — 60% Merlot, 30% Malbec és 10% Syrah — volt.

Vörösödve is egyre jobban a világfajták dívnak nagy Bulgáriában, főleg a kaliforniai divat-háziasítás a Merlo és a Syrah

A "8" Hristo Stoichkov Red 2013 ( Merlot, Syrah, Rubin ) egy közepes testű, bársonyos meggyes, szilvás enyhe végfanyarsággal megáldott, jól iható bor volt.

Aztán jött a Gamza "Kotta 299" 2012, amely egy 100 százalékos Gamza tétel volt. A fajtának annyi számunkra a különlegessége, hogy ez a szőlő szinte ugyanaz, mint a kadarkánk, és amelyet a térségben cadarkának és skadarskának is szoktak neveznek, főleg a Dunai-síkságon foglalkoznak vele.

Aztán belekóstolhattunk egy igazi fajtatiszta Mavrudba is. A 14-es Mezzek Mavrud első érintésre érett meggy, némi szilvával keverve, kevés szegfűszeggel és füsttel az illatában. Szép tétel volt, megvillantva, hogy létezhetnek errefelé nagy vörös borok is, és lőn valóság a következő tételben, amely a TERRA TANGRA Grand Reserve 2009 nevet viselte és egy Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Syrah háziasítás volt. Egyértelműen ez utóbbi bor nyerte el a közönségdíjat. A meggy a szilva persze itt is dominált, volt már szivarfüst, áfonya is. Kerek volt mint az óriáskerék hosszan lecsengő, érett gyümölcsökkel. Nagyon szép, elegáns tétel.

Szóval a bolgár borok - főként a vörösek ott vannak a szeren, a fehérek és a rozék kicsit más ízvilágúak, mint amilyenekhez szoktunk, de akkor is nagy élmény volt ez a bulgáriai utazás a Koch Borkereskedés jóvoltából.