Szépen kikozmetikázott közokiratokat nyújtott be a kecskeméti polgármesteri hivatal egy munkaügyi perben. Bár ne tette volna. Nem volt rájuk szükség és most jönnek a csúnya rendőrbácsik.

 

Azt, hogy a politika túlmozgásos, nap mint nap tapasztaljuk. Megszólalásaikkal gyakran többet ártanak, mint a hallgatással, lásd: Nagypál Sándor, alpolgármestert uszodaügyben. Na, de hogy a hivatal is felveszi a kesztyűt és neki áll igazság-bajnokot játszani, több mint szereptévesztés. 

Az alábbi eset kapcsán csak annyit jut most az ember eszébe, hogy miért nincs ott egy épkézláb, józan eszű ember, aki szólna, ordítana, toporzékolna: legalább most, a kampányban ne ártsatok Zombor Gábornak, mert a Madár utcában már rakodásra várnak a bútorok, költözne végleg, Pestre honatyának.

De hát nem nyugszanak, okoskodnak.

Arrogánsok, tiszteletlenek

Nem egyszer írt a Hírösvény Csorba Antalné, egykori kiváló köztisztviselő kálváriájáról és peréről. Röviden újra felidéznénk az esetet. 

A csaknem harminc év makulátlan hivatali közszolgálatot ellátó asszonynak 2010. március 16-án egycsapásra megváltozott az élete. Aznap két egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű számlát tettek elé, hogy utalja azokat át. Bár furcsálta, az önkormányzat üzletviteli tanácsadásra ad ilyen jelentős összegű megbízást, nem ez volt a dolga, hanem az, hogy a számlákat leellenőrizze, megfelelnek-e a hatályos államháztartási törvénynek, meg a hivatal kötelezettség-vállalási szabályzatának. Rutinosan, élből kiszúrta, hogy nem, mert hiányzott róluk a hivatal vezetőjének, Metzinger Évának az ellenjegyzése, aki az ötmillió forint feletti számlák szabályos ellenjegyzésére jogosult volt.

Ennek a bélyegzőnek és aláírásnak a hiányában Csorbáné úgy vélte, az állásával játszik, nem utalta át a számlák összegét, hanem a hibát jelezte a csoportveztőjének, majd írásban a gazdálkodási osztályvezetőnek. Egyiktől sem kapott érdemi választ, ezért kénytelen volt fentebb lépni a hivatali úton, de továbbra is csak néma falakba ütközött. A pénzt végül átutaltatták egy másik köztisztviselővel, majd Csorbánét megpróbálták áthelyezni az adóosztályra, valamint kényszerszabadságra küldeni. Csorbáné azonban másnap újra felvette a munkát, de az ügyiratai az asztaláról eltűntek, a hivatali szekrényét lezárták, a kulcsát elvették, a számítógépének a jelszavát megváltoztatták. Aztán új munkakörbe helyezték, pénztáros lett. Egy városnál egy hivatal még kisebb, így mindenki tudott mindenről. Csorbáné nap mint nap állta a cinikus, illetve a sajnálkozó, néma kolléga-tekinteteket, végül összeroppant, betegállományba került, majd a rákövetkező évben nyugdíjba ment. 

2011-ben munkaügyi pert indított az önkormányzat ellen az elmaradt járandóságai, a megvont jutalma, valamint az őt ért hátrányos megkülönböztetése miatt.

Ok és okozat

A bírósági menet sem volt sima ügy. Az első bírónő azt mondta Csorbánénak, amikor ő a becsületéről, meg a köztisztviselői esküjéről beszélt, hogy vessen magára, a vétkes magatartására vezethető vissza, hogy így járt. A másodfokú tanács azonban hatályon kívül helyezte ezt a keresetet elutasító ítéletet és új eljárásra utasította a városi munkaügyi bíróságot. A  tanács kimondta: az első fokú bíróság nem folytatta le a szükséges bizonyítási eljárást, miközben Csorbáné munkaköri leírása egyértelműen tartalmazza, milyen ellenőrzési feladatokat kell ellátnia, ráadásul azt egyik fél sem vitatta, hogy ezekről a számlákról hiányzott a szabályzatnak megfelelő kötelezettség-vállalás ellenjegyzése. A tanács elnöke kihangsúlyozta:  nem róható Csorbáné terhére, hogy a szolgálati utat betartva szóvá tette ezt az ügyet, még akkor sem, ha esetlegesen nem volt igaza.  A tanács végzése szerint az elsőfokú eljárás során az sem lett bizonyítva, hogy az ominózus esetet követően milyen módon nem végezte nem megfelelően a munkáját Csorbáné, miért, és milyen értékelési szempont, vagy kötelezettségszegés miatt lett megvonva  - a köztisztviselői pályafutása során elsőként -  az asszony jutalma.

Az új eljárásban az önkormányzat nem tudta bizonyítani, hogy mi okból vonták meg Csorbáné jutalmát, illetve, miért helyezték át másik munkakörbe - ha nem a feletteseinek adott jelzéseivel volt a gond -, ezért helyt adott a köztisztviselő keresetének. 

Ráadásul orvosszakértői vélemény is alátámasztotta azt, hogy az asszonyt megviselték a vele történtek.

Ennek okán megtörtént a hátrányos megkülönböztetés, amely miatt megítélték részére az elmaradt, több mint kettőszázötvenezer forintos jutalmát, egymillió forint kártérítést, illetve az egész összegnek a kamatait évekre visszamenőleg, továbbá az önkormányzatot terhelte a per költsége.

Jó iratok születtek

A per során mindegyik bírói tanács kimondta, hogy a számlák vizsgálata nem az ő hatáskörük és nem számít, valójában igaza volt-e Csorbánénak, hiszen ellenőri feladatokat látott el és a problémát a szolgálati utat betartva jelezte feletteseinek. Ennek ellenére az önkormányzat megfellebbezte a Csorbánénak megítélt kártérítést, mondván: a bíróságnak igenis vizsgálnia kellett volna a vita tárgyát képező számlákat, mert e nélkül nem hozhatott volna jogszerű ítéletet. Erre a most becsatolták az ominózus számlákat és teljesítésigazolásokat. Bár ne tették volna.

Azok ugyanis nem felenek meg az akkori 2010-es állapotnak, ezért Csorbáné bejelentette a bíróságon, hogy ügyészségi vizsgálatot kér a közokiratok meghamisítása miatt.

De miről is van szó?

Miután Csorba Antalné 2010. március 16-án a jegyzői ellenjegyzés hiánya miatt nem volt hajlandó átutalni a 2 x 18 millió 750 ezer forintot, a felettesei parancsára másnap átutaltatták azokat egy másik hivatalnokkal, Csókás Dezsőnével, aki úgy próbálta levédeni magát a szabálytalan átutalás miatt, hogy a következőt írta rá az egyik kiadási utalvány aljára: Az átutalás utasításra történt. Kmét, 2010.03.17. Csókásné.

Az önkormányzat viszont most a fellebbezésében úgy nyújtotta be a kiadási utalványt, hogy ez a feljegyzés nincsen rajta:

 

A Zombor Gábor polgármester és a megbízott vállalkozó által aláírt megbízási szerződés alján több hivatali feljegyzés található. Az eredetin rajta van Csorbáné akkori feljegyzése, miszerint kötelezettségvállalás, ellenjegyzés nincs 2010. márc. 17 Csorbáné, majd alatta egy újabb megerősítő aláírással: Csorbáné és Csókásné aláírása és egy bélyegző 2010. márc.17.

 

Az önkormányzat által a perben benyújtott megbízási szerződés aljáról viszont már törölték az utolsó két aláírást és a dátumbélyegzőt.

 

 

Bár a számlára üzletviteli tanácsadás van írva, az önkormányzat minden egyes fórumon ragaszkodott ahhoz, hogy ez egy uniós pályázati forrásból megvalósuló projekt-számla, ennek ellenére hiányzott róla a pályázat neve, száma és elnevezése.

 

A bírósághoz becsatolt számlán már szerepel egy utólagosan ráírt pályázati projektszám.

A számla átutalásakor a teljesítésigazoláson az alábbiak láthatóak.

A bíróságra becsatolt teljesítésigazolás viszont már több, utólagos, kézzel rávezetett kiegészítést tartalmaz.