A polgári eljárásokban 2016 óta a jogi képviselővel eljáró felek és a gazdálkodó szervezetek részére kötelező az elektronikus kapcsolattartás, amely egy igen jelentős lépés volt a XXI. századi bíróságok nyújtotta úgynevezett kényelmi szolgáltatások körének bővítése során. Az Országos Bírósági Hivatal által az informatikai feltételek megteremtése, az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályok megalkotása és a felhasználók oktatása révén, kisebb technikai nehézségeket leszámítva zökkenőmentesen zajlott az átállás.

Eddigi tapasztalataink alapján ugyanez mondható el a 2018. január 1-jétől a büntető és a szabálysértési eljárásokban is bevezetésre kerülő elektronikus kapcsolattartásról. Büntetőeljárásokban a 2018. január 1. után indult, míg szabálysértések esetében már a folyamatban lévő ügyekben is kötelező a társszerveknek, illetve a vonatkozó

jogszabályban meghatározottak szerint az ügyfeleknek is elektronikusan tartani a kapcsolatot a bíróságokkal.

A törvény értelmében elektronikus kapcsolattartást kell alkalmaznia:

• a jogi képviselőknek,

• az ügyészségnek, a rendőrségnek,

• a szakértői intézeteknek,

• az állami szerveknek

• és a büntetés-végrehajtási intézeteknek

Az elektronikus kapcsolattartáshoz cégkapu vagy hivatali kapu létrehozása szükséges, amelyen keresztül lehetséges a rendszerhez történő kapcsolódás.

Szükséges továbbá a NAV honlapjáról letölthető általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) telepítése is.

Ezt követően nyílik lehetőség a bíróságok központi honlapjáról ide kattintva elérhető formanyomtatványok kitöltésére.

Az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos valamennyi általános információ szintén a központi honlapon olvasható.

Ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél annak szabályait nem tartja be, úgy beadványa hatálytalan, azaz a bíróság azt figyelmen kívül hagyja, legyen szó akár kifogásról, vagy fellebbezésről. Abban az esetekben, ha a fél részére történő elektronikus kézbesítés azért hiúsul meg, mert az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél nem rendelkezik cégkapuval, akkor részére a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az iratot papír alapon kézbesíti, és az elektronikus kapcsolattartót rendbírsággal sújthatja.

A védő részére adott meghatalmazás is csak akkor lesz érvényes, ha a dokumentumot a védő elektronikusan rögzíti az ún. Rendelkezési nyilvántartásban. Az elektronikus okirat attól lesz hitelesített, hogy az azt küldő elektronikus aláírással és bélyegzővel látja el.

Figyelemmel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás ún. kényelmi szolgáltatás, az mint lehetőség fennáll azon ügyfelek (jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek) számára is, akik erre egyébként nem kötelesek, feltéve, ha rendelkeznek ügyfélkapuval. Ebben az esetben nyilatkozniuk kell az adott bíróságon, ügyészségen, vagy a nyomozó hatóságnál, hogy az eljárás során a kapcsolatot elektronikusan kívánják tartani.

Ha valaki, aki elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, és az elektronikus kapcsolattartást választotta, csak abban az esetben térhet vissza a papír alapú ügyintézéshez, ha nyilatkozik, hogy az elektronikus kapcsolattartás a továbbiakban aránytalan megterhelést jelent számára. A Kecskeméti Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája és igazságügyi alkalmazottja a központi (országosan egységes) oktatási segédanyag helyi képzésen történő elsajátítása keretében 2017 év végén felkészült az elektronikus kapcsolattartás gyakorlati alkalmazására.