Véget ért a KSE elleni nyomozás

2015 szep 7
Megosztás
tüntetés a Kse Kft hosszú nyomozása miatt

Befejezték a kecskeméti önkormányzat egykori cégének az adócsalási büntetőügyét. Hat főt gyanúsítanak hűtlen kezeléssel és indítványozták ellenük a vádemelést. Csaknem 450 millió a kár.

 

Nem változott a baba fekvése a KSE Kft. büntetőügyében a tavaszi gyanúsítások közlése óta, amely - bár nem egy bonyolult ügyről lévén szó - rendhagyó módon, csaknem négy évig nyomoztak a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sokak látott nyomozói. Végül kiszenvedték és a mintegy harmincezer oldalnyi iratot megküldték a Szegedi Járási Ügyészségnek vádemelés céljából. Mivel a nyomozás mindvégig szoros ügyészségi felügyelet mellett zajlott, nagy valószínűség szerint nem dobják vissza az anyagot pótnyomozásra, hanem a törvényes határidőn, azaz kilencven napon belül benyújtják a vádat.

Mint arról a Hírösvény.hu beszámolt, májusban hat főt gyanúsítottak meg az adónyomozók különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétség megalapozott gyanúja miatt. A kárérték többszöröse az egykori Zuschlag-ügynek, mintegy 450 millió forintnak kelt lába nyomtalanul az önkormányzati tulajdonú sportcégtől. 

A gyanúsítottak, az egykori ügyvezető, Feyér Zoltán, a KSE Kft. ügyvezetője, a cég könyvelőnője, egy alkalmazott, aki mint felbujtó szerepel az ügyben, valamint a KSE Kft.-vel arculati szerződéseket kötött három - már lényegében nem működő - cég ügyvezető igazgatója. A tavaszi kihallgatások során az adónyomozók egy hetedik személyt -  a KSE Kft. egyik volt szakmai igazgatóját - is meggyanúsították nagyobb értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával, de mivel a sportember a 2,5 millió forintnyi hiányt mellényzsebből kifizette, az ügyét elkülönítették és nem javasolják vádemelésre. Információink szerint tárgyalás nélkül egy megrovással megússza majd az ügyet.

A többiek szénája viszont nem áll túl jól. Az érintettek a gyanúsításokat követően hosszan reagáltak a nyomozók által közöltekre, de végül az írásban benyújtott érveiket csont nélkül elutasították. Így maradt az eredeti kaptafa, miszerint a KSE Kft. - egy belső felbujtó hatására, aki a sportvállalkozás több mint három éves működése során csupán az első évben volt a cég alkalmazottja - elutalta az arculati-marketing cégeknek a benyújtott nagy összegű számlákat, amelyeket lényegében ismeretlenek felvettek és azt ismeretlen célra elköltötték. Magyarán a százmillióknak nyoma veszett.

Azok az érvek pedig elvesztek a smúzolások és koncepciós tanúvallomások sűrüjében, miszerint ez egy országosan bevált rendszer volt a hazai sportéletben. Mi több: gyakorlat volt, ugyanis a hatályos sporttörvény lehetőséget adott az arculati szerződések megkötésére, használatára. Mert azt ugye senki sem képzeli, képzelheti, az az életszerű, hogy országos és nemzetközi hírű kosarasok, kézisek, valamint röplabdások, akárcsak az edzőik, minimálbérérét dolgoztak, illetve sportoltak, hajtották magukat hétről hétre főállásban. Ugyanis a KSE Kft. csapataiban papíron mindenki minimálbéren volt foglalkoztatva. A fizetéskiegészítést készpénzben kapták meg, a pénz pedig azokon a marketinges cégeken keresztül került vissza hozzájuk, amelyek beszámláztak a KSE Kft.-nek. Ez az életszerű vonal azonban nem lett alátámasztva hitelt érdemlően a nyomozás során, pontosabban csak a végén bújt ki a szög a zsákból verbális szinten. Így most a rendszer fogaskerekeinek kell elvinniük a balhét, miközben nagyon úgy néz ki a főszereplők —  aki ismeri őket tudja — egy forintot sem tettek el ebből a pénzből magáncélra. Igaz, nem mérték fel, mekkora a felelősségük, bíztak abban, hogy a politika kisegíti őket majd a bajból, miközben amikor tetőzött az ár épp az akkori polgármester, Zombor Gábor tette meg az első feljelentést ellenük. 

A büntetési tételük felső határa több mint tíz év, a vagyonelkobzásról nem is beszélve.

Rajnai Attila