Csaknem két évszázadot feldolgozó monográfia jelent meg Bács-Kiskun megye iskolán kívüli művelődéstörténetéről. A könyv Gila János, volt közművelődési intézményvezető munkája.

Hiánypótló, eddig nem ismert információkat feltáró monográfia jelent meg Bács-Kiskun megye iskolán kívüli művelődéstörténetéről. Gila János monumentális munkája a XIX. század elejétől egészen 1975-ig tekinti át a megye népművelését és közművelődését, főként saját kutatásokra alapozva. A szerző több évtizeden keresztül irányította, segítette Bács-Kiskun megye közművelődési és kulturális intézményeinek munkáját, nyugdíjas éveiben pedig a közelmúlt történeti-irodalmi feldolgozásával foglalkozik. 

- Gila János könyve a helyi népművelés és közművelődés történetének hiánypótló kiadványa, nemcsak történészek, hanem bács-kiskun megyei lokálpatrióták számára is igazi gyöngyszem – mondta el a könyv szerdai bemutatóján Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere.

- A könyv a helyi folyamatokat az országos tendenciák tükrében vizsgálja és bizonyítja a térség nyitottságát a szellemi kultúra értékeinek befogadására – emelte ki Nyitrai András, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke.

- Gila János új könyve, Az ezerarcú megye iskolán kívüli művelődéstörténete a kezdetektől 1975-ig címmel megjelent monumentális kötet valódi esemény, szakmatörténeti szenzáció, a könyv minden lapján tapasztalhatjuk a szerző felkészültségét, tárgyismeretét, és legfőképpen azt a szeretetet, amely választott tárgyához köti. Ez a tárgy pedig nem más, mint a sok néven ismert kultúraközvetítés  – emelte ki dr. Németh János, a Nemzeti Művelődési Intézet főosztályvezetője. 

„Az ezerarcú megye iskolán kívüli művelődéstörténete a kezdetektől 1975-ig” című kötet kronológiai sorrendben, korszakonként halad végig Bács-Kiskun megye iskolán kívüli művelődéstörténetén. A könyv a helyi folyamatokat az országos tendenciák tükrében vizsgálja és bizonyítja a térség nyitottságát a szellemi kultúra értékeinek befogadására. Alaposságára jellemző, hogy a művelődési formák széles tárházát sorolja, miként az előszót jegyző Poszler György akadémikus kiemeli: „nincs olyan városi könyvtár, falusi művelődési otthon, alakuló múzeum, ismeretterjesztő sorozat, színházi évad, zenei rendezvény, szakszervezeti dalárda” ami elkerülné a szerző figyelmét. A hagyományos értelemben vett népművelődés mellett a megye hivatásos művészeti életének a leírása is megjelenik a kötetben. „A Nemzedékek Tudása Tankönykiadó fontosnak tartja, hogy támogassa a lokális forrásgyűjtésen alapuló és így helyi közösségek identitását erősítő kutatómunkálat. Ezért is vagyunk különösen büszkék erre a kötetre” – mondta el Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója.