Kevés ilyen ellentmondásos ügy zajlott a bíróságokon. Ugyanazt a titkos lehallgatási anyagot egyszer manipuláltnak találták, aztán meg kósernek a szakértők. Erre kössenek csomót.

Suhari-Nagy László, kecskeméti nagyvállalkozót, 2011-ben ítélték el jogerősen hivatalos vesztegetésben való felbujtás bűntettében. A perben ő az ötödrendű vádlott, az első, Horváth Szilvia, egykori APEH tisztviselő volt, aki adózással kapcsolatos információkat adott ki a hivatalból az ott dolgozó karbantartó barátján, a másodrendű, Berta Ferencen keresztül. 

Suhari mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, végül,  kettő év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, a többiek súlyosabb börtönbüntetéssel távozhattak a tárgyalóteremből. 

A bíróság Suhari ellen bizonyítékként elsősorban a titkos lehallgatások felvételeit hozta fel indoklásában. Suhari bevonult, majd közben olyan közjegyző, illetve hatóság előtt született vallomások keletkeztek, amelyek szerint a Bács-Kiskun Megyei Szervezett Bűnözési Elleni Osztály egykori alkalmazottai pénzt akartak kicsikarni a tehetős vállalkozótól, ezért cserében úgy manipulálták volna azokat a rögzítette telefon-beszélgetéseket, amelyeken Suhari hangja is hallható volt, hogy az ügy szempontjából semlegesek legyenek.

Mivel Suhari a közvetített alkukra nem volt vevő, a dolgok számára ellenkező irányba fordultak és a vágások, illetve a manipulálások eredményeként terhelő bizonyítékká vált a büntetőperében a titkos hanganyag. Suhari az információk alapján zsarolásért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, illetve, igazságügyi hangszakértőket kért fel az őt érintő lehallgatási anyag vizsgálatára. A szakértők szerint a hanganyag vágott és egyéb manipulációkat is felfedeztek rajtuk a szakértők. A tanúvallomások és a szakértői vélemények alapján Suhari perújítást kért ügyében, amelynek a Kúria (volt Legfelsőbb Bíróság) helyt adott. 

Ezeknek a tényeknek a tisztázására kezdődött 2012-ben egy per a Gyulai Törvényszéken.

A bírónő elsőként a rendőrökre terhelő vallomást tett tanúkat hallgatta meg, de  a nyilatkozatok és a szembesítések nem vezettek eredményre. 

A beidézett rendőrök mindenet tagadtak.

Érdekes mellékszála volt az ügynek egy máig ismeretlenek által leadott pisztolylövések a Suhari érdekeltségében álló egykori Bacchus Fogadó (képünkön) előtt. Ez még 2007 nyarán történt, a lövéseket este egy motorról, amelyen ketten utaztak, adták le, majd az elkövetők gázt adtak és elhajtottak Pest felé az 5-ös úton. Mire azonban a riasztott rendőrök kiértek, nem csak a motorosok, hanem a célpont, Suhari is eltűnt, vélelmezték, hogy megsérült, mert apró vérnyomokat is találtak a helyszínen. 

 A perben elhangzott: a szemtanúk által felírt gépjármű rendszáma, amely az út mellett állt, amikor a lövéseket leadták, egy rendőrség által használt civil autó volt. Ezt egyébként egy fizetett rendőrségi informátor borította a perben, miután a rendőrök nem simították el az egyik stiklijét és börtönbe került. 

A védelem az eredetileg felvett hanganyagok bemutását indítványozta összehasonlításképpen, de a bíróság a kérdéses, már meglévő bírósági hanganyagra rendelt ki szakértőt, amely szerint csak másolásból adódó hibák vannak a felvételeken, ám az nem manipuláció mértékű.

A Gyulai Törvényszék, ennek alapján a 2013. szeptember 19. napján kelt 14.B.38/2012/115. számú végzésével a perújítást, mint alaptalant elutasította, és kötelezte a terhelteket egyetemlegesen 366 ezer 683 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet megfellebbezték, így került a Szegedi Ítélőtáblára, amely a napokban jogerősen is helyben hagyta a Gyulai Törvényszék első fokú ítéletét.