Csütörtök reggel sorba állás indult meg a világ nagy fővárosaiban az elektromos autók királyának titulált Tesla kereskedések előtt, hogy leadhassák a péntek reggel debütáló TESLA III modell előrendeléseit. A bécsi kirendeltség előtt még magyar hangokat is lehetett hallani, pedig a modell 3-at csak képernyőn mutatják be, a leghamarabb élőben két hét múlva, Linzben lehet majd látni. Ami a legfontosabb az új szuper autó ára 30-60 ezer dollár között lesz, ami már elérhetőbb az elődökhöz képest. A limit maximum két darab Tesla személyenként, Prioritást pedig azok élveznek, akiknek már van egy a gyártó korábbi modelljeiből.

Ugyanebben az időben Kecskeméten Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlési elnöke örömét fejezte ki, hogy hónapok óta tartó, összehangolt munka eredményeként beadhatták azokat  a fenntartható közlekedésfejlesztési pályázatokat, amelyekkel hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi- és települési környezet kialakításához. Ennek értelmében 2018-ra összesen 19, 411 kilométernyi kerékpárút létesül a megyében.

Az, hogy a világon az emberek már sorban állnak az elektromos járművekért és legnagyobb autógyáraknak már van elektromos modelljük a palettán, miközben Bács-Kiskun Megyében még egyetlen nyílt elektromos töltőállomás sem létesült a széndioxid-kibocsátás jegyében, egyszerűen senkit sem érdekel.

Az sem érdekel egyetlen döntéshozót sem, hogy a megyében már nagyon sok - az autóadó és parkolásidíj-mentesség miatt főként céges - elektromos autó fut, de csak odahaza a garázsban van lehetőségük áramot tankolni. 

Az sem tűnik fel senkinek, hogy a nyugaton húsz kilométerenként van töltőállomás, Szlovákiában még a Tátrát is be lehet járni ilyen járművekkel, minek okán ezek az autósok messze elkerülik a megyét töltőállomások hiányában.

A valódi vasember 

Elon Musk, a TESLA autógyár elnöke sokak szerint a valódi, létező Vasember, akihez képest a filmbéli figura egy sekélyes, kicsinyes képzelőerővel rendelkező képregény rajzoló korlátolt fantáziaszüleménye.

Tony Stark, a Stark Industries vezére a filmben egy igazi polihisztor, egy olyan ember, aki nem ismer sem lehetetlent, sem határt, ha a fantázia és a valóság közelítése a feladat. A realisták legyintenek a filmben látható sztorikra, a fanatikusok kanállal eszik a csapongó kreativitás minden apró megnyilvánulását, sajnálkozó sóhaj kíséretében: kár, hogy ilyen a valóságban nincs. 

Pedig van. 

És a valóság mindig felülmúlja  a fantáziát, már csak azon jellegzetes és utolérhetetlen tartalmi többletével, hogy igaz.

A Wikipédia szerint: Elon Musk már eddigi élete történetével is joggal pályázhat egy busás filmszerződésre. 

Szülőhazájából, a Dél-afrikai Köztársaságból 17 évesen Kanadába költözött, mert el akarta kerülni a sorkatonai szolgálatot. Fizikát és közgazdaságtant tanult az egyetemen, majd két diploma után otthagyta Kanadát, és az USA-ba költözött. A kaliforniai Stanford Egyetemre felvételizett, ám szinte azonnal, két nap múlva ott is hagyta. Állítása szerint azért, „hogy fontosabb problémákkal foglalkozzon, amik befolyásolják az emberiség jövőjét”.

Első jelentősebb üzleti fogása egy játékprogram eladása volt, melyet 12 évesen írt meg. Ezért a programért összesen 500 dollárt kapott. Később, öccsével, Kimbal Muskkal 1995-ben megalapította a Zip2 nevű internetes vállalatot. Ezt 1999-ben 341 millió dollárért eladta a Compaqnak.

A pénzt a PayPal megalakításába fektette, mely pár év múlva az internet egyik meghatározó szolgáltatása lett. Az EBay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel a céget 2002 októberében.[2]

Ezután Musk megalapította a SpaceX céget. Célja az volt, hogy önerőből fejlesszen ki egy űrkapszulát, mely később akár embereket is szállíthat a Nemzetközi Űrállomásra. A kapszula fejlesztése közel tíz évig tartott, de végül sikerrel járt. A Dragon űrhajó sikeresen Föld körüli pályára állt, majd hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz 2012-ben.

2003-ban megalapította a Tesla Motors autógyártó céget, mely elektromos autókat fejleszt és gyárt, illetve a töltésükhöz szükséges töltőhálózatot épít. A cég tíz év alatt több sorozatgyártású modellt dobott piacra.

2013-ban a Hyperloop nevű tervével került a figyelem középpontjába, ugyanis kijelentette, hogy forradalmasítani tudná a szárazföldi tömegközlekedést, mágneses-indukciós-vákuumos csővasutakkal. Későbbi tervei között szerepel egy Mars-utazás magántőkéből és egy hatékonyabb meghajtás az űrhajók számára.

Mire várunk vajon?

Szóval Elon barátunkról sok minden elmondható, csak az nem, hogy sótlan, fantáziátlan figura lenne, vagy olyasvalaki, aki szimpla szóvirágok kibontásával akarnak kétes, rövid életű hírnévre szert tenni. 

Egy néhány napja nyilvánosságra hozott Google alapú felmérés eredménye szerint, amely földrészekre és országokra bontva ismertette, hogy mely országokban mely autómárkák iránt a legmagasabb az érdeklődés, a TESLA jelenleg toronymagasan vezet az elektromos autók támogatásában világszerte is élen járó Norvégiában, valamint egy méretében és vásárlóerejében egyedülálló piacon, Kínában. (Az USA-ban a leggyakrabban bepötyögött érdeklődés a Toyota iránt mutatkozik, ezen belül a hybrid modellek vezetnek) 

A nemrégen befejeződött, történelmi jelentőségűvé magasztalt párizsi klíma csúcson Elon szintén megjelent, egy párizsi egyetemen előadást is tartott, de természetesen  nem mulasztotta el kifejteni saját véleményét a Volkswagen dízel botrányával kapcsolatban sem. Sokan legyintenek most, hiszen egyértelmű a stratégiailag jó időzítés, ha az érzékeny és amúgy sem dízel barát amerikai piacon valaki a földbe akarja döngölni a konkurenciát, ráadásul büszkén lobogtatja eközben világvezető elektromos autómárkájának zöldben játszó zászlaját. De nem, Elon nem ezt tette. Nem ült fel frázisok vad  lovaira, nem pufogtatott tehetségtelen politikusok módjára üres lózungokat. Amit mondott, az elgondolkodtató, és azon túl, hogy természetesen áttételesen hasznot húzhat belőle autógyára, mégis, más megközelítés. Ráadásul amellett, hogy nevét és tekintélyét állította az ügy szolgálatába, megnyert maga mellé még 45 olyan embert, akik egytől egyik elismert környezetvédelmi mogulok és a szilikon völgy nagy hatalmú vezetői. 

A javaslat szerint Kalifornia államban a nem megfelelő TDI autók utólagos emisszió módosítása helyett kötelezze az állam a VW-t arra, hogy “nagyban gyorsítsa” a zéró emissziós autók forgalmát és elterjesztését.Továbbá az elkövetkező öt év alatt az emissziós értékek egy tizedére csökkentése lenne az elfogadható érték, ez jelentősen jobb eredmény lehet, mint az a  dízel csalás bármilyen mértékű utólagos korrekciójától elvárható. 

Érdekesség, hogy a sok szakember által korainak és halálra ítélnek aposztrofált Nissan Leaf, mint a piac első nagy tömegben gyártott elektromos autója pontosan a napokban ünnepli piacra kerülésének ötödik évfordulóját. 2010 decemberében adták át amerikai tulajdonosának az első darabot a típusból. Az elmúlt kerek öt évben a Leaf minden várakozást felülmúlt eladási adataival, és megteremtett egy valós szegmenst, a mindennapi használatra alkalmas, családi elektromos autó kategóriáját. Idén decemberben, tehát a fent említett évfordulót szinte illusztrálandó adják át a 200 ezredik Leaf-et megrendelőjének. Ez a darabszám és a vele járó gondolkodásmód kijárta az utat a piac többi gyártójának is a bevillanyosodásra, 2016-tól már nem lesz olyan neves autómárka, aki nem kínál több tiszta elektromos vagy hibrid modellt. Jön az új Ford E-Focus, az i3 sikere után már rebesgetik az i5-ös BMW-t, a Chevrolet és az Opel azonos modelljei is megtalálják vásárló közönségüket, a Leaf-nek már a negyedik verziója debütál jövőre, a cikkben sokat emlegetett VW is az E-Golf megújult modelljével harcol a vásárlókért. A Mitsubishi a PSA Group-al karöltve fejleszti tovább az i-Miev-et, a franciák Citroen C-Zero és Peugeot E-On néven hozzák ki ugyanezt a modellt. A személyautó piacon kipróbált megoldások pedig beköltöznek a kisáru szállítók területére is, a városi csomagszállítás, a futárcégek és persze a pizzások legnagyobb örömére. 

Az elektromos autózás, a korszerű technológia tömeges, és a TESLA-nal olcsóbb járművekkel való elterjesztése hosszabb távon mindenképpen Elon Musk céljait szolgálja. A prémium minőség és magasabb árkategória szervesen és egyértelmű továbblépésként fog szerepelni minden, az e-autózást már kipróbált és megszokott tulajdonos számára, a más költségén kialakított, nagyobb lefedettséget biztosító töltőhálózat pedig minden, a szokványos gondolkodásból fakadó fejben lévő gátat el fog söpörni a hétköznapi autósok táborában. Hiába igényel a TESLA saját rendszerű töltőt, a megszokás, a töltés napi rutinná tétele mégis feloldja a benzinkúthoz szokott ember görcseit Ha ehhez hozzá vesszük, hogy Elon Musk az USA egyik legnagyobb napelem gyártó cégének (SolarCIty) szintén a tulajdonosa, valamint a TESLA neve alatt már házi, szigetszerű energiatároló berendezések (PowerWall) gyártásában és forgalmazásában is jelen van, mindenképpen igazolható azon zsenije, hogy a pillanatnyi érdek és a távlati cél tökéletes, amerikai filmbe illően profi megoldását hozhatja tető alá rövid időn belül.