Király László, a Kertészeti Főiskola volt főigazgatója örült a Mercedes érkezésének, Bulgáriából kiutasították, és bármily furcsa, de azt vallja: a mezőgazdaságból nem lehet megélni.

Volt egyszer egy Kertészeti Főiskola. Volt főigazgatója, dr. Király László mesélt az egykori és a jelenlegi oktatási intézmény sajátosságairól. 

Király László elmondta, gyakorlatilag most is van Kecskeméten kertészeti főiskolai kar a Kecskeméti Főiskolán (KEFO) belül, ez azonban árnyéka önmagának. A történet 1872-ben kezdődik, ekkor indult Kecskeméten gazdasági technikum, ami 1930-ig működött. A Kocsis Pál iskola elődjeként három éves kurzusokban főként vincelléreket képeztek. 1959 körül megkezdődött a nagyüzemi kertészeti termelés bevezetése, ami addig ismeretlen fogalom volt.

A hetvenes években komoly lobbimunka folyt - jó eséllyel - hogy az ország intézményi mezőgazdasági központja legyen Kecskemét. Már itt volt a szőlészeti és borászati ágazat, illetve a zöldségtermesztés országos központja, Szarkásban a gyümölcstermesztés, Helvécián a fajtafenntartó állomás, működött a nagykőrösi és a kecskeméti konzervgyár, Izsákon folyt a pezsgő, Bugacon hűtőházak működtek, a Magyar-Szovjetben pedig kiváló kajszit termesztettek. Ezeken felül működött már az Univer és a kor Mercedese, a Szikrai Állami Gazdaság - sorolta Király László. Az előadó a szőlőtermésztésről elmondta, akkoriban száz literből 40 Kecskemét környékén termett és csak 2 liter származott Tokajból.

1967-ben jött el az idő, hogy a fővárosi Magyar Kertészeti Egyetem vidéki helyszínt keresett bővülésére. A választás Kecskemétre esett, így 1971-ben egyetemi karként kezdte el működését a Kertészeti. A volt főigazgató elmondta, már nem sokkal az alakulás után felmerült a helyi főiskolákkal való szoros együttműködés. Dovala Mártával, a Tanítóképző vezetőjével lobbiztak Homokbánya területéért, ahol komoly campust akartak kialakítani úgy, hogy a diákok áthallgathattak volna egymás képzéseire. "Akkoriban a kertészeti volt a zászlóshajó. A 2000-es csatlakozáskor a KEFO-ba már csak hajóronccsal tudtunk befutni, Danyi ráadásul nem is szeretett minket" - szólt az emlékezés.

"Ennyi év távlatából úgy látom, az egyetem felfalta ezt a kart, csak arra kellett, hogy leossza a tanárait" - mondta Király hozzátéve, hogy a kecskeméti főiskolai karok között mindig folyt rivalizálás, ami rendjén is van, hiszen emberekről van szó. Míg korábban a Kertészeti volt a városi húzóágazat, úgy most a Gamf. Ennek ellenére kiderült: az utóbbi 10 év legjobb jelentkezési számait produkálta a kertészeti kar, a tavalyihoz képest 40 százalékkal emelve jelentkezői számát. A közönség soraiból elhangzott: ezáltal lett csak pozitív a jelentkezési mérlege a KEFO-nak.

Király László elmondta, a nagyüzemi termelés mellett mindig támogatta a háztáji termelést, aminek hangot is adott egy bulgáriai előadásán. Amikor kinti kollegái erre rákérdeztek kifejtette: " nem fog abortálni attól a szocializmus, hogy lesz hús a hentesnél". Még aznap kiutasították. Balogh László a közönség soraiból megkérdezte, hogyan fazonírozná újra a kertészeti oktatást Kecskeméten az előadó. Király elmondta, nem tudja. "Ha elpusztul a gazdaállat, vele hal a parazita is" mondta, értve az analógiát az állami gazdaságok, nagyüzemek és termelő szövetkezetek elhalására, s így az egyre kevésbé szükséges szakemberek képzésére is.