Zombor Gábor álmatlan éjszakái

2013 szep 20
Megosztás

Programtorlódás miatt nagy volt a választék a Kölcsey kör legutóbbi kecskeméti estjén, ezért sokféle témába belekóstolhattak egy kicsit az érdeklődők.

 

A eredeti programterv szerint Zombor Gábor lett volna csak azt est vendége, aki a város fejlesztéseit és távlati terveit akarta bemutatni, de előadását  keresztezte  a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület országjáró előadássorozata, amelyben Juhász Imre és Bagó Zoltán, Európa Parlamenti képviselők az alkotmányozás aktuális kérdéseiről beszéltek.

Elsőként Zombor Gábor tartott rövid előadást, amelynek első fele kimondottan érdekes volt a sok személyes élménnyel színesített eseményekkel, amelynek hátterében természetesen a Mercedes gyár megvalósításának a kulisszatitkai voltak. A polgármester elmondta, hogy 2006-ban, amikor az első ciklusát megkezdte, keresték a város kitörési pontjait. Kecskemét utolsó volt a megyei jogú városok sorában, szerény iparral és idegenforgalmi mutatókkal rendelkezett. Az elmozdulás alapját az uniós források minél nagyobb arányú megszerzése, a vállalkozások helyzetbe hozása, valamint a befektetőcsábítás jelentette - mondta Zombor. Erősségeink voltak a jó infrastruktúra, az elhelyezkedésünk, valamint a szakképzett munkaerő. Ezt megpróbáltuk reklámozni is különböző szakmai kiadványokon keresztül. Ez jelentette az alapját annak végül, hogy Mercedes befektetési megbízottjai végül ellátogattak Kecskemétre. Ma visszanézve ezt a 2006-os anyagot, megmosolyogtató - mondta Zombor, hiszen mindeközben akkorát fejlődött a város, hogy sokan rá sem ismernek és olyan mértékű gazdasági potenciál van benne, amire a kívülállók most azt mondják, a Kecskemétieknek csak megszületniük volt nehéz. Pedig voltak nehéz napjaim és éjszakáim - tette hozzá. Amikor a Mercedes bejelentette, hogy ide fogja építeni az új gyárát, mi megszereztük részükre a kívánt 470 hektáros szántóföldet 146 tulajdonostól és kifizettünk ezért - a hazai viszonyok között csak milliókat érő földért - mintegy hatmilliárd forintot. Aztán robbant a világválság és óriási csönd vett körül bennünket meg a tervezett beruházást. Azt mondtam magamban, ha ez a kukoricaföld ennyi pénzért a nyakunkon marad, akkor engem szurokba mártanak, tollban hempergetnek meg és űznek ki a városból. Ráadásul akkor kaptam egy telefont Németországból, hogy személyes megbeszélésre utazzam ki. Azt gondoltam, hogy most fogják bejelenteni, hogy mégsem kell a terület. Megfordult a fejemben, hogy haza sem jövök. Hál isten, nem így lett - tette hozzá, mert a németek megnyugtattak, nem álltak el a beruházástól, csupán egy kis türelmet kértek.

Ezt követően a polgármester vázolta azokat  a nagyszabású pályázati terveket, amelyek a városi közlekedést, tömegközlekedést, valamint az útfejlesztést érintik majd.

 

Nem tisztelik az Alaptörvényt

Ezt követően Mészáros László mutatta be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet, amelynek alapítója volt a kilencvenes években, amikor a  nemzeti érzelmű pártok még együtt sem érték el az egyharmadot a Parlamentben. Civil, összefogást hirdető kezdeményezésükre egyre többen jelentkeztek, majd lényegében 1998-ban ők segítették hatalomra a jobb oldali kormányt.  Elmondta, sokan megkérdezik tőle, hogy miként tud civil lenni, ha a kormánypártokat támogatja. Erre azt szoktam válaszolni - mondta, hogy nem a kormánynak vannak civiljei, hanem a civileknek van egy kormányuk. Hangsúlyozta, azt viszont szeretik elfeledni, hogy sokáig voltunk mi ellenzékben. Kiderült, az egyesület szervezi és hozta létre a Békemenetet, amely március 15-ére is nagyszabású demonstrációt szervez a fővárosban. Az egyesületi ismertetőt követően Juhász Imre EP képviselő a külföldi sajtó támadásairól beszélt az Alaptörvény kapcsán. Elmondta, ez nem szokatlan, hiszen kezdetektől kritika éri az új magyar alkotmányt, és minden módosítását. Hozzátette: a jelenlegi módosítási tervezet - minden félreértés elkerülése végett - nem az Alkotmánybíróság korlátozására születik, hanem csak azt szeretné elérni, hogy a taláros testület ne a régi Alkotmány ítélkezési gyakorlatát vegye át és idézze határozataiban, hanem vegye figyelembe végre az Alaptörvény fundamentumát, miszerint az a nemzeti hitvalláson, valamint a történelmi alkotmányon nyugszik. Hangsúlyozta, az, hogy korlátozzuk a régi Alkotmányból való idézést és átvételt, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ezeket az Alaptörvényben megfogalmazott nemzeti-történelmi szempontokat az Alkotmánybírák figyelembe veszik majd. Bagó Zoltán a Benes-dekrétumok sérthetetlenségének a hatályon kívül helyezéséért való jogi küzdelemről beszélt. A Szlovákiában egykor meghozott Benes-dekrétumok ugyanis diszkriminatívak a magyarokkal és a németekkel szemben.

 

 

Egyik képalá: a házigazda, Iványosi-Szabó András (balról) és Mészáros László

 
Címke: