Van-e értelme így a vagyonelkobzásnak?

2014 jan 26
Megosztás

Kúriai sztárbírók eszmefuttatásai váltottak ki érdemi vitát a kecskeméti ügyészségen arról, miként járhatna jobban a költségvetés a gazdasági csalások során a strómanok világában.

 

Varga Zoltán és Molnár Gábor Miklós kúriai bírók voltak a vendégei a Kecskeméti Járási Ügyészség által szervezett szakmai előadássorozat januári rendezvényének, amelyre Pest és Csongrád megyéből is érkeztek ügyészek. 

A szakmai fórum immáron hagyományteremtő, a cél a nem teljesen egyértelmű új jogszabályok gyakorlati alkalmazása. Ilyen téma most a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése érdekében alkalmazott vagyonelkobzás, a zár alá vétel egymáshoz való viszonya és gyakorlatban felmerülő ellentmondásaik feloldása, illetve, további, felmerülő új problémák megvitatása ezen a területen - mondta a Hírösvénynek Német Zsolt, a Kecskeméti Járási Ügyészség vezetője.

Mivel az egyre terjedőbb gazdasági bűncselekményekben az ügyészség szorosan együttműködik az adóhivatallal, a rendezvényt - amelyen szép számmal voltak adónyomozók és gazdaságvédelmis rendőrök - Varga Sándor, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának munkatársa nyitotta meg. 

Kétszer nem szabad elvenni

A nyomozóhatóságok részére mára született egy bírósági iránymutatás, amelynek a lényege: tiltja a kétszeres elvonást, vagyis, akit egyszer megbüntetett az adóhatóság, akkor azt nem sújthatják a büntetőeljárásban vagyonelkobzással. 

Ez így logikusnak is tűnik, de a gyakorlat ennél sokkal árnyaltabb. Az adóhatóság közigazgatási határozata ugyanis a leggyakrabban erős függőségi viszonyban van a zár alá vett vagyonnal, hiszen, lényegében, ez a fedezet rá, ha pedig feloldják a zár alá vételt, oda a fedezet - mondta Varga Zoltán. 

A jogban azonban ez a függőség nem érzékelhető, mégha mindkettő a központi költségvetés bevételét hivatott növelni, ezért ez a terület megérett az erőteljes jogi támogatásra tette hozzá.

Varga Zoltán úgy fogalmazott: a vagyonelkobzás fix dolog, ez a garancia kifizetésre, de maximum csak  a jogerős bírósági döntés meghozataláig tartható fenn, azt követően kötelezően meg kell szüntetni.

Az esetek többségében azonban az adóhivatal már a büntetőeljárás során kiszabott büntetése még nincs kifizetve, miközben a bíróság - sokszor kötelezően - feloldja a zár alá vételt. Olyan ez, mintha a jobb kéz nem tudná, mit csinál a bal. 

Az előadásokból kiderült: voltak esetek, amikor a vádlott letétbe helyezte az adóhivatali büntetést és kérte a vagyona alóli zár alá vétel feloldását. Megtörtént, a néhány milliós büntetés kifizette, a több tízmilliós vagyona pedig visszakerült hozzá. Igen ám, de a büntetőeljárás során tovább növekedett a kárérték, és mikorra az ügy a végére ért, a már sokkal jelentősebb büntetés nem folyt be a költségvetésbe, mert nem volt meg a vagyon.

Német Zsolt vezető ügyész felvetette: az esetek többségében a gazdasági bűncselekmények elkövetője jogi személy (Kft., Bt.), aztán kiderült, hogy a cégnek nincs vagyon, a benne lévő személyek pedig vagyontalanok, miközben valaki a háttérből irányított és ténylegesen gazdagodott, nála viszont nem lehet elrendelni - vagy csak alapos bizonyítást követően - a vagyonelkobzást.

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy nem kell hiszterizálni a kétszeres elvonás tilalmát, mert a gyakorlatban a NAV közigazgatási határozatát is megfellebbezik, az is bíróság elé kerül, tehát, nem csak a büntetőeljárásban, hanem a közigazgatási eljárásban is hosszú utat jár be egy büntetés a jogerőig. 

Hozzátette: a statisztika ráadásul azt mutatja, hogy a kétszeres elvonással nem kétszázszoros a költségvetés gyarapodása, hanem összesen úgy 6-7 százalékos, tehát, van mit tenni ezen a területen a realizálás sikeréért.

Felmerült, hogy miért ne lehetne a zár alá vétel feloldását, a közigazgatási bírság teljesüléséhez kötni. A legtöbben azonban a gazdasági ügyek bonyolultságát emelték ki, miszerint, ezek rendszerint vagyontalan strómanokkal történnek, akik zöme az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodik. 

- Vettük és megértettük a problémát, dolgozni fogunk az ügyön - mondta zárszavában Molnár Gábor Miklós.

A kúriai előadókról

Varga Zoltán (jobbról): életfogytiglanra ítélte a szerb sorozatgyilkost, Magda Marinkót, első fokon ő ítélt a Kulcsár-perben, valamint a móri bankrablás ügyében is, amelyben, mint később kiderült, téves ítéletét jogerősen is helyben hagyták.

Molnár Gábor Miklós (balról): képviselte  Magyarországot a nemzetközi korrupció-ellenes testületeknél, nemzetközi konferenciákon , illetve közreműködött ezeknek az egyezményeknek az állami ratifikációjában.

Címke: