A kecskeméti Szentháromság temető több mint háromszáz I. világháborús síremlékét zúzták be felújítás címszóval a helyi katolikusok. Az örökségvédelem semmibe nézése mellett felmerül a kegyeletsértés gyanúja, hiszen ezeknek a síremlékeknek a zömét egykori hozzátartozók segítségével emelték. A reformátusok után a katolikusok is elszabadultak Kecskeméten.

A kecskeméti Szentháromság temetőt részben a város, részben a római katolikus egyház tulajdonolja. A temetőben 363 darab I. világháborús síremléket emeltek 1914 és 1927 között. A síremlékek 1962-ben kerültek a jelenlegi parcellába, mivel korábban a lakótelep építkezése miatt a világháborús sírokat exhumálták és ide temették újra.  A temető 1964 óta hivatalosan zárva van, a temetéseket leállították.

Az I. világháborús hazai hadisírok és emlékművek felújítására a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum írt ki pályázatot. 

A Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia 36 millió 300 ezer forintot vissza nem térítendő támogatást nyert a kecskeméti Szentháromság temető I. világháborús sírjainak, valamint az emlékhely felújítására, helyreállítására és látogathatóvá tételére. 

A főplébánia tervezőhöz fordult, amely megállapította és leírta, hogy

az “I. világháborús hadisírok és emlékmű állagmegőrző karbantartására és felújítására van szükség.”

Az építész javaslata szerint elsőként egy állapotfelmérés szükséges a sírkövek, az emlékmű, a kovácsoltvas bejáratáról, fotódokumentáció azok állapotáról, majd egy értékelési javaslat a helyreállítás módjáról restaurátor művésszel együttműködve. A restaurátor szakértő közreműködésével lehet felmérni ugyanis azt, hogy melyik síremlék kövének elég-e a tisztítás, hol vannak hiányzó részek, hol szükséges pótlás, újragyártást követő csere, illetve a síremlékeken szereplő nevek, adatok javítása - áll a tervezési feladatok dokumentációjában.

Mindezen intő előírást a kivitelező katolikusok átugorták, a korabeli sírokat beszántották, jelenleg a bedarálásra várnak, ez idáig azért nem történt még meg, mert az útalapzúzó  berendezés éppen el volt romolva. Az egykori sírok helyére pedig új, kínai gránit emlékművek kerültek, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a régiekkel.

Szeptember 11-én a honvédelmi minisztérium delegációja is ellátogatott a Szentháromság temetőbe, ahol megdöbbenésüknek adtak hangot.

A Honvédelmi tárca hivatalos kommunikációja viszont nem ez. A Hírösvénynek azt mondták:

“A pályázati kiírás lehetővé tette, hogy azon sírjelek helyén, amelyek nem újíthatók fel, az eredetivel azonos, formájában, anyagában és feliratában megegyező újragyártott síremléket állítsanak fel.”

A kérdés persze, ki állapította meg és adta a nevét ahhoz, hogy ezek a hadisírok nem újíthatóak fel, illetve miért lenne azonos a két síremlék, hiszen a bezúzottak - mint az a fenti vezető fotón is látható - kivitelezésében különbözik a jelenlegitől, a korábbiak domborművesek voltak, a jelenlegileg már csak költséghatékonyan gravírozottak.

Király József képviselő a városrendezési bizottság elnöke a felháborodásának adott hangot, mondván kétségtelen, hogy nem hatósági engedélyköteles tevékenységről van szó, mivel a síremlékek nem műemlékek, csak az emlékmű, de akkor is nagyobb megbecsülést és nem ilyen sorsot érdemeltek volna ezek a csaknem száz éves síremlékek. Hozzátette: ez az az eset, amikor azt hiszik egyesek, ha pénzük van mindent lehet, miközben nem értéket teremtettek és nem védték az örökséget, hanem szívtelenül romboltak.